Nekem van egy olyan érzésem, hogy záros határidőn belül elbukunk minden fronton.
És egyébként nem tudom, abban a pillanatban még rendesen vissza is fogtam magam, mikor a nevetségest írtam. És még mindig fenntartom.
Mindezt úgy, hogy még mindig a "szerelmem" a csapat, és soha sem tudnék elfordulni tőlük. Attól még lehetek kritikus velük szemben.
És akkor most némileg higgadtabban. Szczęsnyt a hibái ellenére sem írnám le. Már annál a kaszálásnál, a meccs elején is féltem, hogy ez még visszavetheti őt mentálisan, legyen akármilyen őrült és magaboztos, hogy az ő szavaival éljek. Még mindig őt tartom a number one-nak, és remélem, Wenger is így van vele.
Laurent végig magabiztos volt, egészen a 89. percig. Egyikőjük nyakába se varrnám a vereséget. Nagyban hozzájárultak a kudarchoz az együttes hibájukkal, de az egész csapat gyenge produkciója kellett a végkifejlethez.
RvP-t hiba volt szerintem lehozni, amennyiben nem ő panaszkodott sérülésre. Bendtnernek még mindig nem szélen van a helye, sőt néha azt is megkérdőjelezem, hogy egyáltalán a csapatnak szüksége van-e rá. Rosickynél már tisztább a kép. El kell engedni. Emberileg nagyon bírom, de soha nem lesz már olyan, mint a sérülése előtt. A karszalagra pedig főleg nem érzem "méltónak".
Jack, mint mostanában mindig, most is a csapat legjobbja volt. Nem is emlékszem rossz megoldására. Cesc távollétében inkább elől lett volna a helye, még azon az áran is, hogy akkor Denilsonnak kellett volna szűrőt játszania.
Az angol játékvezetés még mindig kritikán aluli, még akkor is, ha most kivételesen a mi javunkra tévedtek. Valamit kezdeni kell ezzel a többé-kevésbé globális problémával, mert én, sokakkal ellentétben, nem ebben látom a labdarúgás egyik szépségét.
A Barcelona elleni sikerre így is kevés esélyt láttam, de így meg még inkább a Katalánok továbbjutását várom. Ráadásul még ott van a Leyton elleni nagyon rosszkor jött újrajátszás is, és a Sunderland PL-mérkőzés pár nappal a Bajnokok Ligája- meccs előtt.
Hatalmas tett lenne kiverni őket. A mai és az elkövetkezendő hetek meccsei attól félek, Fabregas pályafutásában és későbbi döntéseiben is vízválasztó lehet.
Szeretném azt hinni, hogy nem olyan fontos ő a csapatnak, mint ahogyan a legtöbben gondolják, de sajnos lehet, hogy még annál is jobban.
Rajta és Robinon múlik az Arsenal sikere, illetve kudarca.
Szerk.: Ó, b*ssza meg! Csak most nézem, milyen hosszú lett. Nem szokásom a regényírás, csak most kibukott. Bocs mindenkitől.
[ Szerkesztve ]