"A Scorpio kódnevű 36-magos CPU alapvető problémára talált megoldást."
Vagyis ez a proci kitalálta, hogy kellene őt optimálisan kihasználni.

A processzorok tényleg kezdik már megközelíteni a "dinnye" fogalmát.

Eladó: Apple iPad mini 1 (2db)

+1
bizony bizony

"Egy perc hosszúságát az határozza meg hogy a budi ajtó melyik oldalán állsz." ¯\_(ツ)_/¯

nem dinnye, hanem kombájn.

"Ráadásul a kutatócsoport később nyílt forrásúvá teszi a lapka leírását méghozzá Verilog nyelven."

ha Klingon nyelven tennék közzé, mégtöbb kocka rá tudna mozdulni

"Miért imádják az aranyat? Nem lehet megenni..."

Ok, feldobtátok a reggelemet

ja tényleg!
pálinkás jóregge'

Sokan beszél nem jól magyar, nemhogy Verilog-ul...

Nincs itthon csokid??

Nekem nem teljesen világos, hogy akkor most a programozónak kell megoldania a többszálúsítást, vagy a CPU megoldja maga?

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

a cpu oldja meg.

Pofon egyszerű felfedezés, azt hittem, ez már régóta így van megoldva a többmagos procikban

"Akula Sub, ready for the deep!"

Szerintem meg a programozó

vesszünk össze.

Természetesen a programozónak. Ez csak annyit tesz, hogy ha jó kódot írtál, akkor valóban skálázódik.
Ma még fontos a programozónak észben tartania, hogy a kommunikáció kisajátítja a buszt, így egylapkás 10+ magos procinál nem az az ideális, ha mindegyik magot munkára fogja, hanem az, amikor még a kommunikáció nem akadályozza a munkavégzést. Teszem azt van egy Xeon Phi procid, akkor könnyen lehet, hogy a program 20 magig gyorsul utána pedig lassul, tehát az optimális kihasználás az 20 mag, mert itt a leggyorsabb az amúgy 60 maggal rendelkező proci.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

ha összetörjük, akkor lesz nagy magömlés!!!444

Kivancsi vagyok mekkora FPGA-ba fer bele.

Tök jó cikk, érdekes fejlemény!
Jó lenne, ha idővel meg is valósulna, kell a fejlődéshez...

[ Szerkesztve ]

"Vagy fejlődsz, vagy hanyatlasz, nincs stagnálás!"

Ahogy mondja kolléga

Alig várom, hogy a fejlesztés átszivárogjon a mobilpiacra..

És erre az Intel vagy az AMD miért nem jött rá?

duree54

Rájöttek már. Az ARM például figyel rá. Látható, hogy ők a Cortex-A57-et úgy tervezték, hogy négy cluster és ezekben négy-négy mag. Tehát a fő busz mögött van négy cluster busz, amin van a négy-négy mag. Ezzel a buszok terhelése megoszlik. Ha megnézed az AMD-nél a Jaguart, akkor az is clusteres rendszer, vagyis egy cluster buszra maximum négy mag köthető és úgy köthetők a clusterek a fő buszra. Intel Silvermont dettó, csak ott a clustert modulnak hívják és az két magból áll.
A megoldás pedig komplexebb, mint ahogy leírják. Részben biztos befolyásolja az ISA memóriamodellje, és hát sem az ARM, sem az x86 nem módosítható, mert akkor nem tudja majd futtatni a régi progikat. A Scorpio esetében az ötlet és a működés fantasztikus, de ezt egyedi ISA-val érték el.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

"sem az ARM, sem az x86 nem módosítható, mert akkor nem tudja majd futtatni a régi progikat."

és ha már ennyi mag meg teljesítmény van, akkor néhány magot nem lehet befogni egy virtulizációra, hogy a régi progik is működő képesek legyenek?

"Miért imádják az aranyat? Nem lehet megenni..."

Erre nem tudok válaszolni. Inkább azt látjuk, hogy a magokkal elmegyünk, ameddig lehet, a lapka többi részére meg mehet az IGP, amit lehet használni általános számításra is. Ez a modell most az iránymutató mindenkinél. Nem hiszem, hogy mindenki tévedne ebben a kérdésben, de persze lehet.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

én az új architektúra és a korábbi kódok futtatására értettem - hogy az új leváltja a régi akadályozó dolgokat, de a kompatibilitás miatt virtualizációt használnak rajta

"Miért imádják az aranyat? Nem lehet megenni..."

Köszönöm az infót,most ,ár értem a dolgot

duree54

A cikkben emllített probléma hogyan jelentkezik GPU-n?
A GPU "magok" között milyen összeköttetés van (pl. GCN architektúra), és a skálázódás problémáját hogyan oldják meg? Hasonlóan a cikkben leírtakhoz, vagy teljesen más a megközelítés?
(Lehet, hogy láma a kérdés, bocs)

[ Szerkesztve ]

Mivel a GPU-k nem CPU-k, így olyan skálázási modellt használnak, amely sok tízezer szálat is tökéletesen kezel. Ez bele van építve az ISA-ba. Ezért tudnak skálázódni.

A CPU-kkal az a gond igazából, hogy a késleltetésre vannak optimalizálva, tehát igazából nem tudják elfedni semmivel a különböző adatelérésből és kommunikációból eredő késleltetést, így szimplán üres ciklusokat futnak, ha várniuk kell az adatra. A GPU-kban rengeteg szál áll sorban, hogy futhasson, amíg az egyik szál adatra vár, ezzel nincs kiesés a rendszerben.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Aha, értem, köszi.
A cikkben írtad is, hogy a Scorpio-nál speciálisan rugalmas ISA-t használtak a jó skálázódáshoz. Tehát ez lehet az egyik kulcsa a dolognak.

Igen, biztos közre játszik ez is, de eddig senki sem csinált ilyet késleltetésre optimalizált magokkal. Szóval ez így is áttörés, függetlenül attól, hogy nem biztos, hogy a mai ISA-kra ráültethető.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

A Scorpio processzor egyébként saját fejlesztésű utasításarchitektúrát használ

Freescale e200 32 bites Power magokat használ, részletek.