Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• A dobos a zenész legjobb barátja: 1. rész, Mi vagyunk a Bitlisz fiúk

  ...szóval régebben írtam, hogy zenéltem. Már szögre akasztottam a dobverőket, a fizika törvényeinek fittyet hányva de sok sok évvel ezelőtt még javában összejártunk a régi barátokkal próbálni, hülyülni meg minden.

  Úgy indult az egész a 90-es évek közepén, hogy Joe haverommal egy utcában laktunk gimisként és folyton átmászkáltunk egymáshoz zenélgetni. Neki volt egy akusztikus gitárja, én meg egy cipősdobozon doboltam, amiben csörögtek ilyen kis fesékes tégelyek meg ecsetek, szóval megvolt a plusz effekt is. Később beszereztem egy kis bongót, ne legyek már olyan topis. Saját szerzeményeket próbálgattunk, általában rögtönzött szövegekkel. Később csatlakozott a zenekarhoz pár haver és együtt zenélgettünk szinte minden hétvégén.
  Volt így egy gitáros/énekes, egy dorombos/vokalista/zörgős, egy ritmusérzék nélküli csörgődobos/zajkeltő, egy bongós/ritmusszekciós (én) és egy alkalmi énekes/zajonc, aki sajnos hamar kiszállt, vagy csak a háttérben hallgatta ha zenélünk, de nem vett részt. A zenéléshez minden a szobában talált dolgot felhasználtunk. Volt ott kis fém tányér, fenyőmagok fémdobozban, félbevágott kókuszhéj, tejeskanna, csörgődob, műanyag vizesfakon, megszáradt mákgubó. A lényeg, hogy a ritmushangszerek mindig többen voltak, mint akik dallamot játszanak. Volt egy elhangolódott citera és egy olcsó vásári szintetizátor is.

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 6

• Az irodai élet szépségei 2. rész: Termosztátor, a hidegosztó

  ....szóval aki dolgozott már nagy open officeban, az megtapasztalta, hogy az irodai hűmérséklet soha sem jó mindenkiek.

  Első ilyen helyen állandóan ment a harc. Egyik kollegina, aki nyáron is képes volt pulóverben jönni (nemcsak a légkondiban ült pulcsiban, abban jött dolgozni a kinti 35 fokban) folyton lekapcsolta a légkondit. Nem lejjebb vette, nem kérdezte meg, kikapcsolta. Aztán mikor már az iroda 80%-a majd megfulladt, meg mindenkiről folyt az izzadtság, akkor ment oda valaki ellenőrizni, aztán hangos kvaanyázások közepette visszakapcsolta. Kolléganő persze hamarosan megint arra járt aztán kezdődött az egész elölről.
  Csak azt nem értem, hogy ezek hogy nem látják, hogy csak ők fáznak és mindenki más, nagy open office esetén vagy 40 ember, meg szanaszét izzadja az ingét.

  Második helyen szerencsére nem volt ilyen probléma, itt viszont trehányak voltak a karbantartók a szellőzők tisztításával és ezért kaptam egy olyan hangelmenős, fulladva köhögős torokgyulladást, hogy azt hittem a mentő visz el. (Ez valahogy eddig minden helyen előjött egyszer. Nemrég új irodában kezdtem, még várom a hatást.)
  Ugyanitt egy felújítás alkalmával sikerült valahogy belevezetni a szennyvizet a szellőzőrendszerbe és napokig ültünk a pöcegödörszagban, mire kitisztították.

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 64

• Az irodai élet szépségei 1. rész: Pilot

  Szóval meséltem, hogy a kábeltévé után inkább unalmas, multis munkát kerestem. Habár közel nem olyan kalandos, mint a korábbiak, itt is előfordulnak érdekességek.

