Hirdetés

Autóbehozatal Németországból

Réges régen, egy nem túl messzi megyeszékhelyen, egyszercsak elkapott a gépszíj. Nem új csaj, csak egy autó.

Egy "rövid", de igaz történetet mesélnék el, hátha sokaknak segítséget nyújtok ezzel, mert sokan gondolják úgy, hogy külföldről szeretnék megvásárolni az autójukat, nepper mellőzésével, azaz saját kézbe véve a dolgokat, az utánajárás minden nyűgével együtt. Saját lábon, azaz hazakocsikázva a drágasággal és nem traileren vontatva. Összeget sehol nem említek, mert egyéni szempontok játszanak, és soktényezős dolgok összessége alapján nagyon nagy lehet a szórás.

A történet valamikor 2016 októberében kezdődik, mikor is belehasított a fejembe, hogy váltani kellene a meglévő (nem írok márkát, nem szempont) családi helyére. A keresésben a kinti (AutoScout24, mobile.de) netes oldalakra támaszkodtam. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok emailt küldve a hirdetőknek, alig kaptam választ. Ha valaki teheti és tud, akkor telefonáljon, esetleg WhatsApp. Viszont, ha megvan a kiszemelt példány, akkor alvázszámot kérjen a tulajtól, mert ha rendszeresen szervizelt, netán holland/belga az autó, akkor nagyobb a lehetőség arra, hogy rendezett a műszaki előélete. Nem az állapota, hanem, hogy ott szigorúan vezetik a km-állást, műszaki vizsgáztatást.

Én 2 autót kérdeztem le alvázszám alapján, egy német és egy holland autót az autoDNA oldalon (nem a reklám helye). Az utóbbi kereskedésben van, és kiderült, hogy nincs műszakija, de elég sok gazdája volt az utóbbi időben. Ilyen a kapott dokumentum:

[link][link]

De fontos dolog, hogy csak azt lehet megtudni, amit az adott országban bevisznek a rendszerbe. A német autónál még ennyire sem volt értelme a lekérdezésnek. Ettől függetlenül a németért mentünk ki :). A célpont: Berlin.
Fontos, hogy itthon tájékozódjon az ember, milyen rendszámmal fog közlekedni. Mivel magánszemélyként mentem ki, P (próbarendszám) rendszámmal nem is próbálkoztam, mert annyira megtekerték ennek a használatát, hogy nem mertem megkockáztatni. Egyéb Z és E rendszámnak meg ezért utána sem néztem, mert inkább a nyugodt hazautat választottam, kinti piros, ideiglenes rendszámmal hazajönni.

Fapados repülőjáratra lefoglalva 3 hely, én, a Gyula, meg az Ottó, helyett Öcsém (aki beszéli a nyelvet, ez fontos), egy szaki (kedves fórumtársunk), aki már szedett szét és rakott is össze ilyen autót, meg egy marha, aki mindezt fizeti, én :DDD !

A helyszín adott, ha a kocsi olyan, amilyenre számítottunk, vagy az árat oda alkudtuk le :), és megvolt a kézfogás vagy mindkét fél nyugtázta, hogy itt most adásvétel lesz, akkor adategyeztetés jön:
Eladónak és az autónak is minden papírja megvan? Egyeznek is?

Amit vinni kell:
Minden iratod (személyi, útlevél, bankkártya vagy legalább a GIRO-számodat tudd).
Kétnyelvű adásvételi, ha otthon előre ki van töltve, akkor a helyszínen már nem kell körmölni. 4 példányt csináltam, túlbiztosítva magamat, elég lett volna 3 is.
Útlevéllel igazoltam magam odakinn, ezért minden hivatalos iraton azt az okmányt adtam meg, pont azért, hogy a kinti okmányirodában ne legyen ebből fennakadás.

Jó, ha van tanú is, akár mindkét oldalról 1-1. De ha lehet, csak kék tollal legyen kitöltve az adásvételi (nekem feketével lett a tanúzás és itthon a vámosok/okmányiroda is belekötött).

Egy kis bürokrácia német módra:
Most hogy az adásvételi ki van töltve, lehet menni közösen - igen az eladó is, mert ugye nem ottalvós a buli - egy "okmányirodába", a Zulassungsstelle-be , ahol az eladó nevéről lekerül az autó, a tulajdon átkerül a vevőére, ideiglenes rendszámot is kiállítanak, amivel lehet is indulni.

Ilyen a német forgalmi:

[link]
[link]

Fontos, hogy olyan Zulassungsstelle-be kell menni, ahol hosszú a nyitvatartás, és rendszámot is el lehet intézni. Berlinben (akár) ide: [link]
Sorrend a következő:
Ott is sorszámos/várós az okmányiroda, wifi nem volt, de büfé (!!!) igen. :)
Nagy sor volt nálam, fél óra volt csak bejutni az épületbe, annyian voltak, aztán még fél óra volt, amíg az alsó szinten eljutottunk a nénihez, aki egyénileg eligazítja az embert. Itt kapjuk a pofont, hogy csak délután fél 5-re lehet visszajönni, hogy az autóval kapcsolatban papírozhassunk. Az eladó próbált kedves lenni vele és megértetni, hogy 9 óra kocsikázás vár ránk. Nem volt negatív a néni, csak olyan sokan voltak, hogy képtelen volt belenyúlni a rendszerbe, hogy segítsen. Itt kapja az első sorszámot az eladó, amivel el is kezdődik a folyamat:

