Üdv mindenkinek újfent!

Hát itt a karácsony, és megint a vásárlások vásárlása, és ha már azt hittük, hogy mindent megvettünk, akkor kiderül, hiányzik ez vagy az, aztán meg az derül ki, hogy az nem is jó, az ez meg már régen megvan az illetőnek, ezért rohanjunk venni egy másik ez meg azt, a korábban vett ez meg azt meg elhasználjuk, vagy éppen fel, például egy névnapra és/vagy születésnapra és/vagy esküvőre.
Hujj, így megy ez ilyenkor...

Az igazat megvallva, meglepetések is érhetik az embert...és nagyon is morcos lettem egyik "kiemelkedő" áruházunkban. Történt, hogy megpillantottam a 24 sorozat hetedik évadát az egyik polcon. Már az felháborító volt, hogy álltak a polc előtt, ez, bevallom, annyira felmérgesített, hogy kúszva közelítettem meg, majd a játékosztályról kölcsönvett műanyagpisztollyal a kezemben próbáltam utat törni magamnak. A sokk akkor ért, mikor mindenki valami herripótter dévédét tömködött a kosarába. A 24 meg csak ott árválkodott...Néztem a másik lemez borítóját, valami gülü fejű tudálékos orca pirított kifelé a műanyag borításból, hirtelen nem is tudtam mitévő legyek...

Utolsó kép

Senki nem gondolta komolyan. Még hogy Amanda súlyos beteg! Ugyan már! Nincs nála egészségesebb, természetesebb asszony, mondogatták a rokonok és a szomszédok. De egy kis idő múltán engedtek a hír valódiságának: Amanda nem jött haza a családjához. Férje nap, mint nap bement hozzá friss gyümölcsök, vitaminokkal zsúfolt italok, és egy csokor virág kíséretében.
Délután felvette kisfiát az óvodában, majd hazasietett, vacsorát készített, telefonált, kiknek illett, ajtót nyitott az alkalmi gyerekgondozónak, majd rohanás át a körúton, párás és vibráló kandeláberek alatt, be a kórházba. A kapuban biccentés a portásnak, meg egy százas, apró hallgatásáért, mert képtelen látogatási időben befáradni. A lépcsőkön azonban lelassított. Hová sietsz? – kérdezte magától. Ha az orvosok igazat mondanak, akkor Amanda már nem ébred fel. Nem nézhet a szemébe úgy, ahogyan eddig.

Nem is olyan régen, esténként átölelték egymást a paplan alá bújva, és ha szavakkal nem is, de pillantásaikkal szerenádot énekeltek. Ölelésük felért egy vad szeretkezéssel, simogatásuk érzéki és tapintatos volt. Figyelmesség, bizalom, tisztelet; fogalmak, melyekkel naponta játszadoztak, hogy túléljenek megannyi megpróbáltatást. Évekkel ezelőtt Amanda megbocsátotta egyetlen félrelépését, és most már nem tudja megköszönni neki. Nem, nem a második esélyt, hanem azt, hogy megmutatta, a család mindennél fontosabb. Emlékezett, mennyire boldog volt. Kapcsolatuk új lángra lobbant, ebből a lángból pislákolt ki szerelmük gyümölcse, Dominik. S attól fogva minden este szeretettől izzó csókok, ölelések, simogatások szőtték át szabad perceiket.
Erről le kell mondania, figyelmeztette magát. Minden megváltozik, egyedül lesz kisfiával, távol mindentől, s mégis; mindenhez közel. Próbálta ízlelgetni az élet által reá szabott idegen szagú posztót. Elért az utolsó lépcsőfordulóhoz. Jobbra az irodák, az a szoba. Megtörve ült egy műanyag széken. Hideg falak, vibráló neonlámpa, és egy koszos, horpadt íróasztal társaságában. Az orvos meg csak ismételgette: – Nem tudom, pontosan hogyan támadta meg a kór, ezer esetből egy, kedves uram. – Majd hozzátette: – Nagyon sajnálom!

Üdv mindenkinek!

