Felület
Több módon kezdhetünk neki egy alkalmazás fejlesztésének. Ebben az esetben a felület eléggé adott, esetleg apró dolgok saját szájízre módosítása lehetséges, de célszerű ezzel kezdeni a fejlesztést.
A project létrehozása után a Studio alapból megnyitja a számunkra fontos két file-t, ezekből a layout xml file-ra lesz most szükségünk.
A Studionak van ún. drag & drop felülete, amivel felrakhatóak az elemek a felületre, akinek ez kézzelfekvőbb, az használja nyugodtan, de komolyabb projekteknél már egyáltalán nem ajánlom ezt a megoldást, így én most is átváltok lent a "text" felületre.
Az alapból belegenerált "Hello World!" layout-ra nincs szükségünk, így a benne lévő mindent lehet kukázni.
Layoutok a teljesség igénye nélkül
A layoutok lényegében azok az elemek, amik magukban tartalmaznak más elemeket. Tehát ezek fogják össze a View elemeket. Hajjajj, még egy új szó. :)
A két leggyakoribb layout:
- LinearLayout: Értelemszerűen lineáris elrendezésbe rakja a benne szereplő elemeket.
- RelativeLayout: Az előzőből kiindulva nem meglepő, hogy ez pedig egymáshoz képest relatívan helyezi el az elemeket.
View a teljesség igénye nélkül
A View-k lényegében azok az elemek, amikkel interakcióba lép a felhasználó. Ebből már sokkal több fajta létezik, talán a leggyakoribb a Button és a TextView.
Fontos, hogy egy layout xml csak egy gyökérelemet tartalmazhat (ez nem újdonság azoknak, akik már láttak XML file-okat).
Gyors átgondolás után megállapítható, hogy bizony lineáris elrendezésre lesz szükségünk, így kezdjük is egy LinearLayout-tal a felépítést.
A tag tulajdonságaiba itt nem fogok belemenni, elég beszédesek, ha mégis igényelne magyarázást, akkor azt a komment szekcióban teszem meg. :)
Ideje továbbgondolni. Mikre van szükségünk? Gombokra! Naná. Viszont milyen elrendezésben? Egy LinearLayout csak egymás alá dobálná őket. Hát az bizony nem jó.
Gyors gondolkodás után megszületik a válasz: Több LinearLayout más orientációs elrendezésben! Ez már sokkal jobban hangzik. Viszont, ha kicsit belegondolunk, akkor ez bizony egy táblázat lesz. Csak gondolt erre a Google és van valamilyen Layout, ami táblázatként működik... Csapjuk fel a Google!
Elég konkrét eredmények alapján már meg is ismerkedhetünk a TableLayout-al!
A működése pont jó nekünk, hát használjuk!
Hát kinézni még mindig nem néz sehogy. Ideje belerakni a gombokat!
Egy alap számológépen négysornyi gomb van, hát kezdjük akkor a sorakozást!
Hmm, az első sor után már egész jól is néz ki a dolog.
A további 3 sort is felrakjuk a layoutra és már egész számológép kinézete van a dolognak.
Valami hiányzik... A végeredményt is jó volna valahova kiírni!
Ehhez egy sima TextView lesz segítségünkre.
Már egész pofás a dolog. Most kitérünk két fontos tag tulajdonságra.
android:id
Magért beszél, de azért leszögezem, hogy ez egy egyedi megkülönböztető és minden elemnek más és más kell legyen. Ezekkel lehetséges hivatkozni az elemekre a valós kódból.
android:onClick
Ez is eléggé egyértelmű, de jobb kitérni rá. Itt lehet definiálni, hogy milyen esemény hajtódjon végre az adott view érintésénél.
Még pár tulajdonsággal kiegészítettem a tag-eket, ezekről sem szándékozok most beszélni, a funkcionalitást nem befolyásolják, csak designbeli okai vannak.
Példa:
<Button
android:text="7"
android:textSize="14pt"
android:id="@+id/button7"
android:layout_width="25pt"
android:layout_height="25pt"
android:layout_weight="1"
android:onClick="handleClick" />
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
