SZÁMOK, SZÁMOLÁS, RENDAKU
Számok
Egyes helyeken már az első órán ismertetik a számokat 1-10-ig, azonban én ezt nem tettem meg, mivel a témán belül egy nyeletre szerettem volna letudni a lehető legtöbbet. Tehát az alap japán számok (aki elfelejtette volna, hogy kell a romaji-t helyesen kiejteni, lapozza fel az 1. írást):
Négy és hétnél azért van kettő is írva, mert a shi és a shichi a kínai írásból származik. "Shi" azt is jelenti, hogy "halál", ezért sokan inkább a "yon"-t használják, a hétnél is a legtöbb ember már inkább a "nana"-t használja.
Tíznél nagyobb számot a jó öreg általános iskolás módszerrel képezünk, külön ki kell mondani, hogy hány db van ezresekből, százasokból, tízesekből, stb. Ha valamiből 1 van, akkor nem kell külön jelölni, hogy "ichi", ha pedig nulla van, akkor azt a számot nem is említjük. Például:
111=(1x)100+(1x)10+1
2011 Kanji-val leírva (tategaki írással):
Nah de mi van akkor, ha olyan szám kellene, ami nincs? Például nincs külön szám 100.000-re. Ekkor az jön, hogy a 100+1000-ből össze kell rakni, tehát 100.000 = hyakusen.
Számok is egy olyan területe a nyelvnek, ami szegényedik, nagyobb számokat sok helyen már Kanji-val írnak le, ami tulajdonképpen jó azoknak akik tanulják a nyelvet. Mondjuk például az alábbi számot Kanji-val elég hosszú lenne leírni:
3.196.552.321:
Kínai szokás szerint a nagy számokat 10.000-sével tagolják, tehát a fenti szám széttagolva:
31 9655 2321
Tehát ez a szám |31db 100.000.000|+|(9db ezres+6db százas+5db tízes+5db egyes)db 10.000|+2db ezres+3db százas+2db tízes+1db egyes
Ez romaji és kanji-val felírva:
Nem is hosszú, desu ne? 
Egyszerű, mint a faék, de bevallom, hogy nem erősségem a matek így beletelt egy kis időbe, mire felfogtam.
Szerencsére a japánok is észrevették, hogy ez már kicsit túlzás és sok helyen használnak Kanji-val párosítva arab számot. Például a következő számot így is fel lehet írni:
Sajnos a számok sem kivétel és ezeknek is van "illedelmesebb/formálisabb" változatok. Banki ügyekkel kapcsolatban 4db szám Kanji-ját érdemes megemlíteni (szerencsére kiolvasni ugyanúgy kell őket): az 1, 2 és a 3 és az 1000-es számét, mivel Japánban jelenleg ezzel a 4db számmal ellátott bankjegyek (satsu) vannak forgalomban:
Nem kell félni, ha valaki nem tudja ezeket a kanjikat, legtöbb boltban arab számmal írja ki a pénztárgép a fizetendő összeget (meg pénztáros is mondja és mi már ismerjük a számokat) általában az alábbi két formátum közül az egyikkel (rejtett célzás, hogy ezt a kettőt érdemes megjegyezni):
¥=Yen nemzetközi jele
円=Yen Kanji jele
Tehát ha veszünk egy csomag (vagy inkább doboz) Packy-t és az eladó azt mondja, hogy "sanbyakujūgoen", akkor már tudjuk, hogy 315 yen-t kell fizetni.
Megjegyzés: Ha valaki kíváncsi lenne kik szerepelnek a bankjegyeken, azoknak írom, hogy a 1000-en Noguchi Hideyo bakteriológus, aki felismerte a szifiliszt, mint a progresszív paralízis okozóját, a 2000-en a Shuri kastély 2. kapuja a Shureimon, 5000-en Higuchi Ichiyō költő, írónő, a 10.000-en pedig Fukuzawa Yukichi író, tanár, a Keio Egyetem alapítója.
Rendaku
Mielőtt belevágnánk a számolásba, fontos említeni a rendaku-t.
Ha két szót összeillesztünk, akkor előfordul, hogy romaji írása (tehát a kiejtés is) is változik valamelyest. Hirtelen példaként magyar nyelvből val, vel jut eszembe, pl nem lányval, hanem lánnyal az írás és kiejtés.
Pl:
te+kami (kéz+papír) = tegami (levél)
hatchi+hyaku (nyolv+száz) = happyaku (800)
hito+hito (ember+ember) = hitobito (emberek)
A rendaku egy olyan "jelenség", amely két szó összeilletésénél jelenhet meg, ha a második szó zöngétlen mássalhangzóval kezdődik. A rendaku célja, hogy a nehezen kiejthető szavak kiejtése egyszerűsödjön. A zöngétlen mássalhangzóból zöngés mássalhangzó lesz.
s(sz)->z
k->g
h->b
stb
Lyman törvénye
Lyman törvénye kimondja, hogy ha a második szó zöngétlen mássalhangzóval kezdődik, akkor nem érvényesül a rendaku, ha ugyanez a szó bárhol zöngés mássalhangzót tartalmaz.
yama+kaji (hegy+tűz) = yamakaji (erdőtűz)
Bizonyos esetekben előfordul azonban, hogy érvényesül a rendaku akkor ha az első szótag közelében zöngés mássalhangzó van, viszont a legtöbb külföldi eredetű szóban (kávé=kōhī) sem érvényesül (jég=aisu+kávé=aisukōhī). Sok esetben az is előfordul, hogy váratlanul bukkan fel, ezért a rendaku sok anyanyelvű japánnak is gondot tud okozni, főleg a rendaku-t tartalmazó nevek.