Mostanában kevés időm van ide írni, mert dolgozom a következő címlapos írásomon. Megsúgom, a címe ez lesz: a 3dfx öröksége...
Viszont vannak dolgok, melyekről nem tudok beszélni másutt, akár Jack Bauer egy kínai börtönben, ezért ezt a képet ide teszem. Nem is olyan rég egyik kollégám fotózta le, amint biciklivel az ülepe alatt úgy gondolta, hogy ad egyet az egészség- lélek - testmozgás triónak.
Ezúton is szeretnék neki köszönetet mondani, mert elhatározása nélkül ez a kép ugyanúgy ködbe veszett volna, mint Jack Bauer minden évad végén...
Íme:

Mindenki okulására...
További szép napot kívánok mindenkinek!

Üdvözlet fórumtársak!

Alább egy rövid kiegészítést olvashattok a korábban megjelent cikkemmel kapcsolatban. Ez amúgy itt elolvasható, ha valakit még érdekel:
Korábbi teszt

Ennek a módosításnak egyetlen oka van, mégpedig az, hogy a számítógépem két fő eleme megváltozott az elmúlt két hétben. A korábbi G840 processzort a közkedvelt i3 2100 váltotta, míg a Kingston memóriákat 2x4GB GEIL Corsa.

Intel Core i3 2100:

2x4 GB DDR3 1333Mhz (1500MHz) GEIL Corsa

Atyaég!
Ezt a sz@pást! Másképp nem tudom és nem is akarom mondani.
Mér jó régen megrendeltem a Battlefield 3 játékot. Türelmesen vártam a mai napig, már telefonon is egyeztettem a futárral. Remek. Két kávét ittam egymás után, fél doboz cigi elfogyott, és kénytelen voltam megtekinteni Logan elnök karizmatikus átváltozását, majd Jack orosz követségbeli fellépését. Mondjuk, ez jól esett...
Délután három óra.
Megjött a csomag, futárnak átadok 10.200 magyar forintot, rövid csevej, hogy ő majd inkább letölti, de pont lesz@rom, mondtam magamban, mennék a géphez, nagy nehezen elmegy, csomag kinyit, és ott figyel a Battlefield 3 fémdobozban. Telepítés. Origin először, már hogyne, mondom. Utána játék, 3 szál cigi elszív. Nagy nehezen vége lesz az installnak, ennyi idő alatt Jack Bauer egy komplett osztagot likvidál futva-úszva-repülőn, de azért széles mosollyal behuppanok a fotelbe, és: Játék indítása.
Ekkor meg ez fogad:
"A játék megjelenési dátumának ellenőrzése."
rendben, katt.
Válasz:
"A termék még nem jelent meg, az alkalmazás nem futtatható, kérjük várja meg a hivatalos megjelenési dátumot és futtassa az alkalmazást újra. A megjelenési dátum: 2011.10.28. 01.00."
Hehe. Huh. Mrghiuzm.
Levegőért kapkodok. Agyvizem elforr.
Fiam kérdezi, miért vágtam a távirányítót a vízipálmába?
Szerinted? -kérdezem szúrós szemekkel.
(Nagy szerencséje, hogy ma nem hozott rossz jegyet. A kis kópé...)
Most gondolkodom, hogy telózok egyet L.A.-be a CTU-nak, mert nagyon-nagyon dühös vagyok. Tulajdonképpen a futár a hibás, minek igyekezett ennyire? Miért nem hozta péntek eset 11-kor? A kis futár...Majd jól beárulom Jack-nél...
Szóval ez történt. Várhatok még két napot.
Addig nézek egy kis 24-et...

Statisztika és a mindennapok

„A számítógép embertelen:
egyrészt tökéletesen programozott
és szabályosan működik,
ráadásul teljesen őszinte."

Isaac Asimov

Most biztos majd sokan felkapják a fejüket, mondván én azért épp elég időt töltök a számítógép előtt, és miért pont erről szeretnék írni! Azonban megnyugtatok mindenkit, hogy még ember vagyok, a javából…
Jelen cikk megírására az késztetett, hogy egyik álmos őszi reggelen beszédes és egyben döbbenetes statisztikai adatokra bukkantam. A számok az internetes tevékenységünk következtében előállt adatmennyiségeket mutatják.

Ezek szerint:

107 trillió – Az elküldött e-mailek száma 2010-ben.
294 milliárd – Átlagosan naponta ennyi e-mail keletkezett.
1.88 milliárd – Ennyi ember írt e-mailt tavaly.
262 milliárd – Naponta ennyi spam keletkezett 2010-ben.
152 millió – A blogok száma.
100 millió - új Twitter felhasználó.
277 millió – Ennyi weboldal üzemelt 2010-ben.