Nézzünk bele - Teljesítmény, Mindennapi használat
Teljesítmény:
A laptopot eredetileg egy Core 2 Duo P8400-as processzorral vásároltam, amely 2,25 GHz-en ketyeg. Ezt gyorsan cseréltem egy T9600-asra, amely a mobil Core 2-esek közül a legjobb számomra is elérhető, illetve a laptoppal is kompatibilis chip. Szerencsére ez néhány ezer forintos tétel manapság, ugyanis a C2D procik már elég olcsón megkaphatóak a használt piacon. Igaz, a T9600 nem 25 Watt, hanem 35 Watt TDP-vel rendelkezik, ami főleg akksi időben jelent hátrányt, de a 2,8 GHz-es órajel és 6 MB (3 MB a P8400-ban) cache mégis csak örvendetes.
CPU-Z és GPU-Z Windows 7-ben. A CPU-Z beépített tesztje alapján alig gyengébb a T9600-as az asztali E8500-tól.
Természetesen kapott még egy SSD-t illetve a DVD meghajtó helyére ment egy HDD Caddy egy 1 TB-os HDD-vel, végezetül pedig a memória is megkapta a 8 GB-nyi maximumot, amit a chipset még támogat.
Teszt gyanánt a T400-ast megnéztem Windows 10-zel, csak hogy mennyire fut jól rajta. Természetesen a frissítések telepítése után gond nélkül ment, nem akad vagy lassú. Ugyanakkor a TouchPad/TrackPoint driver már nincs Win 10-re így pl. a touchpad szélén való görgetés vagy a hangerő némító gomb már nem működnek, ezért is váltottam vissza Windows 7-re, amelynél automatikusan települt az összes driver és működik az összes beviteli eszköz. Másfelől retró céllal vettem a gépet eredetileg, szóval amúgy sem volt értelme a Windows 10-nek. Futtattam néhány tesztet Windows 7 alatt, csak hogy legyen itt néhány szám a benchmarkok szerelmeseinek is:
Cinebench R15 és PassMark CPU tesztek. Jól mutatják a gép korát azért.
Mindennapi használat:
A laptopot természetesen nem Win 7-tel használom, hanem a Linux Mint 20.2-es változatával, többek között biztonsági okokból. Egyébként ilyesfajta régi vasra nagyon hardverkímélő megoldás tud lenni, ugyanis a Cinnamon asztali környezet a Linux Mint 20.2-es frissítésével üresjáraton kb. 820 MB memóriát emészt fel, de egy nyitott böngészővel sem sokkal többet mint ~1,5 GB. Windowshoz szokott felhasználóknak pedig könnyű átszokni, mert javarészt minden a jól ismert helyen van, viszont ha szeretnénk, mégis át lehet alakítani a menüket és a rendszer kinézetét.
Linux Mint 20.2 egészen jó rendszernek bizonyult számomra.
Rendszerhasználat üresjáraton...
...és egy megnyitott YouTube-bal a Firefoxban.
A Thinkpadek már régóta nagyon jól érzik magukat Linuxon, így az operációs rendszer telepítése után semmit nem kellett felraknom, hogy a az összes extra gomb és beviteli eszköz megfelelően működjön. Pl. a kék ThinkVantage gombot is gyakorlatilag bármire be lehet programozni. Egyetlen driverszerűséget telepítettem csak manuálisan, az pedig a tp_smapi kernel modul, ami a laptop BIOS-hoz ad hozzáférést a Linuxnak, így közvetlenül tudja olvasni az akkumulátor elektronikáját annak minden adatával.
TLP akkumulátordiagnosztika.
A webböngészés és a 720p-ben való YouTube sem okoz problémát a laptopnak, ezekre ma is jól használható némi kompromisszummal. Amint látni fogátok a 720@60fps már okoz fejtörést, ami jól mutatja a gép korát, ugyanakkor a youtube videók 90%-a 25 vagy 30 fps-el van feltöltve.
Amint láthatjátok, 720p@60fps-nél már jó pár kép kiesett, igaz egyszer sem vettem észre érezhető akadást a videó lejátszása során. 720p@25fps viszont gond nélkül ment. A legalsó képen a Hardinfo hardvermonitor alkalmazásban mért hőmérséklet értékek láthatóak a 720p@60fps Costa Rica videó lejátszása során
Játékok terén sem olyan rossz a helyzet, mint azt gondolná az ember. Igaz csak retró játékok futnak el a gépen, de mi másra használná az ember munkán kívül. Nem sok játékot próbáltam rajta Windows 7 és Linux alatt, de Star Wars Jedi Knight II gond nélkül elfutott és kb. 20 FPS-el még a Far Cry 1 is eldöcögött. Linuxon a legnagyobb limitáció, hogy a GPU csak OpenGL 2.0-át támogat, ami azért bosszantó ugyanis sok natív linuxos játéknak, még a pixeles grafikájúaknak is elvárás az OpenGL 3-as de akár 4-es változata is. Viszont szerencsére itt azért nem áll meg a tudomány.
A Lutris és az ahhoz hasonló játék asszisztensek nagyon megkönnyítik a játékok telepítését és indítását Linuxon.
Amióta van Wine, ami segítségével Windowsos alkalmazásokat lehet futtatni Linuxon és van Lutris, amit legegyszerűbben úgy írhatnék le hogy egy játék telepítő/menedzselő asszisztens. Legyen az windowsos, linuxos, nintendós vagy majdnem bármilyen más játék, a Lutris előtelepíti számodra a megfelelő környezetet (emulátor vagy wine beállítás) a kiválasztott játék telepítéséhez. Mivel ezeket a telepítőket más felhasználók állítják össze és küldik be a Lutrishoz, így egy játéknak akár több telepítője is lehet telepítendő verziótól, patchektől vagy modoktól függően. Jó példa erre a Star War Jedi Knight II, amelynél választhatjuk akár azt is hogy a Lutris letöltse és telepítse nekünk az FX Modot a játék mellé, amely a grafikát javítja.
Star Wars Jedi Knight II telepítése Lutrisban.
Mindez csak néhány klikk és kb. csak a next gombra kell kattannunk a folyamat során. Nem minden telepítő esetében garantált a működés, de a nagy címek általában jól települnek és futnak. És akkor még nem is beszéltem a Heroic-ról, amely egy felhasználók által fejlesztett Epic Games Launcher Linuxra, de Windowsra is elérhető! Linuxon is telepíti a windowsos játékokat és akárcsak a Lutris beállítja nekünk hozzá a Wine-t így azzal már nem kell bajlódni a felhasználónak.
Érdemes kipróbálnotok nektek is a Heroic-ot!
Meg merném kockáztatni, hogy használhatóbb és jobban működik, mint az eredeti Epic Games Launcher.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