  Mikor a kábeltévétől eljöttem, július közepén, a szerződésem még másfél hónapig érvényes volt a munkaerőkölcsönzőnél. 3 hét után viszont már felvettek az első multis helyre, szóval abban az évben az augusztus úgy alakult, hogy kilencedikétől járt a multis fizetés, de aug 30-ig még élt a másik szerződés, szóval szeptember 5-én kaptam 2 fizetést.
  Épp ekkor osztottak be az első éjszakás hetembe. Nem volt vészes, a szállodábn meg a kábeltévénél is éjszakáztam. Éjszaka csak ketten voltunk az irodában, ment a meló, kezeltük a beérkező dolgokat Ferivel.

  Feri a világ leglazább kollégája volt. Mind hozzáállásban, mind testalkatban. Az a fajta ember, aki úgy jár, mint egy marionettbáb. A székét is a legalacsonyabb állásba állította, a háttámlát maximálisan hátradöntve majd félig ülve, félig fekve a széken az így állmagasségban lévő asztalra nyújtotta a két karját. Így fogta az egeret és a billentyűzetet.
  Na a lényeg, hogy volt 3 ajtóval arrébb egy másik iroda, ahol az IT-sek voltak. Ezek az emberek olyan mennyiséget képesek voltak megenni, hogy mi csak hüledeztünk. Én sem voltam semmi (ma sem vagyok egy Nádszál Nándi) de ez rettenet volt. Általában fejenként két 50 centis pizzát rendeltek.

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 9

• Azzal szeretnék kapcsolatban érdeklődni: Kivágott jelenetek (DVD extra)

  ...szóval pár érdekes sztori kimaradt a sorozatból, ami utólag jutott eszembe. Mindenféle összefüggés nélkül íme a rendezői kommentár és az előzetesek közé beszúrt menüpont:

  Az első szállodai melóm alatt, még a strandos szálloda előtt kicsivel. Ebben a nagyobb, kicsit előkelőbb szállodában még az idegenforgalmi tanulmányaim közben dolgoztam, mindössze 2 hónapot, decemberben és januárban. Épp éjszakai műszakban voltam, vendég nem nagyon volt, szóval ráértem ücsörögni a pult mögött. Egyszercsak betoppan az egyik vendég, egy 30-as angol nő. Kicsit kapatosan odalibbent a pulthoz és a kulcsát kérte. Néztem a polcon, de nem láttam.
  -A kulcs nincs a helyén, nem lehet hogy a szobatársa már felvitte?
  -Nem, egyedül vagyok a szobában.
  Nabasszus, most mi legyen. Kezdtem kicsit félni, mert derengett, hogy mintha egy másik vendég kérte volna ezt a kulcsot kb fél órával ezelőtt, de reménykedtem, hogy rosszul emlékszem. A biztonság kedvéért felhívtam a főnököt, hogy mi ilyenkor a teendő. Megnyugtatott, hogy minden szobához van pótkulcs ilyen esetre az irodában. Adjam oda a vendégnek, de kössem a lelkére, hogy reggel adja le a recepción (különben ami a szobában van azt meg köszöm szépen)

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 2

• Kedvellek, mint embert IV. rész: Egy új reménytelenség

  ...szóval a gólyatáboros csajjal való szakítás előtt egy nappal a szokásos baráti társasággal (Julio, Baltazár meg a többiek) az egyik törzshelyen ültünk. Felfigyeltem a szomszéd asztalnál ülő társaságra. Csupa lány, köztük az egyik nagyon errefelé nézegetett. Átültem, beszélgetni kezdtünk majd haza is kísértem.
  Az rossz volt, hogy én Budapesten dolgoztam ő meg szülővárosomban, szóval csak hétvégente találkoztunk, de megoldottuk. Kb 3 hét járás után egyszer telefonon beszéltünk és folyton kérdezgette, hogy érzek-e valamit iránta. Hát nem nagyon tudtam mit válaszolni, mondom ennyi idő még kevés, hogy bármi komoly legyen. Aztán miután egész héten kérdezgette én végül mondtam, hát mondhatjuk, hogy igen. Erre annyit mondott, hogy akkor hétvégén lesz valami amit mondani akar.
  -Jó vagy rossz? - kérdeztem
  -Hát, nem tudom, majd eldöntöd.
  Na mondom kösz. A hétvégét azzal kezdte, hogy hát a hír az, hogy kedvel, mint embert, de nem úgy, mint én őt (Baszki, te kényszerítettél ki belőlem egy ilyen választ mert nem hagytál békén vele - gondoltam) és akkor szakítsunk. Csodálatos.
  -És ez szerinted nem egyértelműen rossz hír? - kérdeztem
  -Hát nem tudtam örülsz-e majd neki.
  -Nem örülök.
  -Jó, azt látom. De most haragszol rám?
  -Igen - mondtam kurtán, majd sarkon fordultam és otthagytam duzzogni.

