Hirdetés

2019. április 24., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Utolsó nap, kirándulás ezerrel

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Befejezésül bejártam Hongkongot, amennyire csak lehetséges volt egy nap leforgása alatt.

[ ÚJ TESZT ]

Ágyúzás

Ez a nap valami hihetetlenül jól sikerült! Összeírtam azokat a helyeket, amiket még nem láttam és érdekelnek, és készítettem ebből egy teljesen lehetetlen bejárási tervet. És teljesítettem! :-) Sehol nem sikerült se eltévednem, se elkésnem, nem hátráltattak kiszámíthatatlan események, és még az időjárás is kedvezett! Nem tudom, ki emelte rám fentről a tekintetét, de nagyon köszi neki! :-)

Már ott elkezdődött a jó nap, hogy reggel valahogy sikerült időben felkelni, jól bereggeliztem, összecsomagoltam, mindezt ráadásul kb. annyi (szóval csak kicsivel több) idő alatt, mint amennyit szántam rá. Kijelentkeztem a szállodából, otthagytam náluk a csomagomat, és nekiindultam a tervemnek.

Először el kellett érnem a déli ágyúlövést, ugyanis Hongkongban ilyen is van. Nem volt messze, csak nem olyan egyszerű itt a gyalogos közlekedés, mert a soksávos, kerítésekkel határolt autóutakon nem lehet akárhol átkelni. Ahol a magas épületek, felhőkarcolók vannak, ott általában az első emelet magasságában fut gyalogosjárda-hálózat is, ami nagyon praktikus, mert belátni az utcákat és át lehet menni az autók fölött, viszont elég kötött, hogy merre halad, így egyes helyek csak nagy cikcakkolással érhetők el. Nem tilos a földfelszínen sem közlekedni, vannak gyalogosátkelők, de amíg az ember nem ismerős a helyen, addig sokszor lehet zsákutcákba futni mind a földön, mind az emeleti közlekedőn.

Szóval elértem az ágyúhoz, láttam, hogy ott van az út túloldalán, egy tábla mutatta is, hogy aluljárón lehet átmenni. De hol az aluljáró? Sehol nem találtam. Végül megkérdeztem egy portás srácot egy nagy pláza előtt, aki készségesen meg is mutatta. Mondta, hogy kövessem, és elindult az épület oldala felé, majd befele egy szűk, mocskos sikátorba! Na mondom, ebből mi lesz? Most fog elrabolni a kínai maffia, az tuti! Aztán kinyitott egy kis ajtót, és udvariasan betessékelt. Egy kanyarodó, szűk lépcső volt előttem lefelé, kopott falak, gyér világítás, hát nem nagyon akartam bemenni, de aztán erőt vettem magamon, abban bízva, hogy az életem talán nem most vesz abszurd fordulatokat, leküzdöttem a félelmemet, és csak nekiindultam, bár közben aggódva pillogtam vissza, mert a srác rámcsukta azt a nyikorgó vasajtót. Egy föld alatti labirintusba kerültem, nyílt onnan parkolóház, meg volt ott minden, zárt rácsos ajtók, nagy csövek, tiszta horrorfilm, de végülis nem jött sem rém, sem a maffia, és tényleg az volt az aluljáró! Wow. Kis bolyongás után kijöttem a másik végén és már ott álltak a turisták az ágyúnál, az idő pedig 11:58 volt. :-) A tüzér bácsi, mintha csak rám várt volna, amint megérkeztem, szertartásosan megtöltötte az ágyút, megcélozta a szemközti felhőkarcolót, gongatott párat, majd lőtt. Bummmm! Bazi nagyot szólt!!!

Ott az ágyú (amit a kerítés övez), de hogy jutok át oda?

Így néz ki az aluljáró, nem túl bizalomgerjesztő:

Az ágyú:

Ágyútöltés:

Ilyen hajókákkal lehet rögtön az ágyútól várost nézni, elég erőszakosan vadásznak a kuncsaftokra:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.