A játékostársadalom gyakran csak DNF-nek rövidíti a sokáig, ámde hiába várt messiást. A rövidítés jelentését a thefreedictionary.com-on is megtalálhatjuk. Lássuk csak, mit jelent a DNF!

Igen. Már értem!

Most egy olyan Firefox kiegészítőt ajánlok, amellyel többek között elérhetjük, hogy a Youtube videói mindig az elérhető legmagasabb minőségi beállításban induljanak el.

A Greasemonkey egy apró, scriptmenedzser program, amellyel tetszőleges tartalmú JavaScriptek lefutását rendelhetjük tetszőleges oldalakhoz. A userscripts.org oldalon óriási számban találhattok scripteket a legkülönfélébb feladatokra. Ezeket egyetlen kattintással (és egy biztonsági figyelmeztetés leokézásával) telepíthetitek a Greasemonkeyba.

Az említett youtube-os script itt érhető el.

Koszos, szegény, főleg feketék lakta város Baltimore. Hétköznapi szinten a drogkereskedelem és a vele járó erőszak, magasabb szinten pedig az ezzel összefonódó korrupció keseríti meg az emberek életét.

A maffiavezérek helyett drogfutár gyerekekre és túlórára vadászó rendőrök még a 21. század elején is hangosan kattogó írógépeken készítik jelentéseiket. Vezetőik legfőbb gondja, hogy a statisztikák megzsugázásával szerezzenek politikai pontokat a városvezetésnél.

A képmutatás, a dogmává szilárdult közösségi jelszavak és a valós problémák megnevezésétől való félelem hálójába gabalyodva próbálja néhány elhivatott rendőr végezni munkáját.

Az utcakölyköknek sincs választása. A nyomor, a bűnözői normák és a társadalmi vezetők üres ígéretei és látszatintézkedései között nőnek fel. Nincs kétség afelől, hogy rossz úton járnak, de számukra ez az egy út adatott meg. A Drót kényszerpályán mozgó sorsok története és egy züllött, de élő, lélegző, sokszínű városé. Az öt évados sorozat a Baltimore-t behálózó kapcsolatok törvényen innen és azon túl eső szövevényeit is bemutatja. Nem ítélkezik, csak elmeséli történetét.

… avagy miért nehéz ostoba embereket meggyőzni tévedéseikről.

A kérdés sok közismert alkotót foglalkoztatott, melyet az alábbi idézetek tanúsítanak.
„A modern világban a hülyék holtbiztos ismeretekkel, az intelligens emberek pedig kételyekkel vannak tele.” – írja Bertrand Russel filozófus, irodalmi Nobel-díjas alkotó .

Charles Darwin, az evolúcióelmélet kidolgozója így fogalmazott: „A tudás magabiztossá tesz,
a tudatlanság még inkább.”

Friedrich Nietzsche az Emberi, nagyon is emberi művében a következőt írta: „A féltudás diadalmasabb az egésztudásnál: egyszerűbbnek ismeri meg a dolgokat, mint amilyenek, ezért érthetőbb és meggyőzőbb véleményt alkot róluk.”

Az utolsó idézet arra is rávilágít, hogyan terjednek az ismeretek egy laikus közösségen belül és hogyan alakul ki a tömegek véleménye. Egy keveset értő, de aktív forrás egy könnyen emészthető, de téves állításnak sokkal könnyebben szerez közösségi elismertséget, mint egy szakértő a komplikált igazságnak.

Egy közelmúltbeli tudományos felfedezésnek köszönhetően talán elfogadhatóbb magyarázat adható az öngyulladás legendaszerű jelenségére. 2009-ig tartotta magát az a nézet, mely szerint barna zsírszövet csupán a reszketni még képtelen csecsemőkben található meg, a felnőttekben azonban nem.

Először a New England Journal of Medicine 2009-es számában állapította meg tanulmányában Aaron Cypess, hogy a barna zsírszövet felnőtt emberekben is jelen van és szerepet játszik az anyagcseréjükben. A barna zsírszövetet főként a téli álmot alvó, reszketni képtelen emlősökben találjuk meg. Ezeknek az állatoknak különleges kémiai mechanizmusra van szükségük, amely a szervezetben raktározott energiából mozgás nélkül közvetlenül hőt képes előállítani. A csecsemőkben is megtalálható barna zsírszövetnek éppen ez a feladata.

A spontán emberi öngyulladás egy nagyon ritka jelenség – már ha valóságos egyáltalán –, az elmúlt négyszáz évben mindössze kétszáz esetről számoltak be, ezek egyike Charles Dickenstől való, melyet az Örökösök előszavában találhatunk meg. A különlegesség ezen beszámolókban, hogy míg egy tragikus esemény során – pl. háztűzben – először a test azon részei égnek el, melyek felülete a térfogathoz viszonyítva nagy (ujjak, végtagok), itt az égés a nagyméretű, központi testrészeket érinti és éppen a végtagok szoktak megmaradni. A tűz tehát látszólag a testes, zsírszövetekben gazdag részekben alakul ki.