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 9

• 20.4 - III. rész

  ...szóval csendben telt a hétfő éjszaka. Leszámítva a másik szobából a folyosó másik végére költöztetett nénit, aki még mindig a "Nővér! NŐVÉRKE! NŐŐŐŐVÉÉÉRKE!!!" műsorral szórakoztatta a jelenlévőket. A szomszéd szoba ajtajára kitettek egy feliratot: Elkülönítő. Na mondom ez jó lesz, mert a szobába bemenni nem szabad, de a wc/fürdőszoba az közös. A szomszéd szoba lakói a következő pár napban ebből csak a wc funkciót használják a bezárt ajtón kiszűrődő, napról napra penetránsabb csípős hónaljszagból ítélve.
  Keddre két vizsgálatot írt elő a doki, hasi ultrahangot és mellkasröntgent. Reggel ráadásul kaptam egy 24 órán át rajtam lévő vérnyomásmérőt is, csak hogy érezzem, hogy áramlik a csí. Átcsoszogtam a vizsgálatokra, köntösben, papucsban, mint egy jó páciens. Kivártam a soromat, majd kicsit bátortalanul feküdtem a vizsgálóasztalra. A monitornál egy fiatalabb doktornő ült, az asszisztens pedig egy idősebb nővér volt. Úgy rángatta lejjebb a nadrágomat, mintha akarna valamit én meg csak pirultam, mint a naplemente ami szelet ígér. Szerencsére csak azért kellett ez a rángatás, hogy bekenjen azzal a trutyival amiben aztán tocsogtathatja a doki a kis ultrahangos cuccot.
  -Erre forduljon, arra forduljon, most tartsa vissza a levegőt.
  Hamar megvoltunk. Utána ahogy törölgettem magamről a zselét gondoltam, hogy csak nem talált semmi durvát, mert egyszer sem hallottam, hogy
  -TE JÓSÁGOS ÉG, AZ MI A FRANC???

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 9

• 20.4 - II. rész

  ...szóval akkor ez 40.8?

  Na a lényeg, hogy az első éjszaka szerencsére nyugalomban telt, csak a szomszéd néni dumált néha a nővéreknek, hogy jöjjenek segíteni, de ha becsuktam az ajtót akkor egész halkan hallottam csak. A három, amiről a nővér beszélt a hajnal három órai vércukor mérés lett volna, de szerencsére elfelejtették. Vagy csak nem gondolták fontosnak. A lényeg, hogy hatig hagytak aludni, vagyis hát feküdni, mert elég kényelmetlen volt az ágy.
  A reggeli cukor még mindig rossz, de megnyugtatott a nappalos nővér, hogy rendeződni fog. Ő hozta be az inzulintollakat is és megmutatta hogy kell használni, levegőtleníteni a tűt, patront cserélni meg minden. Őt amúgy fejben Metál nővérnek hívtam. Ilyen piercinges meg csomó kis karika a fülében. Hosszú pirosasra festett haja és a nyakán meg a karján mindenféle tetoválások voltak. Amúgy nagyon aranyos volt ő is.

