Tudjátok, nagyon sokat gondolkoztam rajta h egyáltalán megszülessen-e ez az írás, mert hát mint a cím is takarja kényes és illegális a téma, de végül mégis csak a leírása mellett döntöttem, főleg tanácsokra várva.
A történet már-már hagyományosnak mondható, adott egy nagyon szerelmes tiszta lány és egy füves fiú. A tiszta lány a 21 éves nővérem, akivel világ életemben fantasztikus testvéri kapcsolatom volt, meg be nem lépett ez a fura fiú az életébe (így az enyémbe is). A fiút ismerem, mindenki ismeri, és mindenki tudja h milyen, miként él, sok a zöld, sok az elszállás… De hát a szerelem ellen nincs mit tenni, józanésszel sosem fogható fel, csak úgy jön, megállíthatatlanul.
Jöttek a nagy ígéretek, nem, ő nem fogja csinálni, őt nem fogja belerántani, aztán mégis. Magam sem vagyok egy szentéletű ember, nem mondom, hogy nem próbáltam ki, de sosem láttam a hasznát, nem éreztem jól magam tőle, ezért sem csinálom, nem kell. De nekik igen, és az egy óriási gátat épít közénk szépen lassan. A pasija nem bír (amire eddig nem volt példa, mindig jól kijöttem az aktuálisokkal), a nagy testvéri beszélgetések száma kezd leredukálódni, minden történet úgy kezdődik hogy jól betéptünk és…ez meg az történt, többnyire veszekedés, verekedés, kiborulás a vége.
És íme el is érkeztünk a lényeghez, megváltozott, MEGVÁLTOZOTT. Igen, és fáj, nagyon, nagyon rossz érzés ennyire távol éreznem magamtól, közben pedig tetetjük, hogy minden rendben van. És már nem csak ő, az egyik barátnőm, akiről eddig szentül hittem, hogy nem esik a csapdába, beleesett.
Lehet, hogy velem van a baj, hogy túl komolyan gondolkozom erről a témáról. És közben tudnom kéne, hogy igen, baráti társaságok jönnek mennek, vagy mész velük, vagy kiszállsz, választhatsz.
Szilveszterkor választottam, nem bírtam ott lenni a betépett emberek között, úgy éreztem mintha valaki fojtogatna, mennem kellett, egy percet sem tudtam ott maradni.
Választottam, és lehet hogy ezért nagy árat fogok fizetni, velük nincs több móka és kacagás, csak egy nagy kérdőjel a fejemben. Mit kéne tennem?
Elegem van a fűből, és a miatta adódó nehézségekből, elegem van a drogokból, láttam embereket leépülni, és nem szeretném, hogy vele is ez történjen.
18 éves vagyok, és szeretem az életem, de a testvérem nélkül sosem volna egész.
Csak várok, majd véget ér, és én újra megpróbálok mellette állni, mert szüksége lesz rám.

Nos, taposom a gimnázium utolsó éveit, így nem kimondottan szeretek iskolába járni, de ugye muszáj, ha nem akarok kukásként dolgozni, kellene a jó érettségi! És lám, végre egyszer szeretnék iskolába menni és akkor sem tehetem!!!
Péntek reggel, nehéz kelés, utolsó nap a suliban, utána lefixált program, találkozok egyik barátnőmmel Pesten (mondanom sem kell hogy hogy Pesttől hatvan km-re lakom), húú ma csak öt órám lesz, móka és kacagás lesz a nap, jupiii -hittem én.
Kinyitom az iskola ajtót, a portás és az igazgató meghekkentően teli vigyorral állnak előttem, és közlik hogy ma nincsen tanítás, áá mondom ha-ha jó vicc, de akkor most komolyan???Lesújtó a válasz: IGEN, miért-re választ nem kapok, így habzószájjal elhagyom az iskola területét. Útközben találkozok az egyik osztálytársammal aki közli, hogy hőn szeretetett iskolánkban bombariadó volt! Idejárok 5 éve, és még ez sosem fordult elő, úgy h elképedve álltam az események előtt, hogy ekkora baromság vajon kinek a fejéből pattan ki, és egyáltalán miért??? Mert itt, ahol lakom, abszurd hogy valaki igazából levegőbe szeretne repíteni egy gimnáziumot. Tudom hogy kötelességük minden bejelentést azonnal kivizsgálni, én csak egyszerűen az emberi hülyeség miatt vagyok most nagyon ideges...bár jól hangozhatna hogy most itthon döglődhetek egésznap, de ennek is meg lesz a böjtje ám.
És egyes tanárok olyan szinten tájékozatlanok ez ügyben, hogy az egyik tanárnak a diák szólt hogy: "Tanárnő, miért van már egy perce szaggatott csengő??" Válasz: "Nem tudom, lehet hogy tűzvédelmi próba, menjünk ki, a cuccotok itt maradhat.". A többiek azért vitték, és igazuk volt, mert az épületbe nem lehetett visszamenni.
És egy újabb szombat, netán vasárnap, amikor roskadhatunk hétvégén az iskolapadban hogy "ledolgozzuk" a kéretlen szünetet, nem elég hogy az elkövetkezendő két hétvégétől is megfosztanak minket még ez is...
Természetesen a felelősök sosem kerülnek elő!