Mérések - második rész, értékelés

Level 2 cache

Első felbuzdulásomban mikor kibontottam az alaplapot és láttam, hogy két memória foglalat van rajt` a RAM limitet kerülendő mind a kettőbe raktam a jó kis Kingston SDRAM-okból. Mikor összevetettem az első eredményeket az előző tesztemmel igen csak ámultam, hogy a gyorsabbnak gondolt SDRAM mennyire lemaradt. Kis fejtörés után arra jutottam, hogy vagy az alaplap fogja vissza a sebességet, vagy valami cache problémába futottam bele. Szerencsére a K6 topicban nem régen volt hasonló téma. Ráadásul emlékeztem, hogy akosf a olvasott Socket 7 tesztjében már említette az alaplapi cache-t. Jó tudni, hogy a Socket 5, illetve 7 processzorok nem rendelkeztek L2 cache-el, kivételt csak az itt nem szereplő K6-2+ és K6-3 széria képez, így az az alaplapon kapott helyet. Mérete jellemzően 512, 1024, 2048kB volt, ami rögtön meg is határozta a maximális cachelhető memória méretét.

Némi VIA MVP3 leírás olvasás és a linux dmesg logjának tanulmányozása után már biztosan tudtam, hogy maximum 128MB-ot támogat az alaplapra integrált 512kB L2 cache. Pár óra tesztelést követően a következő eredményekkel lettem gazdagabb.

128MB vs 256MB, a nagyobb memória hátránya %-ban

A táblázat a 256MB-os konfiguráció hátrányát mutatja 100MHz-es K5, 200MHz-es P54C, illetve egy tuningolt Intel Pentium MMX esetében. Az utóbbit azért vettem be, mert kíváncsi voltam, hogy egy gyors, memória éhes, 112MHz-es FSB-vel rendelkező processzornál merre változik a hátrány. Az eredmények nagyon vegyes képet mutatnak, de átlagosan 5-15% hátrányt jelent a kicsi cache. Az MMX-nél a két tömörítő program (gzip, winzip) kiugró 43.8 és 26.7%-ot bukott.

Azt a konklúziót le vontam és bár ma már kicsinek tűnik a 128MB memória, a Win98 idejében nagynak számított. A teszteket innentől kezdve egy modullal (128MB) futtattam.

FSB emelés

Ha már a cache-t kipróbáltam kíváncsi lettem mennyit számít az FSB emelése. Az AMD a K6 esetén 10%-ot ad meg, mint nyereség. A Cyrix-nél is hasonló értékre lehet következtetni, a 6x86 PR200 2x75=150MHz vagy 2.5x66=166MHz-en futhat.

A teszthez két beállítást választottam. Az első esetben a 200-as Petiumot járattam 66, illetve 100MHz-es FSB-n, ami +50%-nak felel meg. A második egy memória sávszélességre éhes MMX, amit 95 és 112MHz-es FSB-vel hajtottam (+18%). Mind a két esetben az adott CPU-kon elért órajel azonosnak (200 és 280MHz) tekinthető.

FSB emelés hatása a teljesítményre %-ban megadva

Az eredmény magáért beszél. Linux alatt a Pentium 200 majdnem 20%-ot gyorsult, ami nagyon szép érték. Ha számításba vesszük az FSB és ezzel a RAM sávszélesség növekedését, akkor az MMX még többet profitált, mert FSB emeléshez viszonyítva Windows és linux alatt is 40 százalék fölötti gyorsulást realizált. Az AMD nem véletlenül tolta fel az FSB-t a K6-2 szériánál. Fontos megjegyezni, hogy az alaplapi cache az FSB-t használja, így az is arányosan gyorsult.

Tanulságok

A K5 processzort sokan alulértékelik és pocséknak tartják, pedig a kategóriájában nem sikerült rosszul. A belső felépítése jövőbe mutató volt és az integer teljesítménye azonos órajelen meghaladta a Pentiumét. Öt dolgot tudok felróni neki:

- A legnagyobb hibája, az elkésett megjelenés, még a Cyrix is megelőzte. mire piacra került lassúnak számított.
- A nem skálázódó órajelnek hála csak az alsó kategóriában tudott labdába rúgni. Az Intel ekkor már 200MHz körüljárt és a küszöbön toporogtak az MMX-ek.
- Melegedett, de ez a gyártástechnológia javításával ez orvosolható lett volna.
- Az FPU teljesítménye nem volt valami fényes és a PR besorolásnak hála a 10% hátrány tovább nőtt a PR emelkedésével.
- Nem sikerült tuningolni, az FSB 75MHz-re emelésénél már a BIOS sem jött be.

Mindezt csak alacsony árral lehetett ellensúlyozni, ami gazdaságilag nem biztos, hogy jó volt az AMD-nek, de a kevés pénzből építkezőknek kapóra jött. Akkoriban azonban abba az árszegmensben viszont ott volt a Cyrix is...

Az alaplap is szolgált pár tanulsággal, ami ma is életképes. Az első az, hogy a cache mérete nagyon fontos. 10% fölötti teljesítményt bukunk, ha a cache túl kicsi. A második az, hogy gyors CPU-hoz gyors memória busz és cache kell. A legjobb tuning, ha a lehető legmagasabb FSB-t használjuk. Mind a kettő memória limitet idéz elő és együttesen akár 20% fölötti veszteséget is okozhatnak.

Az utolsó tanulság, hogy az emberek segítőkészek. Többen ajánlottak CPU-t a teszthez, végül a tesztben szereplő K5-öt bacsis adta kölcsön. A K6-III topikot is meg kell említenem, mint szellemi műhelyt. Sok érdekes retró téma és még érdekesebb emberek jellemzik.

A teszt második fele is jön hamarosan. Lesz benne Socket 7 tuning, 6x86, MMX és 3DNow! Tartsatok velem...