2022. augusztus 15., hétfő

Gyorskeresés

Kedvellek, mint embert: Tokyo drift

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

....szóval ezt a témát ígértem, hogy folytatom, habár a szállodás/ügyfélszolgálatos sztorik sikerét nem hiszem hogy felülmúlja bármi is.
Ott fejeztem be múltkor, hogy a borozós, nyaralós helyen milyen kalandjaink voltak. Nem sokkal ezután döntöttem úgy, hogy felköltözöm Budapestre szerencsét próbálni.

Mármint munkaügyben.

Ok, nemcsak munkaügyben, na, különben nem ebben a sorozatban lenne ez a rész.

Szóval mikor kedves szállodai főnököm előállt a zseniális tervével, hogy papíron kirúgja a recepciósokat, de maradjunk ott feketén, akkor kezdtem el munkát keresni Budapesten. Persze bejelentkeztem a munkaügyi központba is mint álláskereső meg dolgoztam is, de csak kb 3 napot hetente. Ezzel a módszerrel a munkanélküli járadékkal és a részfizetéssel a heti 3 napért magasan több vot a havi bevételem mint bármikor is az elmúlt 4-5 évben. Ez sokat elmond a szállodai helyzetről és hogy miért mentem inkább el. Miközben böngésztem a hirdetéseket online, üres óráimban a Chat.hu-n lógtam. Itt megismerkedtem egy lánnyal, akivel aztán találkoztam is párszor, mikor Budapestre jöttem interjúkra. Elmentünk kávézóba, moziba, a szokásos első pár randis klisék megvoltak. Úgy voltam, na most talán véget ér az eddig leírt szerencsétlenség ezen a téren.
Pontosan felköltözésem után egy nappal, az új munkahelyen töltött első nap után ismét találkoztunk. Sétáltunk a városban, majd csak annyit mondott:
-Nem jössz el hozzám? Teázunk, filmet nézünk, tök jó lesz. Ott is alhatsz ha szeretnél.
Én a nagy Don Juan persze azonnal rávágtam, hogy
-Én hogy ma? Hogy most? Hát, végülis..... nem tudom.... Ööööö Ok, gondolom.
Miután ilyen határozottan reagáltam elmentünk hozzá az albérletbe. Jól telt az este, beszélgettünk, teáztunk, filmet néztünk, majd mondta, hogy
-Ne kapcsoljam ki? Úgyis csak a háttérben szól miközben beszélgetünk.
-Ööö, hogy azt? Hát, végülis...... felőlem...... oké.

...

Kicsit később beszélgettünk és meséli, hogy neki gyakran van szeretője ha épp nincs senkije, de magányos. Semmi kötöttség, csak a fizikai dolgok.
-Hát én nem tudnék így lenni valakivel. Nálam alap, hogy ilyenkorra megvan valami másféle kötődés is. Nem tudom a kettőt egymástól elválasztani. Hozzád sem jöttem volna fel, ha nem ez lenne kb a 6. randink.
Na erre nem nagyon tudott mit szólni, max annyit, hogy nagyon furcsa férfi vagyok. Azt viszont láttam, hogy kicsit kiakasztotta a dolog.
Ott aludtam, reggel nagyon korán kellett kelnem, mert még haza akartam menni átöltözni és be is kellett érnem melóba. Ahogy szól az ébresztőm, látom, hogy az ágy szélén ül.
-Hát te, mióta vagy ébren?
-Alig aludtam valamit, folyton az járt a fejemben amit mondtál, meg ha elaludtam akkor is azzal álmodtam, hogy itt vagy és épp erről beszélünk.
Fura volt, hogy ezt ennyire a szívére vette. Szerintem semmi durvát nem mondtam. Mindegy. Elköszöntem, mentem haza majd melóba. Délután nézem, írt iwiw-en (igen, ilyen régen történt) hogy nagyon sajnálja, de nem áll készen egy komoly kapcsolatra. (ki beszélt itt komolyról, csak nem akartam tartalék f... lenni) Szóval kedvel, mint embert, DE....

Ezután kb fél évig inkább belemerültem a munkába. Ekkor dolgoztam az első call centeres helyen és gyűjtöttem az élményeket, mintha egyszer blogot írnék majd róla.
Volt egy rövidke kaland egy helyi leányzóval, de csak pár hétig tartott. Aranyos volt, jófej volt, vagány volt, vicces volt, a barátaim is tökre megkedvelték. Csak az, hogy fiús jellem volt, meg külsőre is ez a fiús lány egyszerűen nem bírt nyugton hagyni. Tudom, sekélyes vagyok, fúj, meg hogy képzelem, de egyszerűen nem tudtam magam ezen túltenni.

Ezúttal én voltam, aki kedveltem, mint embert, de...