Számolás
Most hogy már ismerjük a számok alapjait, elérkeztünk a japán nyelv egyik fekete bárányához. Az egész nyelv leghajmeresztőbb része a számolás. Külön szavak és nyelvtani szabályok vannak különböző megszámolandó dolgokra. Ahány tanár, annyi vélemény arról, hogy melyek a legfontosabbak, az alant szereplők a véleményem szerinti legfontosabbak. Szerencsére(?) ezen a területen is szegényedik a nyelv, de még mindig nagyon sok van, így fel kell kötni a gatyát.
Ennek az is az előnye, hogy sokszor nem kell külön megjelölni, hogy mit is számolunk, hanem a számoláshoz használt szóból már lehet feltételezni a legtöbb esetben, hogy mi is lett megszámolva.
Hónapok, napok
gatsu és getsu is azt jelenti, hogy "hónap", azonban sokaknak problémát jelent, hogy mikor melyiket kell használni. Gatsu akkor használatos, amikor konkrét hónapról beszélünk, getsu pedig akkor amikor számoljuk a hónapokat vagy időről beszélünk.
Gatsu
Mint fentebb már említettem, egyre többen használják itt is a "shi" és "shichi" helyett a "yon" és "nana"-t.
Getsu
Ha pedig hónapokat számolunk, akkor "kagetsu" használandó:
Pl, ha valaki megkérdezi mennyi ideig tart a terhesség, akkor a válasz "kyūkagetsu".
Arra viszont figyelni kell, hogy ha pl azt akarjuk mondani, hogy "minden hónap", akkor nem "maigetsu" vagy "maikagetsu", hanem "maitsuki".
Napok
Ha tehát azt szeretnénk mondani, hogy Augusztus 25., akkor az "hachigatsu-nijūgonichi".
A hét napjai:
Hetek számolása
Korszak
Japánok több módon is azonosítanak évet, az egyik az általunk is használt, jól bevált "2011", másik pedig a "korszak", azaz egy császár neve, amely uralkodásának idejét azonosítja és egy szám amely az évet határozza meg az uralkodáson belül. 2011 a "Heisei" korszak 23. éve.
A négy korszakok, amit használnak:
Edo 1603-1868, Szeptember 7
Meiji 1868, Szeptember 8- 1912, Július 29
Taisho 1912, Július 30 - 1926, December 24
Showa 1926, December 25-1989, Január 7
Heisei 1989, Január 8-
Úgy tudjuk kiszámolni a korszakot, hogy: (aktuális év és korszak kezdete között eltelt évek száma)+évek száma amikor a korszak kezdődött
2011=(2011-1989)+1=H23 (H=Heisei)
Ha 1983-at akarjuk kiszámolni, akkor "Showa 58"-at kapunk (S58).
Idő
jikan=óra/idő, számlálásához is ezt használjuk, sokan számolásnál "jikan"-t lerövidítik "ji"-re, de érdemes megjegyezni mindkettőt, mivel mindkettő előfordulhat. Percek számolásához "fun/pun" használandó.
12:11 = jūniji(kan):jūippun
Idő meghatározásánál:
reggel=gozen
este=gogo
Tehát, ha azt akarom mondani, hogy "reggel 4 óra", akkor az "gozen yonji(kan)".
Ha például azt szeretném mondani, hogy 7:45, akkor azt, hogy "háromnegyed hét" úgy tudjuk kihozni, hogy "következő óra+mennyi perc van hátra", tehát a háromnegyed hét:
"hatchiji(kan):jūgofun mae"
Mae-t már előző oldalon bemutattam, hogy mit jelent, tehát ha leszeretnénk ezt fordítani kb azt kapnánk, hogy "8 óra előtt 15 perccel".
További számnevek
*Nem, nem vagyok bebaszcsizva, a "madarak" képen tényleg egy nyúl van. Ennek oka, hogy régen buddhista szerzetesek nem ehettek madárhúson kívül más állati húst, ezért a szerzetesek kitalálták, hogy a nyúl valójában madár, a két füle pedig a szárnyai. Manapság természetesen már "hiki"-t használják nyulak számolásához is és a "wa"-t pedig csak madarakhoz.
Mindkettőt emberek számolására használják, azonban a mei formálisabb, mint a nin. Anime-okban a nin-t szokták használnia legtöbb esetben.
A fent szereplő számnevek mindössze töredéke a létező több száz darabnak. Sok esetben még ezeket se könnyű fejben tartani, de mi van akkor, ha elfelejtjük vagy alapból nem tudjuk, hogy valamit mivel kell számolni? Ebben az esetben használják a számnevek "régi" japán megfelelőjét:
Segítség lehet még a számolás elsajátításához az alábbi, gyerekeknek készített dal is:
"Dai xy"
Dai már említettem, hogy mit jelent, azonban, ha párosítjuk egy számmal akkor a szám jelentésén módosít. Pl
ichi=1, daiichi nem "nagy egy", hanem "elsőszámú" vagy "első".
Csak xy
Ha azt akarjuk mondani, hogy valamiből csak x db van, akkor a "shika"-t kell használni, azonban ebben az esetben tagadás követi, tehát nem "imasu/arimasu", hanem "imasen/arimasen"-t használunk. Pl:
Basu ni onna wa futari shika imasen. A buszban csak 2 nő van.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
