Ezt a naplót magamnak írom. Célja, hogy rákényszerítsem magam a gondolkodásra és objektív emlékezetet biztosítson a jövőbeli énemnek.

Idén tavasz óta járok pszichológushoz. Az eredeti cél az volt, hogy ne adjak át a nemrég született kisfiúnknak negatív családi mintát amit csodálatos családomban szedtem össze, illetve, hogy az akkor még új munkahelyemen a lehető legzökkenőmentesebben tudjak üzemelni mint vezető. Ez volt az eredeti cél. Az út azonban nem meglepő módon úgy néz ki az, hogy megismerjem önmagamat, érzéseimet, múltamat (Egy kicsivel objektívebben mint azt megéltem), emberi kapcsolataimat és, hogy mit miért csinálok.

Miért írok emiatt? A héten arra jöttem rá, hogy jó lenne ha rendszerességet vinnék az életembe. Én vinném be az életembe, mert az nekem jó (lesz). Ez által meg a környezetemnek is. A családomnak. A (létező?) barátaimnak és a munkahelyemen velem kapcsolatban állóknak. A rendszeresség egyik módja az lesz, hogy minden héten legalább egy alkalommal (lehetőség szerint) csütörtökökön írok egy blogbejegyzést. Azért csütörtökön, mert akkor járok a pszichológusomhoz.

Kevés dolog van, amiben nem vagyok logikus és ahol olyan kimenetelt várok – sőt, remélek -, ami nem valószínű és nem logikus a meglévő ismereteimre alapozva. Minden idegszálam ragaszkodik a logikához, az értelemhez és a tudatossághoz. Azonban ma tudatos szinten felismertem, amit már régóta gondolok, mondogatok, amit azonban igazán nem éreztem át eddig!

Ez az egy dolog az, ami egyben az egyik legnagyobb ellentmondás a lelkivilágomban: az, hogy hiszek az emberiségben! Hiszek!

A hitet gyengeségnek, gyarlónak és a gyengék erényének tartottam 20 éven át (30 vagyok). Aki erős, annak nem kell, nincs szüksége hinnie valamiben. Meg sem fordul a fejében, hisz számára a hit tökéletesen haszontalan butaság. Az egyéniségem alapjait meghatározó gondolatok közül ez az egyik.

Mégis hiszek az emberiségben. Több okom lenne nem hinni benne, mint hinni. Minden idegsejtem ellene van. Az erősen analitikus gondolkodásom alapján tudom, hogy hosszú távon nagyon kicsi matematikai esélye van pozitív kimenetelnek.

A kép mindent elmond.
Megnyugtató, hogy nem csak én vagyok kicsit diszklexkliás!

Az eredeti link

Bevezetés

Minden valamire való munkahely megszerzéséhez több körös interjún kell átvergődnie a jelentkezőnek.

Önéletrajzos az első kör, ezt követi a személyes vagy telefonos kör, majd tesztsorozatokat dughatnak az orrunk alá. Végül általában egész napos képességfelmérő (assessment center-AC) és szakmai interjú zárja a sort. Szerencsés esetben bértárgyalás.

Mivel CV írásához sok anyag van a neten, továbbá nagyon jó "tipikus hr-es kérdések" gyűjteményt úgy szintén lehet találni, ezekkel nem foglalkoznék most.

Az írásos tesztek matematikai és logikai készséget, szövegértést, adat és összefüggés keresési készséget és nyelvtudást vizsgálnak. Legtöbb esetben egy user-past vagy direkt linket kap a jelentkező emailben, majd belépve x ideje van tesztenként. A tesztkérdéseinket nem tudjuk lementegetni csak úgy, vagy ha igen magára a feladat kidolgozásra idő már nem marad. Ezért a kapott eredmények helyességét nem fogjuk tudni. Nem tudjuk, hogyan teljesítettünk. Nem lesz min gyakorolni otthon. Ezért dobok most fel feladatsorokat. Elsőnek sima matekos sort.

Az airsoft topicosok rendelés leadó, megbeszélős topicja.

képek fellelhetősége képaláírásokat olvasni tessék.

Nem elég megadni h L-es vagy.
kell magasság, súly, kar hossz a hónaljtól mérve, láb hossz amit akarsz az üleptől mérve, amit jónak látsz.

a legeslegjobb meg ha nato méretet adsz meg, lásd 2.-es hsz.

van a raktárban olyan darab is aminek le van kopva a méretcímkén a festék. tehát ha nato méretben is meg szépen leméregetve is megadod az a legeselegesleglegjobb.

cm-eket kérek. tizedes, két tizedes pontosság bőven elég.

egyes darabokról lehet h hiányzik mondjuk egy gomb pl. de szakadások, komoly kopások stb az nincs.
ha neked csak tökéletes állapotban kell akkor kérlek ezt jelöld.
amit én vettem annak a nadrágjának az 1ik tárzsebéről az 1ik patent hiányzik. se a felsőnek se az alsónak más baja nincs.

Igen. Nagy dolog? Nem, nem lenne az, hogy ha ez mindig így lenne. Csak, hogy van havonta kb 5-6 nap amikor érdekes módon tudok aludni. Az ok egyszerű. Azokon a napokon olyan emberek vesznek körbe akik örülnek a kevésnek (relatíve) amijük van. Problémáik és konfliktusaik ellenére szeretik egymást (és engem). Azokon a napokon a páromnál vagyok, mert sajnos távkapcsolatban vagyunk (már megint és már megint nem azért mert összevesztünk vagy ilyesmi, csak simán ilyen az élet). A családjával van amíg befejezi oskoláját.

Már rég nincs lila-köd. Harminchoz közel (csak 20-nak látszom ám ) nagyon is tudom, hogy mi az ami össze tudja hozni és mi az ami egyben tudja tartani az emlősöket. Szóval nem azért nem alszom, mert most jöttem ki a gimis büféből és nem tudok létezni ha nem foghatom a kezét 24/7. Mégis annyira jó vele. Már nagyon sok mindenen átmentünk és mint mondtam nem vagyok egy justin bieber (ki az a justin bieber?), de még sem TUDOK aludni, ha nem mellette alszom!!!