- eladó nevéről lekerül a tulajdonjog (ő itt végzett is), ezt mindenképp ki kell várni
- el kell menni a szomszédos útra az egyik "bódéba",

[link][link]

mert itt biztosítást kell kötni 15 vagy 30 napos ideiglenes piros szélű rendszámmal együtt, ami már egyéni preferálás kérdése (számba kell venni az autó állapotát, hogy egyből át lesz-e íratva itthon vagy előbb még elmegy műhelybe és azután lesz honosítva)
Ilyen bizonylatot kaptam (kis piros nyíllal jelöltem, hogy a rendszámot már most ráírták):

[link]

- a biztosítási bizonylattal vissza a hivatalba, sorszámot kell húzni, ekkor átkerül az autó tulajdonjoga a vevő nevére (Azt hiszem, itt volt lényeges, hogy MasterCardért voltak csak oda, Visáért nem, de sikerült bevinni a hivatali dolgozónak a rendszerbe a CIB-es bankszámlaszámomat, a miértet nem kérdeztük.)
- be kell fizetni az illetéket, amit egy bankkártya-szerűségre kódoltak, ezt a folyosón lévő "ATM"-be bedugva befizeti az ember, készpénzben
- a kapott bizonylattal lecsettegni a rendszámoshoz, a plakettet ott kapásból szem előtt lepréselik, ennyi
A kész rendszám:

[link]

- a rendszámmal vissza az irodába, ott rányomják a matricát (a kis kör alakú pirosat) Köszönjük, csókolom, végeztünk.
Kedvesek voltak a hivatalban, nem volt fennakadás, noha nyelvi probléma néha volt, de sikerült mindent megoldani. Jó utat kívántak, felraktuk a rendszámot, és tűz Csucsu.

Nem voltak kíváncsiak a kocsira, ahogyan meglett a biztosítás vagy a rendszámozás. Ez alapból egy 2-3 órás hercehurca kellett volna, hogy legyen, de mivel rengetegen voltak, így ez délelőtt fél 11-től délután negyed 6-ig tartott, majdnem zárásig voltunk.

Itthoni teendők, honosítás:
Nekem szempont volt, hogy műszakilag rendben legyen a kocsi, mielőtt honosítom, odakinn már 30 napos ideiglenes rendszámot kértem. Nem volt égető (ok, az olajcsere az volt), de egy alap folyadékok/szűrők és egyéb indokolt alkatrészek cseréjét mindenképpen belevettem a projektbe. Mire megjöttek az alkatrészek, 3-4 nap híján ki is futottam ebből a 30 napból.

Most jöjjön a magyar bürokrácia:

Be kell jelenteni a kocsit a lakhely szerinti NKH-nál honosításra (csütörtökön voltam, hétfőre kaptam időpontot). A kocsinak még van 4 hónap műszakija, de nem műszakiztatták le, pedig örültem volna neki, csak akkor várni kellett volna 1-2 hetet. Nem tudom, mire, de ezt mondták. :( Ilyenkor elég, ha a kocsi papírjai vannak ott.
Kötelező biztosítást már most is meg lehet kötni a kocsira online, noha sem rendszáma, sem forgalmija nincsen, de ezt lehet pótolni később, amikor kézbe kapja az ember.

NKH szemle:
Adásvételi, kinti papírjai, saját papírok, és a kocsi, a megbeszélt időre a vizsgaállomáson kell, hogy legyen.
Itt átnézik, lefényképezik, hogy minden stimmel az iratokkal együtt. Az itt kapott dokumentummal lehet menni tovább a Vám -és Pénzügyőrséghez,regisztrációs adót fizetni.

Vám és Pénzügyőrség:
Az NKH-s papírral, autó papírjaival, saját iratokkal együtt seperc alatt, űrlapok kitöltésével együtt max. fél óra (nálam) alatt végezhet is az ember. Csekken be kell fizetni a megállapított regisztrációs adót, amit a vámosoknál kap az ember (spuri a postára), majd a befizetési bizonylatot visszahozva, bemutatva innen lehet menni az okmányirodába.

Okmányiroda:
Az eddig összeszedett papírokkal, bizonylatokkal, biztosítási kötvénnyel, amit akár okostelefonon is meg lehet mutatni az ügyintézőnek, vagy kinyomtatva és az ideiglenes rendszámmal együtt, - ezt ugyanis itt kell hagyni, én nem vittem. (A vámosoknál rákérdeztem, hogy vigyem-e, nem tudtak rá válaszolni...)

Az okmányirodában meg bután nézett vissza az ügyintéző, hogy mégis miért nem tudták ezt nekem megmondani? Tudniuk kellett volna!!! Ezért sietve elhoztam pár utca távolságról a rendszámot és megint a jól ismert okmányirodás sztori: sorszámot kell húzni. Ez az utolsó megálló, mindennek pont kerül a végére. Állambácsinak be kell fizetni mindenféle adót, hogy rendszámot, forgalmit, törzskönyvet (postás hozza), hologramos matricát a szélvédőre megkapjuk.

Biztosítás:
A már előre megkötött KGFB-hez most pótolni kell a rendszámot és a forgalmi számát.

Rendszámot fel, kis hologramos matricát felragasztani a szélvédő bal sarokba és kész, vége.

Mindezt saját tapasztalat alapján írtam le, 2017. április/május hónapban történt.
Bármiféle észrevételt, pozitív/negatív dolgot láttok, jelezzétek.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények