Igazabol szerelem magyar modra 2.

Szeretnem leszogezni, hogy a tortenet itt-ott kitalalt, szinezett csoda. Nem varok megertest, de sardobalast sem, hiszen nem ismertek es nem tudhatjaok, hogy mi igaz, es mi kitalalt ebben a kis szosszenetben. Koszonom.

Eljott a masnap. Fizikailag voltam rosszul a tudattol, hogy olyan 11 korul majd megjon Dan es hogyan fogjuk kezelni a helyzetet.
Eljott a pillanat, epp kint tekeresztem a konyhaban, mikor egyszercsak szembentalaltam magam vele. A szokasosnal halkabban, de ugyanazzal a lendulettel koszont ram:
-Hello, Kiscica!
-Szia - Mondtam sietve szeles vigyorral es elgaloppoltam vissza a helyemre. Orakig nem voltam hajlando elokerulni, mert akarhanyszor kimentem, nem birtam allni a tekintetet, es a mosolyat se. Folyamatosan azt ereztuk, hogy legszivesebben elbujnank valahova es csak csokoloznank. Delutan aztan megint bent kellett maradnom. Mikor mar kevesebben voltak, o pedig epp a konyhat rakta rendbe, elkezdtem visszapakolni az elmosott cuccokat a helyere. Persze a szuk helyek miatt allandoan utban voltunk egymasnak, aminek orultunk, mert igy feltunes nelkul lehetett gyenged erinteseket valtani. Fel hatkor vegeztunk, en hamarabb atoltoztem, bementem a fonok irodajaba, kitoltottem a papirokat, aztan megvartam. Kivetelesen a hatso ajton mentunk ki, mert az ebedloben egy halotti tort tartottak. Kerdeztem, hogy elszivunk-e egy cigit, amire igennel felelt, majd rogton utana megkerdezte, hogy levigyen-e a busz allomasig. Nem tudtam mit mondjak, de inkabb igennel feleltem. Beszalltunk a kocsiba, aztan az utcaban szembesultunk egy kisebb forgalmi dugoval. Siman el tudtam volna aludni, amit mondtam is neki. Szepen elhelyezkedtem az ulesen, szinte mar fekudtem. Szorakozaskepp ismeteltem, amiket o mondott, ami hatarozottan tetszett neki, es nagyokat mosolygott az akcentusomon. Orokke azzal viccelodik.
Elerkeztunk egy lampahoz, ahol hajtogatni kezdtem:
-Piros, piros...
-Igen, piros. Aztan borostyan es zold lesz.
-Nezd! Borostyan!
Aztan huss, el is indult.
-He, es a zolddel mi lesz?
-Bassza meg a zold!
Nagyot nevettunk, aztan befordult a buszallomasra, ahol eloszor nem volt hely, vegul valaki pont kiallt, es a helyere bealltunk.
-Egy cigi?
-Rendben Kiscica, de aztan megyek. Viszont ugy latom a buszod elcseszodott, nezd csak, traileren van.
Hatrafordulok, szomoruan konstatlom, hogy valoban valamelyik busz adta be a kulcsot. O pedig meg legalabb szazszor nezett hatra.
-Nezd Dan, ez a busz akkor is elromlott, ha meg tizszer hatrafordulsz - Ramosolyogtam, o pedig zavartan elorefordult - Te hiszel abban, hogy mindent ki lehet olvasni a masik szemebol es akar hallani is lehet a masik gondolatat?