Nyár végefelé Baltazár szólt, hogy ő lesz a dj a volt fősulija gólyatáborában. Menjek, vigyem a djembét (ja igen, ekkor vettem egy djembét és gyakran voltunk úgy buliban Baltazárral, hogy ő volt a dj én meg a djembés srác akit körbetáncolnak) Szóval elmentünk a helyszínre, egy régi úttörőtáborba a kinézete alapján. Szuper volt a hangulat, már délután leültem az egyik épület elé és csak úgy dobolgattam, poénból letettem a sapkám a földre, egyből landolt benne pár érme, majd a következő fél órában landolt még úgy 1500 forint, 3 öngyújtó, majd egy telefon is, bár azt a gazdája röhögve visszavette. Az öngyújtókat megtartottam, poén volt előkapni ha haver tüzet kért, aztán nézte, hogy:
-Te cigizel?
-Nem
-Akkor honnan van a gyújtó?
-Kaptam
-Kitől?
-Pár főiskolástól, némi dobolásért cserébe. Van még kettő, ha ebből kifogy a gáz.
Na a gólyatábor jól telt. Már első este beszélgettem egy lánnyal, majd a 3 nap folyamán többször összetalálkoztunk de csak dumáltunk. Az utolsó este is nagy buli volt, Baltazár keverte a zenéket én meg időnként leültem a pult elé kicsit rápakolni a ritmusra a djembével. Vihar közeledett, hallottuk, meg láttuk a villanásokat, de fedett helyen voltunk, senki nem aggódott. Egyszercsak egy nagyobb dörrenés után elment az áram. Teljes csend, sötét és csak az eső hallatszik kintről. Na ez nem fog minket megállítani, beültem a tánctér közepére és Garrison haverom hatására elkezdtem rettenetes dropokat és drum'n'bass alapokat püfölni. Kb fél óra után visszajött az áram és a táncolók csak egy csalódott AAaaaaaaaaaaa...-val reagáltak. Na ment tovább minden, de valószínűleg ennek hatására a fentebb említett lány megadta az elérhetőségét.
Eltelt pár hét és már Budapesten elkezdtünk találkozgatni. Mozi, séta, szokásos dolgok. Az nagyon zavart, hogy ha találkoztunk akkor is elég hallgatag volt, telefonban viszont komolyan egy szót is harapófogóval kellett kihúzni belőle. A találkozások is heti egyről kétheti egyre ritkultak, mert most ezért nem ér rá, most azért. Egyszer mikor a barátaival mentünk bulizni egy szombat este, így szól:
-Hát igazából nem akartam most semmit, csak te olyan jófej vagy, hogy belementem hogy akkor járjunk.
-Ezt most így hogy érted? - néztem értetlenül
-Hát....kedvellek, mint embert, de most szívesen lennék akár egyedül is.
Hát nem minden férfi ezt akarja hallani? Az este végét az jelentette, hogy ezek után a barátai el akartak menni egy diszkóba én meg néztem, hogy hát a mára félretett büdzsé elég vékonyka. Ekkor még a műholdas tévénél voltam, szóval be kellett osztanom azt a kis semmit. Megyek én is a bejárat felé, mondom mennyi lehet a belépő, 800, max egy ezres, akkor még marad egy kicsi bentre. Odaállok az ajtóhoz, faszi rámnéz:
-Helló, a belépő háromezer.
-Mennyi? Bhááááááááhááá - szégyellem, de hangosan képenröhögtem szegényt. Az én egyrészt csóró, másrészt vidéki fejemnek ez akkor olyan volt mintha háromszázezret mondott volna, vagy hárommilliót.
Pont jött mögöttem a lány, mondtam, hogy sajnos mennem kell. Szerencsére nem volt tanúja annak amikor felvillantottam a szegénységi bizonyítványomat. Elköszöntünk, hazamentem ő meg be.
Ezek után még egyszer találkoztunk, akkor megbeszéltük, hogy közös megegyezéssel megválunk egymástól.

Hamarosan következik:

Kedvellek, mint embert
IV. epizód
Egy új reménytelenség

Hozzászólások

(#1) angyalpc2


angyalpc2
aktív tag

kedves szállodai főnököm előállt a zseniális tervével, hogy papíron kirúgja a recepciósokat, de maradjunk ott feketén,

ehh most látom iwiw korszak..időszámításunk előtt 2012? :C

[ Szerkesztve ]

(#2) UnA


UnA
Korrektor

Játszol még dzsembén? :)

(#3) Käytöskukka


Käytöskukka
újonc

@angyalpc2: Hát ez biza még régebben volt. 2007-ben.

@UnA: Megvan még a djembe, de sajnos évek óta a sarokban porosodik.

(#4) D1Rect


D1Rect
félisten
LOGOUT blog

Jókat szórakoztam a történeteken, a kedvencem a 6. randin felhív magához filmezni és még a filmet is megnézed. :))

01110011 01101000 01101111 01110010 01110100 01110101 01110010 01101100 00101110 01100001 01110100 00101111 01100010 01101110 01110100 01001111 01010101

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.