Most abban a stádiumban vagyok hogy kár belém a kaja... egyáltalán nem érzem az ízeket két joghurton és a vacsira elfogyasztott két kis sajtrúdon kívül ma nem is ettem semmit.
Egyébként jól vagyok. Agyoncsapni sem lehet

A hörcsög egész éjjel lármázott - szétnyikorgatta a mókuskerekét ... reméltem hogy párocskám megunja a zajt és megolajozza a kereket, de nem tette (pedig ébren volt, tudooom! ) úgyhogy mehettem át én (de hogy a gyerek hogy tudott olyan mélyen durmolni amikor az ágya mellett zajlott az egész buli, nem értem).

Zavaros napom volt, a munkámmal nem haladtam az általam kiszabott menetrend szerint, folyton félbe kellett szakítanom telefonhívások és megbeszélések miatt - ez bosszant mert többeknek is eredményt ígértem és utálom megszegni az ilyet.

Egyre több kollégámtól kap el a hányinger manapság - ma például az angol mutatkozott meg a leggennyesebb oldaláról... na nem velem szemben de piszok módon lealázta ok nélkül a németet...
Megint tanultam valamit: a válság és elbocsátások közepette a legnagyobb, legnemesebb és legnehezebb dolog EMBER-nek maradni.
Ahogy észrevettem elég keveseknek sikerül...

"Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"