Erősítő
Lassan már négy éve, hogy megírtam a harmadik bemutatómat az aktuális hangrendszeremről, illetve az egyes komponensek tulajdonságairól. Az eltelt idő óta sok minden változott, de egy elem ismét maradt, az pedig a hangsugárzó pár.
A Marantz PM4000-es erősítő jó szolgálatot tett éveken át, ám egyszer csak elkezdett szórakozni velem. Bekapcsolás után csak akkor volt hajlandó megszólalni a jobb csatorna, ha a bemenetválasztón váltottam, majd visszaállítottam az aktuálisan használt forrásra. Valószínűnek tartom, hogy a potméter kontakthibás, vagy csak ráférne egy tisztítás. Nem bajlódtam vele, egy darabig el voltam így, majd úgy döntöttem, hogy ideje lesz váltani. Közel áll hozzám a Marantz hangzásvilága, emiatt is döntöttem úgy, hogy maradok a márkánál, csak egy kicsit komolyabb típust nézek.
A választásom a PM5004-re esett, amit használtan, viszonylag kedvező áron vásároltam meg. Sajnos nem találtam a piacon fekete színű példányt, így maradt az ezüst. Egy kicsit felemás lett a rendszer, de már megszoktam a látványt. Az előlapon található elemek nem sokat változtak. Ami viszont egyből feltűnt, hogy az összes kapcsoló saját relével gazdagodott, és a „Source direct” gomb megnyomásával a komplett hangszínszabályzás kiiktatódik, beleértve a balansz potmétert is. Külön öröm számomra ez a tulajdonság, az előző modellnél csak a bass- és a treble-szabályzót iktatta ki a gomb. Főbb specifikációi a következők: 2 x 35 W (8 ohm), 2 x 45 W (4 ohm), 0,05% THD. További részleteket a gyártó honlapján olvashattok.