[link]

...azaz hívjon minket bizalommal
bővebben: [link]

Játékra, 3D tervezésre kellene a gép -monitor, perifériák nélkül- egy barátomnak és maximum 200K a keret.
Igazából egy kis felmérést tartanék

A Mars-utazáshoz a jelenlegi technikai szintünkön fél évre lenne szüksége a legfejlettebb űrhajónak. A NASA-nál viszont már tesztelik azt az ionmotort, ami 39 nap alatt elviszi az űrjárművet a vörös bolygóhoz. Három-négy év múlva kipróbálják az űrben is.

A 2030-as évekre tervezett Mars-expedíció egyik központi problémája, hogy a fél évre becsült utazás alatt az űrhajósokat veszélyesen nagy mértékű kozmikus sugárzás érné. Ettől minket a Föld mágneses mezeje megóv, de egy űrhajóban hasonló védelmet kialakítani közel lehetetlennek tűnik úgy, hogy az ne növelje meg különösebben a jármű tömegét és energiaigényét. Egyszerűbb megoldás, ha kitalálunk egy olyan hajtóművet, ami nagyságrendekkel gyorsabb a mostaniaknál, így az út lerövidül, és az űrhajósokat nem éri annyi sugárzás.

Az Ad Astra nevű magáncég és a NASA közös fejlesztésű ionhajtóműve ezen az úton halad: a mérnökök számításai szerint 39 nap alatt lesz képes elvinni egy űrhajót a Marsig, ha elkészül. A hagyományos, kémiai alapon működő hajtóművekkel ellentétben az ionhajtómű argon- vagy xenongáz ionjait (vagyis töltéssel rendelkező atomjait) gyorsítja fel. A töltött részecskék óriási sebességgel távoznak a hajtóműből, és ennek a lökésnek az ellenereje gyorsítja az űrhajót. Hiába óriási az ionok sebessége, a tömegük nagyon kicsi, így az általuk termelt hajtóerő is csekély – a tavaly élesben is kipróbált ionmotor, ami a GOCE műholdat hajtotta, alig néhány grammnak megfelelő erőt tudott kifejteni. Viszont az űrben nincs súrlódás és légellenállás, így a gyenge, de állandó erő hosszú távon óriási sebességre gyorsítja fel a járművet. [link]

Tele a hócipőm a környéken hemzsegő áruházláncok hirdetéseivel, szórólapjukkal. + ablakos, ajtós, idegennyelv oktatós, jogosítvány, bútor, kerti csap, gumikacsa, új fodrász nyílt, jóga és meditáció, duguláselhárítás és még sorolhatnám a tonnányi levélszemetet. Unom már naponta üríteni a postaládámat, ráadásul az én költségem ennek elszállítása is, mivel a kukámban végzi, ami a saját háztartási hulladékom helyét veszi el.

Tehát!

Ha Nekem kell megfizetnem az üdítős dobozok környezet védelmi díját is -ez az a +5Ft a blokkon ha veszel egy iceteát- akkor nekem ki fizeti ki mások levélszemetének az elszállítási díját?

Melyik adón közvetítik?

A cikket nem linkelném be, megtalálható az indexen.

2016-ban lezuhan a nemzetközi űrállomás

Az Obama-adminisztráció által felállított bizottság most vizsgálja felül a NASA költségvetését, és az elődjétől kapott űrprogram részleteit. A jelenlegi állás szerint - és a Washington Post beszámolója szerint nem valószínű, hogy ezen változtatni fognak - a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésére 2015-ig van pénz, 2016 első negyedévében fokozatosan levezetik a Föld körüli pályájáról, és megsemmisítik.

A még mindig nem teljesen kész űrállomás mindössze négy évet fog teljes funkcionalitással működni, aztán úgy jár, mint a Mir 2001-ben: belép a Föld légkörébe, és valahol a Csendes-óceán fölött, a lakott területektől a lehető legtávolabb a súrlódás miatt apró darabokra robban.

A NASA hosszú távú stratégiája, a Bush-kormány által kidolgozott Vision for Space Exploration program az új holdraszállást, a Hold-bázis megépítését, és a Mars-utazást tűzte ki célul. Ezekhez az űrállomás óriási segítséget nyújthatna, és maga a szerkezet Michael T. Suffredini, a NASA magas rangú tisztviselője szerint a 2020-as évek végéig tökéletesen biztonságos és üzemképes lenne. A gond az, hogy senki nem akar költeni az állomás fenntartására. Az 1998-ban kezdődött, és a tervek szerint 2011-ben befejeződő építkezést nagyrészt a NASA finanszírozta, az európai, japán, kanadai és orosz űrügynökségek mellett. Becslések szerint eddig százmilliárd dollárt költöttek az ISS-re. Az elmúlt években egyébként a költségvetést már többször megnyirbálták.

Világunk teremtményei:

[link]
[link]
[link]