  Ebéd után kimentem megnézni, hogy, "Na itt a kert." Körbejártam a birtokot. Láttam, hogy vannak fák, kis járdák a fák között, meg egy nyomasztó hátsó udvar ahová a szoba ablaka néz. Mikor visszaértem a folyosóra a nővérszobából kijött az egyik nővér:
  -Jó napot. Segíthetek? Kit keres?
  -Jó napot. Itt vagyok a 8-asban.
  -Ja, csak fura volt, hogy magától sétál. Itt a folyosón senki nem kel fel magától.

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 0

• Kedvellek, mint embert: Tokyo drift

  ....szóval ezt a témát ígértem, hogy folytatom, habár a szállodás/ügyfélszolgálatos sztorik sikerét nem hiszem hogy felülmúlja bármi is.
  Ott fejeztem be múltkor, hogy a borozós, nyaralós helyen milyen kalandjaink voltak. Nem sokkal ezután döntöttem úgy, hogy felköltözöm Budapestre szerencsét próbálni.

  Mármint munkaügyben.

  Ok, nemcsak munkaügyben, na, különben nem ebben a sorozatban lenne ez a rész.

  Szóval mikor kedves szállodai főnököm előállt a zseniális tervével, hogy papíron kirúgja a recepciósokat, de maradjunk ott feketén, akkor kezdtem el munkát keresni Budapesten. Persze bejelentkeztem a munkaügyi központba is mint álláskereső meg dolgoztam is, de csak kb 3 napot hetente. Ezzel a módszerrel a munkanélküli járadékkal és a részfizetéssel a heti 3 napért magasan több vot a havi bevételem mint bármikor is az elmúlt 4-5 évben. Ez sokat elmond a szállodai helyzetről és hogy miért mentem inkább el. Miközben böngésztem a hirdetéseket online, üres óráimban a Chat.hu-n lógtam. Itt megismerkedtem egy lánnyal, akivel aztán találkoztam is párszor, mikor Budapestre jöttem interjúkra. Elmentünk kávézóba, moziba, a szokásos első pár randis klisék megvoltak. Úgy voltam, na most talán véget ér az eddig leírt szerencsétlenség ezen a téren.
  Pontosan felköltözésem után egy nappal, az új munkahelyen töltött első nap után ismét találkoztunk. Sétáltunk a városban, majd csak annyit mondott:

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 4

• 20.4

  ...szóval nagyon régen írtam bármit is. Igen, tudom, hiányoztak a csapongó, panaszkodó, sehonnan sehová nem vezető történeteim.
  Na, a lényeg, hogy így 40 előtt nem sokkal úgy gondolta a szervezetem, hogy elege van már abból, hogy ilyen jól érzem magam és sürgősen tennie kell valamit. 2020 december vége felé elkezdett zavarni, hogy állandóan szomjas vagyok, hiába iszom vödörszámra a vizet. Aztán 2021 január elején elkezdtem panaszkodni, hogy minden olyan homályos. OK, szemüveges vagyok, de akkor is fura volt, hogy hirtelen romlott kb. 2 dioptriát. Először a a ködös, szürke időre meg a sok munkával járó stresszre fogtam, gondoltam, majd ha jön a naposabb idő elmúlik, de csak nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy valami nagyon nem stimmel. Január közepén a látásom már kifejezetten zavaróan rossz volt. Pont ekkor jött az email, hogy menjünk be az irodába (ekkor már március óta home officeban voltam) mert a karácsonyi meglepetést átadják. Hát, a meglepetés ipari mennyiségű Lindt csoki és bonbon volt. Habár nem vagyok nagy csokis, ezt a fajtát pont nagyon szeretem. Hazavittem, mondom OK, egy darabot engedélyezek, de majd beosztom, mert ez tényleg nagyon finom és tartson minél tovább.

  Másnap délelőtt, mivel némi Google böngészés elültette a fejemben, hogy a magas cukor okoz szomjúságot és látásromlást, kölcsönkértünk egy mérőt és megmértem a vércukromat.

  20.4
  Húsz
  egész
  négy
  !!!

  Folytatás...

  Käytöskukka 3 éve 3