Most tartják New Yorkban A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés konferenciájának üléseit. A rendezvényen némileg váratlanul az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinedzsád is megjelent, aki hangzatos szónoklataival csak az általános feszültséget növelte tovább.

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (továbbiakban Atomsorompó egyezmény) kimondja, hogy az öt nagyhatalmon kívül (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) senki más nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel. Ezért az atomhatalmaknak tilos a technológiát továbbadniuk és tevékenyen közre kell működniük egy új nukleáris hatalom létrejöttének megakadályozásában. A szerződés emellett tartalmazza még a már meglévő hatalmak fokozatos leszerelési kötelezettségét és a békés atomenergiához való általános jogot.

Ez utóbbi pont az, amelyre Irán évek óta hivatkozik. A szerződés azonban azt is rögzíti, hogy a technológia békés jellegét az adott államnak minden kétséget kizáróan igazolnia kell az által, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) embereinek teljes betekintést nyújt a folyamatba, és mindenhová beengedi ellenőreit. Irán ezt a követelményt nem teljesíti.

Ha minden embert kibeleznénk, és bélrendszerüket egymás után csomóznánk, egy kb. 60 millió km hosszú kötelet kapnánk. Ez sajnos nagyon nem praktikus hossz, ugyanis a Földet 1300-szor tekerhetnénk körbe vele az egyenlítő mentén, a Holdig és vissza 75-ször göngyölhetnénk le, ahhoz azonban, hogy elérjük a Napot, már háromszor ennyire lenne szükségünk.

Amíg a Föld népessége el nem éri a 20 milliárdot (ez pedig csak a rendkívül távoli jövőben következhet be), érdemesebb tehát a szénszálas, nanotechnológiás anyagokban gondolkozni.

Mit tennél, ha egy zseniális, de szegény vegyészként egy éved lenne arra, hogy biztosítsd feleségednek és két gyermekednek a halálod utáni anyagi jólétet? Szorult helyzetben sokan a környezetükből merítenek ötletet. Főszereplőnk, Walter White sógora drogügyekkel foglalkozó nyomozó. A választás kézenfekvő, a vele járó megpróbáltatások azonban élete legnagyobb kihívása elé állítják a középkorú kémikust.

A testi nehézségek és lelki gyötrelmek sorozata felforgatja Walter életét, aki az akaratát érvényesíteni képtelen, pipogya alakból az alvilágban ismert, titokzatos Heisenberggé válik. Ezzel viszont gondjai csak megsokszorozódnak.

A Breaking Bad története néhány misztikus fordulattól eltekintve nagyon is kézzel fogható, ábrázolásában egyenesen naturalisztikus. A főszerepet alakító Bryan Cranston kiváló játékával és karizmatikus figurájával akár egyedül is elvinné hátán a sorozatot, de erre szerencsére nincs szükség. Jól felépített, fokozatosan kibontakozó cselekmény teszi igazán lebilincselővé a sorozatot, melyet jó ritmusban fanyar humor fűszerez.

Energiasűrűség

A jövő technológiai környezetét három szóval jellemezhetjük: energia, hatékonyság, mobilitás. Az első két témáról már volt szó, foglalkozzunk egy kicsit a harmadikkal! Vágjunk a sűrűjébe és tekintsük át a rendelkezésre álló technológiákat az alábbi grafikon segítségével!

A hagyományos aksikat már jól ismerjük. Az autók indításáért ólomakkuk, a nagy energiaigényű, hordozható elektronikai eszközöket lítiumion-, a ceruzaelemes eszközöket pedig nikkel-metál-hidrid elemek látják el energiával. A jövőben a kéntartalmú akkumulátoroktól várnak nagyobb kapacitást és a memóriaeffektus enyhülését. Az energiasűrűség csúcsán ott találjuk az üzemanyagcellákat, melyek között a közeljövőben kétségtelenül a hidrogéncellák lesznek a meghatározóak. Egy kg hidrogén elégetésével 3-szor több energiát nyerünk, mint ugyanennyi benzint felhasználva. Nem véletlen, hogy számos autógyártó elkötelezte magát a technológia továbbfejlesztése mellett.

Most még nem lehet. Nem a fejlesztésre szánt pénz a kevés, nem a kőolajcégek ássák alá a kutatásokat, hanem egyszerűen sok még a megoldatlan probléma. Dr. Michael Dittmar a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet munkatársa, és a CERN-ben dolgozó fizikus szerint az eurómilliárdok elköltésével is várni kellene, amíg gyakorlatias válaszokkal nem rendelkezünk legalább a fenntartható láncreakció kivitelezéséhez.

Kísérleti reaktorok és rövid idejű kontrollált fúziós folyamatok persze már a világ több pontján is léteznek. A két legnagyobb jelentőségű kezdeményezés az America's National Ignition Facility és az Egyesült Királyságban található Joint European Tokamak. Az ITER építésének előrehaladtával ez utóbbi intézmény az 1999-es leállás után ismét előtérbe került. Az eddig legalább 10 milliárd eurót kóstáló franciaországi erőmű beindítása előtt ugyanis jó volna minél több kísérletet elvégezni, a technológia ugyanis még közel sem áll készen.