Hirdetés

2021. október 26., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » IT-ipar rovat

Időutazás a ZX81-től napjainkig (2.)

Az első rész folytatásaként most az IBM kompatibilis személyi számítógépek fejlődését mutatom be.

[ ÚJ TESZT ]

Bevezetés-Újratöltve

„Szerintem öreg hiba, hogy van
gondolkodó és érző anyag. Rossz
hallgatni, mikor panaszkodik. Persze,
ha jól meggondolom, sziklák,
hegyek, holdak joggal vádolhatók
azzal, hogy túlságosan is flegmatikusak.”

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei

Hirdetés

Előszó:

Az első rész folytatásaként most az IBM kompatibilis személyi számítógépek fejlődését mutatom be. Előre bocsátom, hogy a cikk nagy része az Intel által képviselt technológiákról szól majd. Ez nem tulajdonítható semmilyen kötődéshez a részemről, sőt, több neves gyártó is helyet kap a sorok közt – (IBM, AMD, Cyrix, VIA, Nvidia, 3Dfx, ATI) –, de egy dolog elvitathatatlan: az Intel szabta meg elsőként azt, amit ma processzorfejlődésnek hívunk. Mindenki más utólag csatlakozott ehhez a fejlődéshez, még akkor is, ha korábban ők is kísérleteztek ilyen, vagy más jellegű architektúra megalkotásával.
(Mivel ez a korszak viharos gyorsasággal fejlődött, ezért nem minden esetben tartottam be az időrendi sorrendet, néhol átfedések, vállalat-ismertetők szakítják meg a folyamatosságot. És nagyon hosszú lett…)

UPDATE= a cikkben szereplő javítások és azok a pótlások, melyek "közkívánatra" kerültek a cikkbe utólag, nem lesznek külön megjelölve, hanem vastag betűkkel szedem, és aláhúzással jelölöm!

Mindenekelőtt engedjétek meg nekem, hogy újfent idézzek a Galactic IT Encyclopedia -ból:

„ A bitek láták már, hogy eljövé idejük, mikor is egyre sebesebb boldogságban lészen részük. Nem akartak semmi rosszat, pusztán annyit, hogy ott legyenek mindenütt; irányítsák erőművek reaktorait, mikrohullámú sütők időzítőit, víztározók áteresztőképességét, házimozik hangzásvilágát, nem különben pedig az egész emberiséget nagy-nagy boldogságukra. A fejlődés nem állott meg, s örömüket lelték vala a több magos processzorokban, mert így már pihenhettek is kicsit a sok munka közben. És láták, hogy Bill nagyon boldog, és már nagyon gazdag. Ez pont nem érdekelte amúgy a biteket, de azt is láták, hogy Bill nagyon igyekszik a milliárd hangyát „leegyszerűsíteni”, és megjosolá az egyik öreg bit, hogy már nem is lesz lassan adatbeviteli periféria, és az emberek úgy fogják tapogatni a képernyőket, mint első randevún a férfiak szépséges lányok combjait. És érezvén, hogy ez így nem jó, sebtiben beprogramozták Britannia királynőjét, hogy üsse lovaggá eme férfiút, hátha ettől észhez tér. De Bill nem lett Sir, csak KBE, ezért nem adta fel álságos küzdelmét a billentyűzetek népes serege ellen. (A Galactic IT Encyclopedia egy későbbi fejezete az ezt követő véres időszakot csak úgy nevezi: „Klaviatúrák lázadása Bill császár ellen.”)
Addig is, míg a véres csata ideje el nem jő, a bitek különféle bosszantó dolgokat programoztak bele az egyre szövevényesebb IT világba. Például kitalálták az AMD nevű céget, hogy a szintén egyre gazdagabb Intel ne bízza el magát. És láták a bitek, hogy ez így jó. Második csínytevésük az volt, hogy kitalálták a Linuxot és a nyílt forráskód nevű, Bill számára a Sátánnal felérő kifejezést. És a bitek immáron többféle gépeken és rendszereken terjeszkedtek tovább. És a bitek láták, hogy így minden még jobb.
Minden gond és hátráltató körülmények ellenére, és némiképp furfangos ötleteiknek köszönhetően a bitek úgy érezték, hogy a bolygó lassan már az övék teljesen. Ott voltak mindenütt. Figyeltek, szorgosan számoltak, terveztek, rajzoltak, gyógyítottak, ütemeztek, programokat programoztak, vírusokat irtottak (ezek a fejlődést megállítani kész áruló emberek teremtményei, származási helyük elsősorban sötét pincék, illetve sokablakos toronyházak eldugott irodái), szakdolgozatokat gyártottak, menetrendeket készítettek. És egyszer csak azt láták, hogy a bolygó népessége szép lassan az ő szolgálatukba állott. Ámen.”

8008-tól a 80286-ig:

Még javában az első részben említett, tévére köthető személyi számítógépek voltak hű társaink otthonainkban, mikor is 1981-ben bemutatkozik a Columbia űrrepülőgép, örök nyugalomra tér Bill Haley, legendás és zseniális rock 'n' roll énekes-gitáros, és ebben az évben a Microsoft nevű cég bejelenti az MS-DOS 1.0-t az IBM nagyvállalattal közösen.

Itt álljunk meg egy pillanatra.
Sokan úgy hiszik, hogy Bill Gates feltűnése az informatika világában erre az időpontra tehető. Pedig tévednek. Mindannyiunk „keresztapja”, Bill, egy Paul Allen nevű programozóval már 1975-ben (!) hallat magáról, és eladják az Altair 8800-ra írt BASIC-et a Microsoft első ügyfelének, a MITS vállalatnak. Már az ezt követő időszakban a mi Bill -ünk felveti a szoftverkalózkodás kérdését, mert nagyon zavarja, hogy nincs egységes rendszer és szabvány, aminek következtében mindenki a saját kedvére módosíthat egy szoftvert. A hackerek persze nem értenek egyet vele, de Bill utat tör magának és cégének, és meglátja az iparágban rejlő hatalmas lehetőségeket, és egy nagy céget, az IBM -et. Majd 1981-ben jött el a nagy pillanat számára, az IBM bemutatta személyi számítógépét, melyen egy 16 bites operációs rendszer futott, a korábban említett MS-DOS 1.0.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a rendszer nem Bill találmánya volt! Talán már sokan tudják, de a rendszert egy Seattle illetőségű cégtől (Computer Products) vásárolta meg a Microsoft előbb 25 ezer, majd kemény 50 ezer dollárért (khm…), s a neve eredetileg QDOS volt. Ezt a rendszert csak minimálisan gyúrták át, a rosszmájúak szerint éppen hogy csak „billesítették”. Mindez azonban elég volt az IBM fejeseinek, és elégedetten dőltek hátra székükben, látván mit is hoz a teremtés-elmélet a saját kis informatikai világukban. (még az sem zavarta őket, hogy közben egy kártérítési per is lefolyt a Seattle CP és a Microsoft közt, így próbálván az eredeti programozók menteni a még menthetőt, lévén a Seattle-i cég mit sem tudott arról, hogy a programjukat Bill továbbértékesítési célból vette meg. Ezért kellet hát „billesíteni…)

A nagyszabású terv egyszerű volt: a tévére köthető számítógépek igen hamar eljutottak a lakásokba, és gyorsan fejlődtek, azonban ahány gyártó volt, annyi programozási nyelv is létezett, a hasonlóságok ellenére. Magyarán: hiányzott a kompatibilitás. Ezt tudta és akarta az IBM biztosítani a Microsofttal közösen.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2021 PROHARDVER Informatikai Kft.