Külső

Csomagolás

Egy jókora méretű fekete dobozban volt a gép (és tartozékai), mely szolidan hirdette, hogy benne bizony egy XPS lapul. A tartozékok és leírások külön kis dobozkákban voltak, maga a gép pedig gondosan be volt bugyolálva egy fekete "anyagzsákba", és úgy volt berakva a gépet tartó szivacsokba. A csomagolásra tényleg nem lehet egy szavam sem, olyan, amilyet az ember elvár ettől a kategóriától.

Kibontás után

Első gondolat: aztaaaa...ez gyönyörű! A fedlap ezüst színű, matt, ujjlenyomatokat nem gyűjtő anodizált fém, melynek egyhangúságát igazából csak a közepén lévő méretes, elegáns recézett Dell logó töri meg. Öröm tapogatni a letisztult, elegáns, hűs fedlapot!

A kijelző nyitása is jellegzetessége ennek a szériának (meg most már egyre több Dell laptopnak). A zsanérok után nem ér véget a gép, maga a kijelző egy "vájatba idomul", és ezután még van egy hátralógó rész. Furán hangzik leírva, de a képen jól látszik. Mindenesetre egyfajta határozott, egyedi megjelenést ad, ami egyeseknek tetszik, másoknak viszont lehet nem fog.

Kijelző

Kinyitva elénk tárul a kijelző és maga az alsó rész. Kezdjük az előbbivel. Mérete 17,3", felbontása 1600*900, LED háttérvilágítású, és fényes. Utóbbi van akinek tetszik, van akinek nem, multimédiás DTR gépként (amit általában egy szobában használ az ember) nincs ezzel semmi gond. A színei egyébként szépek, a betekintési szögei is elég jók, a fényerővel sincs semmi gond (mondjuk az előző gépemben, a Toshiba P750-ben magasabb volt a fényerő), összességében jobb, mint az átlag.

Továbbá van egy jó hírem, aminek biztosan sokan örülnek: a kijelző kerete kemény, matt, feketés műanyag, ami nem gyűjti a karcokat és az ujjlenyomatokat. Itt van mellettem párom Z570-e, aminek lakkozott a pereme, mondanom sem kell, egy enyhe molyfing is képes összekarcolni, egy puha szemüvegtörlő meg már olyan neki, mint egy "drautkefe".

A keret magában foglalja a 2MP-es webkamerát és a hozzá tartozó mikrofont és állapotjelző ledet, egy Dell és egy XPS logót, illetve a távolságtartásért felelős gumicsíkokat.

A kamerának nagyon szép, folyamatos, éles képe van, megfelelő internetsebesség esetén Skype HD képes. Egyébként videót 720p-ben is képes rögzíteni - nem is rossz minőségben -, a hozzá tartozó mikrofon pedig zajszűrő technológiás.

A zsanérok iszonyat stabilan tartják a kijelzőt, holtjátéka nincs, olyan, amilyennek lennie kell.

Csuklótámasz, billentyűzet, touchpad

Jöjjön hát a belső rész. Folytatódik az elegáns megjelenés, többnyire két domináns színnel találkozunk, a feketével és a szürkével. A csuklótámasz és a billentyűzet körüli rész nagyon szép szálcsiszolt fém borítást kapott, mely magában foglal egy JBL logót, az érintősávot, a touchpadet, és két hangszórót.

A billentyűzet szigetes elrendezésű, érdes felületű, fekete színű gombokból áll, melyek könnyen és halkan járnak, nyomáspontjuk és az alátámasztás is rendben van, nem igazán horpad/hullámzik (éppen csak minimálisan), továbbá numerikus részt is találunk a jobb oldalon. Amit sajnálok, hogy nem került bele háttérvilágítás. Maga a széria (L502x/L702x) rendelhető háttérvilágításos billentyűzettel is, csak sajnos nem kis hazánkban.
Még egy "bosszantó" dolog: a gombok közötti rész fényes fekete bevonatot kapott (a gépen még rajta van a gyári fólia is, de talán látszik, hogy alatta tényleg fényes műanyag van). Érdemes még megemlíteni, hogy a funkciógombok alapbeállítás szerint az Fn gomb lenyomása nélkül működnek (értsd: pl. hang- vagy fényerőhöz csak az adott gombot kell nyomni, nem kell "Fn-ezni"). Akinek fontosabb az F1-F12 hagyományos funkciója, az két kattintással átállíthatja ezt (Windows Mobilközpont érintőgomb, majd ott "Funkciógomb sor").

A touchpad jókora méretű, enyhén érdes felületű, megfelelően csúszik rajta az ember ujja, nem maszatolódik. 1-2-3 ujjas műveletekre is képes, sok-sok funkciót be lehet állítani - ahogy a legtöbb Synaptics eszköznél ezt megszokhattuk. A hozzá tartozó gombok külön vannak választva, és a jobbik fajtából vannak: halkan, könnyen járnak, kattogásnak nyoma sincs. A tetején középen van még egy állapotjelző kis led, mely aktív touchpad esetén nem világít, viszont letiltásnál szolid narancssárga színnel tudatja velünk, hogy hiába tapiznánk, nem fog működni. Ezt az egészet egy szolid krómozott sáv választja el a szálcsiszolt csuklótámasztól.

A billentyűzet fölötti érintősáv magában foglalja a bekapcsológombot, két állapotjelző ledet, melyek a töltést és a ki/-bekapcsolt vezeték nélküli kapcsolatokat mutatják, illetve a 3 érintésérzékeny gombot.
Balról jobbra az első a Windows Mobilközpontot indítja el, melyet a Dell kiegészített 1-2 okossággal (pl. Instant Launch beállítások, FN gomb beállítások), a második a már említett Instant Lauch, mellyel egyénileg beállított programot/műveletet indíthatunk el, a harmadik pedig a Waves MaxxAudio3 audiobeállítás paneljét indítja.
A napokban jöttem rá, hogy ha hozzáérek, akkor értelemszerűen elindul az adott program/funkció, és ha újból hozzáérek, akkor bezáródik, tehát nem kell külön bezárni/leokézni az ablakot, elég csak ismételten hozzáérni.

Magát ezt a tükrös felületű részt egy vékony krómozott és egyben recézett kis csík választja el a már említett szálcsiszolt felülettől (egyébként ugyanilyen sáv van a fém és gép szélén körbefutó fekete műanyag sáv között is).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!