-Igen - Valaszolta a leheto legnagyobb nyugalommal, pedig tudta, mi kovetkezik.
-Mire gondolsz most?
-Olvasd ki a szemembol - Mondta cinkos mosollyal.
-Nem fogom. Nem veletlenul nem nezek a szemedbe. Vannak dolgok, amiket melyen magamba temettem es nem beszelek rola. Nem akarom, hogy lasd. Nem birom allni a tekinteted.
Mosolyog, nem szol semmit.
-Megcsaltad mar vala a feleseged?
-Nem, soha.
-Miert pont most akarnad elkezdeni? - Kerdezem oszinte megdobbenessel.
-Miattad - Nem egy bobeszedu ferfi, bent a munkahelyen sem beszel sokat, ritkan hallom a hangjat, csendes tipus.
-Miattam? De hat... Mindegy, nem szamit. Lattad az Igazabol szerelem cimu filmet?
-Igen.
-Emlekszel arra a jelenetre, mikor az a portugal lany beszelgetni probal az angol fickoval? Neha ugy erzem magam. Minden itt van a fejemben, es a sajat nyelvemen minden tovabbi nelkul el tudnam mondani, de a te nyelveden nem.
Csendesen mosolyog es nem csak a nyelvi akadaly jut az eszebe, hanem az is, ahogyan szep lassan egymasbaszeretett a ket szereplo.
-Mennem kell Kiscica, megyek a masik helyre dolgozni, szep hetveget es vigyazz magadra.
-Rendben, szep heveget neked is - Koszonok el, bar nem akarodzik kiszallni a kocsibol.
-Holnap csinalsz valamit?
-Nem, de a kartyamon sincs penz, szerintem megint pihenek a hetvegen - Mindketten tudjuk, hogy ugysem fogom kipihenni magam ismet.
-Nincs penz a kartyadon? Toltsd fel, szukseged lehet ra, ha bajban vagy.
-En folyton bajban vagyok... Foleg veled - Szelesen elmosolyodom, belenezek a szemebe, mire megcsokol. Batrabban teszi, mint tegnap, de a csokja ugyanolyan edes, es lagy. Abbahagyja, zavartan kozli, hogy mennie kell.
-Meg? - tor ki belolem.
-Igazan szeretnek meg es meg tobbet, de tenyleg el fogok kesni... - Nem birja, odahajol es mostmar szenvedelyesebben csokolozunk, mint az elmult ket alkalommal. Egyik kezet a kormanyon, a masikat a combjain pihenteti, en pedig a kezeim koze temetem az arcat es simogatom - Mennem kell, ne haragudj.
-Rendben. Szep hetveget, vigyazz magadra. Koszonom, hogy elhoztal.
Melyen egymas szemebe nezunk.
-Ne koszond. Vigyazz magadra. Azt hiszem a buszod is megjott.
Hatranezek, kisse hunyorgok, de rajovok, felesleges rohanni.
-Az nem az en buszom. Szerintem az csak fel hetkor jon.
Egymasranezunk, megint latom az aggodast a szemeben, egyedul fogunk maradni a gondolatainkkal. Becsukom a kocsi ajtajat, ramosolygok, atszaladok az uton, megallok a buszmegalloban es integetunk egymasnak, ahogy lassan elhalad mellettem.
Ismet egyedul vagyunk. Valoszinuleg ugyanaz jatszodik le benne, ami bennem is.
Most lesz egy hetvegenk atgondolni, mit is teszunk, es hogyan tovabb...

Igazabol szerelem magyar modra

Szeretnem leszogezni, hogy a tortenet itt-ott kitalalt, szinezett csoda. Nem varok megertest, de sardobalast sem, hiszen nem ismertek es nem tudhatjaok, hogy mi igaz, es mi kitalalt ebben a kis szosszenetben. Koszonom.

Dan finoman kisimitotta az arcombol a hajamat.
-Hazas vagyok, ez nekunk bonyolult lenne - lassan visszaveszi a kezet es elorenez.
-Ezek mellett meg kollegak is.
-Igen, nem helyes. Neked egy szingli pasira van szukseged.
Kicsit megszakad a beszelgetes, ranezek, probalom sajat magamat is meggyozni, hogy nem helyes, ami a kocsi legkoret is megtolti.
-Jelen pillanatban senkire nincs szuksegem, jo egyedul. Azt csinalom, amit akarok, oda megyek, ahova akarok, es az angolom sem az igazi meg.
Mosolyog, rateszi a kezet a terdemre, simogat.
-Te egy uriember vagy - felelem a simogatasra, nem kapom el a labam, hagyom, hogy mindketten elvezhessuk a pillanatot.
-Miert? - Kerdezi kisse meglepodve - Jofiu vagyok - Mosolyra huzodik a szaja, a szivem megdobban.
-Nem, te nem jofiu vagy, hanem uriember, a ketto nem ugyanaz. A legtobb ficko visszaelt volna a mai lehetoseggel. Egy oltozoben voltunk, csak ketten az egesz helyen. Nem eltel vissza a helyzettel, pedig minden lehetoseg adott volt... de megfordult a fejedben - elmosolyodom, mert o is tudja, ugyanarra gondolunk.
-Valoban. Megfordult a fejemben. Szep lany vagy, kedves - Elkomorodik az arca, latszik, hogy viaskodik, nem tudja mit mondjon. Folyamatosan arra gondol, hogy nem helyes, amit erez.
-Talan egy masik eletben.
-Talan ebben az eletben - Egymasranezunk, mosolygunk, magahoz huz, osszebujva folytatjuk a beszelgetest - Mennyi ideje is ismerjuk egymast Kiscica? Ket hete? Harom? Nem tudhatod mi tortenik.
Simogatom az arcat, o a vallamat, megpuszilja a homlokomat, nezzuk, ahogy kopog az eso az ablakon es az emberek varnak a buszra.
-Mennem kell Kiscica, holnap talalkozunk.
-Rendben, en is megyek, nemsokara jon a buszom - Ranezek az olelesbol, aztan hirtelen megcsokol.
Olyan lagyan, es edesen, ahogy kevesen csokoltak az eletemben. Elengedjuk egymast, elkoszonunk, latom, ahogy elhajt es tovabb gondolkozik a tortenteken. Gondterhelt arccal ul a kocsiban es kihajt a parkolobol. Hasonlo aggodalmakkal ulok le a buszmegalloban, ragyujtok egy cigire, es varom, mit hoz a holnap...

Kordbársony, trapéz szárú farmer kerestetik! :)

Tisztel hölgyeim és Uraim! :)

Akár köztetek, akár a neten, ha valaki belefutott eladó kordbársony, trapéz szárú (lehetőleg sötétbarna) férfi nadrágba, attól nagy valószínűséggel megvásárolnám. Pontos méretet nem tudok, a lényeg, hogy minél retróbb legyen. :) Sajnos nem találtunk sehol megfelelőt, kerestük égen, kerestük földön, kerestük a Hádában, de sajnos sehol. Ha valaki emlékszik Bozontra, akkor tudja milyen gatyó kéne nekem. Idén volt szerencsénk színházba is elmenni, ahol Ganxsta Zolee nadrágja tetszett meg nekünk, szóval esetleg ilyesmi is érdekelne, természetesen nagy trapézzal, mustársárgában. :)

Remélem érthető, várom a jelentkezéseket, igazán fontos lenne ez most nekem! Köszönöm szépen előre is :)

A fény a szemekben...

Ahogy fekszem az ágyban, nézegetem valamelyik blog képeit, feltűnik valami... Sztárok akkor és most a címe. Lenyűgözőek a képek, de... mindegyik ember szeméből kihunyt a fény, ami a régi fotókon látszik...

Azt hiszem öregszünk és kopunk, mindannyiunk szeméből kialszik a fény és egy idő után az "ég veled"-et is könnyebb kimondani.

Nem hülyeség... Csak ne fájna annyira bevallani, hogy valami legbelül meghalt...

Jogászt keresek! Sürgős lenne

Kedves fórumtársaim!

Jogászt, ügyvédet, vagy egyéb, törvénykezésben jártas hölgyet vagy urat keresnék sürgősen. A probléma számomra súlyos, minél hamarabbi megoldást szeretnék rá találni. Fizetni sajnos nem tudok a tanácsért. Privátban leírnám a történetem, és a továbbiakat (akár egy személyes találkozó megbeszélése) természetesen ott lefolytatnánk.

Előre is köszönöm a segítséget!

