Sajnos kezdem erősen így gondolni. Miért? Mert most már lassan bárhová nézek idegeneknek szóló hirdetéseket látok. Úton-útfélen arcomba ugranak gigantikus reklámok - errefelé jellemzően ipari célokra használható, eladásra szánt területekkel kapcsolatban. De máshol meg irodaházakat hirdet a plakát, vagy termőföldet. Egyre ritkábban kerül fel a magyar felirat, de ha fent van, akkor is az idegen (többnyire angol) az első és/vagy nagyobb méretű.
Hát bassza meg, hol élünk?! Kinek akarjuk eladni mindezt?? Miért nem jó magyar kézben, és miért az idegen az első, ha eladásról van szó? Úgy áruljuk ezt az országot messziről jötteknek, mint kurvák a testüket...

Van a kresz-nek nevezett csoda, amit mindenféle autót-motort-buszt-teherautót-akármit vezető embernek (de a gyalogosnak is!!) kéne ismernie...
Jó eséllyel legtöbbjük legalább egyszer találkozott vele, és legalább egyszer be is tartotta azt (boríték a vizsgabiztosnak nem ér). Ha pedig szerencsénk van, nem felejtette el, és be is tartja. Csak jó lenne, ha menet közben nem ferdülnének el a leírtak...
És akkor álljon itt egy példa, amivel nem egyszer szembesültem mostanában. Ez pedig a hülye tologatás. Amitól falnak megyek. Nem értem mire jó, mert attól az ember nem fog rátaposni, hogy valaki ráállt a nyakára. Max idegesebb lesz, hogy mi lesz a hülye következő lépése, vagy mi van, ha hirtelen kell fékeznie, a balfasz meg bele fog szállni a hátuljába...
Vannak ugye betartandó sebességhatárok, de attól, hogy valahol 90 a megengedett maximális sebesség, még nincs előírva az, hogy annyival is kell menni és nem kevesebbel!
És ezt sokan elfelejtik. Ha meg valaki lassabban megy, mindjárt tologatnak, görcsölnek, levillognak, akármi. És oké, olyan rész is van a "szentírásban", hogy indokolatlanul nem szabad lassan hajtani, de azért úgy gondolom, hogy 90 helyett mondjuk a 70 nem gigantikus tragédia, főleg nem akkor, ha az útviszonyok nem tesznek többet lehetővé! (és itt elsősorban a fasza magyar utakra gondolok, nem pedig időjárásra) Én meg nem vagyok egy milliomos, hogy új autóval járkáljak, meg ha kiszakad a kerekem, akkor örömmel vitessem szervízbe, és fizessek új tengelyt, felnit, akármit. Egyébként meg az idegbeteg barmot úgyis utolérem a következő pirosnál, és valószínű kevesebbet kell járnom futóművet állíttatni is...

Én nem tudom ki hogy van vele, de időnként falnak tudnék ugrani bizonyos kifejezésektől. Pontosabban nem azoktól, hanem az írásmódjuktól. Kérdem én - egyszerű átlag magyar - miért nem jó a magyar nyelv? Rendben, van sok olyan idegen kifejezés, aminek nincs magyar megfelelője - és most maradjunk csak a számítástechnikánál. De amikor egy index címlapon olyat olvasok, hogy

"A Netlogon lehet perszonál hómpédzsnek is beillő profiloldalt létrehozni, zenét megosztani és blogolni – ez már nem közösségi szájt, ez már operációs rendszer"

Na ilyenkor elszáll az agyam. És akkor még félretettem azt, hogy mekkora baromságokat írt az illető, legalábbis amikor azt fejtegeti a cikkben, hogy mitől OS ez a csoda.

Perszonál hómpédzs... közösségi szájt... nem ám személyes honlap, meg közösségi oldal... neem... anyám borogass... És akkor még egyébként is úton-útfélen lehet találkozni az újabban domén-nek nevezett tartománnyal és társaival. Ezeknek mind-mind megvan a maga meglehetősen könnyen használható magyar megfelelője. Mi az úristenért kell ilyen kib... ronda módon kiejtés szerint leírni??? Hányok ettől...

Valamelyik fórumhsz-ben linkelte valaki, hogy CD-ket keres, mert széket akar gyártani belőle. Egy apróhirdetésben is feladta ezt. Valaki meg tudná mondani ki volt az, vagy egy linkkel meg tudna dobni? Sehol nem találom

Van egy nagy rakás lemezem (több száz), ami már rohadtul nem kell nekem, sok nem is műxik, felajánlanám neki.

Szerk.: átadva

Ahhoz képest, hogy milyen iszonyú szarul indult ez a mai nap (a tegnapi végződéséből kifolyólag, amit inkább nem részleteznék), legalább most, hogy felléptem ide egy apró meglepetés várt: fanatikus tag lettem! Nem mintha ez nagy dolog lenne, nem jelent semmi komolyat, csak azt, hogy azért már jó ideje itt vagyok, és viszonylag sűrűn belepofázok az oldal életébe
Egyébként valóban kicsit fanatikus lettem, ha úgy nézzük, mert mostanában már el szoktam olvasgatni mások bejegyzéseit is, amikor látom oldalt, hogy frissültek a személyes oldalak. Jó kis oldal ez, érdekes arcokat látni itt, sok az egyéniség, akiknek a postjait élvezet olvasni.
Most, hogy lassan két éve itt tobzódok én is, azt hiszem ideje lenne egy kis bemutatkozást írnom, mert ugye a személyes oldal erről is szólna, és ez eddig nálam kimaradt. Apró dolgokat leszámítva, amik az írásaimban talán egy kicsit jellemeznek.
Igazából már elkezdtem írni, csak félbemaradt, mert rájöttem, hogy nem is olyan egyszerű dolog írni saját magamról. De előbb-utóbb mindenesetre kész lesz. Addig is maradok a prohardver lapcsalád hű olvasója és fanatikus fórumtagja

Ömm, igen bocsánat, hogy írok néha faszságokat, és kikerül "címlapra" (mint pl. ez most vagy egy-két korábbi "értelmes" bejegyzésem). De: nem kötelező rákattintani, hogy mit írt az idióta whiz már megint a saját blogjába. Vagy ha olyan rohadtul nem tetszik, adj hangot neki ITT. Aztán ha sok nemteccikígymegúgy jön, akkor a következőkhöz lezárom a hsz lehetőségét

Nem értem. Néhány napja még tök vidám voltam. Most meg megint rajtam ezer meg ezer rossz érzés, nem érzem jól magam, tiszta világvége hangulatom van. Utálom ezt az örökös csapongást. Be kéne már ezt fejezni...

Még mindig. Nagyon.

Mire jó az egyeseknek, hogy keresztbe tesznek másoknak? Miért jó olyat mondani, amiről már abban a pillanatban tudja, hogy úgysem fog megtörténni? Mi a francért nem lehet egyenesnek lenni, és felvállalni azt, hogy "b+ igen köcsög vagyok, mert jól esik"? Miért? Mert gyáva szar senkinek lenni gáz, de persze mekkora arcot lehet nyitni telefonon keresztül, ha nincs előtted a másik. És még könnyebb szépet és jót mondani, aztán kiröhögni miután letette. Vagy magasról leszarni, elvégre úgyse tehet semmit. Aztán, ha (más lehetőség hiányában) újra hív, csak ki kell nyomni a telefont, milyen egyszerű is az élet. Nagy bátorság kell ehhez, mondhatom. Igazi faszagyerek az ilyen.
Komolyan, legszívesebben fejberúgnám. Kétszer.