A talp kialakítása
A keretre feljelöltem a kivágandó részt, ahol a káva még vékonyítva lesz.
A jelölés mentén levágtam a felesleges anyagot, és felső-maró segítségével egyenesre alakítottam a vágási vonalat, és lekerekítettem az éleket. A talp anyagát is levágtam, mint később kiderült, hibásan, így a képeken csak, mint próbadarab szerepel, pár cm-rel szélesebb lesz.
Miután levágtam a talpak és a támasztókonzolok anyagát, a kábelátvezető csatorna helyét kivágtam illetve kimartam a rétegekből.
Több lépcsőben faipari ragasztóval összeragasztottam a darabokat.
Végül az asztalra lerögzített szalagcsiszoló mellett pontos méretre csiszoltam.
A talp anyagából a középső rétegre feljelöltem a beépítésre kerülő optikai meghajtó USB portok, audio csatlakozók és a rádiós billentyűzet vevőjének a helyét és gépi lombfűrésszel kivágtam. A felső rétegre átjelölve a körvonalakat, a dremelt felső-maróvá alakítva kimartam a felesleges anyagot.
A talpban egy régebbi alaplapomhoz kapott hátsó USB kivezetés és egy hibás alaplapról bontott audio csatlakozó kap helyet. A harmadik fészek a rádiós billentyűzet vevőjének a helye. Az alaplapi USB csatlakozóba dugva a fémburkolat miatt nem működne, így került a talpba.
Miután rájöttem, hogy a támasztókonzol a másik oldalra lett elkészítve és ennek megfelelően lettek a kábelcsatornák is kialakítva a talpban a tervezett helyett, így kénytelen voltam átgondolni, hogy oldjam meg a problémát a teljes talp cseréje nélkül. Arra jutottam, hogy a teli támasztó helyett is készítek egy üregeset. Miután azzal elkészültem, kialakítottam a hozzá vezető kábelcsatornát is felső-maró segítségével.
A legalsó rétegből kivágtam a szerelő nyílások helyeit is.
A támasztókonzolok rögzítőcsavarjainak készítettem mdf anyagból tömböket, hogy az anya ne feszítse szét a rétegeket. Ezeknek a tömböknek kivágtam/kimartam a helyét olyan passzentosra, amennyire lehetett.
Faipari ragasztóval összeragasztottam a rétegeket, a száradó anyagot gyorsszorítókkal rögzítettem egymáshoz.
A ragasztás száradását követően szalagcsiszoló segítségével összecsiszoltam a talp rétegeit ügyelve, hogy az élek derékszögben maradjanak.
A támasztókonzolt gyorsszorítók segítségével a helyére rögzítettem, majd a korábban már feljelölt helyen kifúrtam a rögzítőcsavarok helyeit.
A korábban kialakított tömbökben kialakítottam a csavaranya helyét, és a tömböt beragasztottam a helyére.
A konzolban a csavar fejét besüllyesztettem.
A szerelő nyílások peremét besüllyesztettem, a fedőlapok éleit szintén, így viszonylag pontosan illeszkednek a helyükre.
A rögzítőcsavaroknak sárgaréz tőcsavart hajtottam az anyagba, így a többszöri ki-be csavargatással sem kopik ki a menet az mdf anyagból, mint facsavar esetén.
A szerelő nyílások tetejét csillagfejű süllyesztett csavarok rögzítik.
A talp után a káva és a hátsó burkolat ragasztása következett, melyet a szokásos faipari ragasztóval végeztem el.
Miután a második és harmadik réteget is összeragasztottam és megszáradt, a monitorok szellőzőnyílásait takaró perforált lemezek kerültek a helyükre, melyeket kétkomponensű javítókittel rögzítettem. A felesleges anyag lecsiszolása után az eltömődött perforációt a lemezen kitakarítottam.
Az ötödik rétegbe is bekerült a számítógép alapjául is szolgáló perforált lemez.
A felesleges javítókitt lecsiszolása után összeragasztottam a már kész harmadik-negyedik réteget az ötödikkel.
A hatodik rétegen, ami a számítógép alkatrészeit borító burkolat illesztéseit fogja takarni, kialakítottam a burkolat körmeinek a helyét felső-maró segítségével.
Végül felragasztottam a helyére ezt a réteget is.
A támasztókonzolokra feljelöltem a felső rögzítő furatokat, mivel nem sima hasábról van szó, így a furatok elkészítéséhez kis praktikát kellett bevetni.
Első körben csak 3 mm-es fúrószárral fúrtam ki a lukakat. A konzolt a vázhoz rögzítve és összeszorítva a konzolon lévő furatok segítségével a vázat is kifúrtam.
A már kifúrt vázba beleraktam a monitorokat, és a furatok segítségével átjelöltem a monitorok hátsó fémburkolatára is.
A hátsó burkolatot levéve az elektronikát eltávolítottam, lépcsős fúró segítségével a jelölésnél elkészítettem a rögzítőcsavarok furatait. A csavaranyát sósavba majd már kimerült nátrium-perszulfátba mártottam, amitől vékony réz bevonat képződött rajta. A fémlemezt a dremelbe fogott csiszoló segítségével megtisztítottam.
Réz vízvezeték forrasztásánál használt folyatószer és forraszanyag segítségével gázforrasztóval a helyére forrasztottam az aNYÁKat.
A folyatószer maradványainak eltávolítása után szórókittel (filler) vontam be a felületet.
A támasztókonzolok felső csavarjai a réteges szerkezet miatt szét tudnák repeszteni az anyagot, amit egy betét beiktatásával előztem meg. A konzolból gépi lombfűrész és a felső-maróvá alakított dremellel vágtam ki a toldalék helyét.
A ragasztás után az illesztéseket kimélyítettem kicsit és kétkomponensű javítókittel töltöttem fel a mélyedéseket, majd lecsiszoltam.
A támasztókonzolról a vázra átjelöltem a kábelcsatorna helyét, és a felső-maróvá alakított dremellel spirálmaró segítéségével kimartam a nyílást.
A belső oldalon is kialakítottam a kábelvezető járatokat.
Végül összeszereltem a vázat.
A talp, a támasztókonzol és a felső rész még nem lekerekített éleit kezelésbe vettem, felső-maró segítségével lekerekítettem 6 mm-es sugarú maróval. A talp alsó éle a felső-maróvá alakított dremelbe fogott 3 mm-es ívmaróval lett kerekítve.
A talpban az USB és az audio csatlakozók nyílását is kialakítottam, az audio csatlakozót egy betét darab tartja a helyén, hogy a fülhallgató vagy a mikrofon bedugásakor ne tudjon befelé elmozdulni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!