Szemétjó kávé

A mézescuccos verziót Geri barátom figyelmébe ajánlom, ígérem egyzer sort kerítünk rá. :)

Egyszer régen, egy messzi messzi kerületben, a Nagybátyám, Joci mutatta meg ezt a receptet, bár ő nem csicsázta tele mézzel, meg borssal, az már csak a mi agyszüleményünk ABE-bel. Fogyasszátok egészséggel és várjuk a véleményeket. :)

Katt a képre

ABE kávéja

Az elhagyatott parkolószint

A búcsúzásnál megkérdezte, nem fogok-e félni. Azt mondtam nem, nagylány vagyok már, nem hiszek az elhagyatott parkolószint baltás gyilkosos sztorijaiban. Dolga van, várnom kell.
Most mégis félek. A szél, a légkondi és az utca zajainak monoton zúgása, az üres parkolóhelyek félelmetessé teszik ezt a placcot. Néha előkerül egy-egy ember, autó, de azon kívül semmi. Az előbb furcsa fazon tűnt fel. Fütyörészett, majd eltűnt, és fura, csattogó hangokat hallottam. Talán túl élénk a fantáziám.

[folyt.köv]

Mancstörés ala PHandika

Történt egyszer réges rég... hát nem tudom belebonyolódjak-e.... :D
Szinte mindenki azt mondja, nem túl hihető a sztori, hogy hogyan is sikerült eltörnöm a kezem egy szép, június 14-i reggelen... A párom szerint az lenne a legjobb, ha azt mondanám, cápa támadás áldozata lettem a Balatonban. Nah persze... :) A történet azért furcsa, mert velem mindig történik valami. Kb. két héttel a kéztörés előtt a bal hüvelykujjamból majdnem levágtam egy darabot. Érdekes... mindig a bal kezem az áldozat...

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy június 14-én ugyanúgy mentem a munkába, mint máskor, csak kicsit rohantam, mert késésben voltam. Jött a 3-as villamos, pont zöldet kapott és csukta be az ajtót, mikor nyúltam a balossal a kis vaskapaszkodó felé, amire rácsukódott az ajtó és valószínűleg visszahajlította az ujjam, aminek egy akkora reccsenés lett az eredménye, hogy szinte mindenki hallotta a villamoson. Nagy nehezen rábeszéltek, hogy ne menjek dolgozni, hanem nézessem meg, mert túl nagy volt a hangja és igen furcsa szögben lóg a gyűrűs ujjam. A főnököm nem akarta elhinni, mert állítólag nevetve hívtam fel... nem emlékszem ilyesmire, elhatárolódom. :) Nem is ez a lényeg, hanem, hogy saját lábon bebattyogtam, röpke 4 órás várakozás után tudtam meg, hogy ezt bizony műteni kell, mert rotációs törésem van. Ez annyit tesz, hogy nem szimplán eltörtem, hanem a törésbe bele is csavarodott a csont, így a műtét nélkül erős deformációval forrna össze a törés, így kaptam két helyes kis titán csavart a kézfejembe a bal metacarpusba (kiokosodtam a pár nap alatt). :P A csavarok 2mm szélesek, az egyik 9, a másik 10 mm hosszú. Nem mennék bele a részletekbe, az a lényeg, hogy megműtötték, már lent van a gipsz és tornáztatom :) Tanulság: Ne kezdj a Balatonban a cápákkal :)

Vatta fíling :)

Szóval ahogy egy másik bejegyzésben ígértem, íme a kis videó a medvetávoltartó vonal kereséséről, zacskós kakaó elemzéséről, és még sokminden másról. Fogadjátok szeretettel Tőlünk, Nektek :)

Udvarlás ala ABE... :)

Úgy gondolom, hogy a hosszú vonatút egy kicsit megárthatott a drágának. Meghitebbnél meghittebb pillanatoknak lehettem a részese, pont olyan volt, mint egy éve, mikor is megszólalt:

"Kívánlak, mint peronoszos szőlő a permetezést vagy mint járókeretes mama az alacsonypadlós buszt."

Szóval ahogy a mellékelt ábra mutatja, igencsak kívánatos lehetek ABE számára, ha ilyen szépen kifejezte magát. :DDD