A hajtóművet, amely a motor nyomatékát átadja a propellernek, gyakorlatilag meg kell duplázni. De egy sima duplázással még nem lesz koaxiális a meghajtás. Egy ilyen hajtómű kialakítása sokkal bonyolultabb, ami egyben sérülékenyebbé, karbantartásigényesebbé teszi. Ez nem okoz gondot egy helikopterben, ahol a fordulatszám töredéke egy egymotoros repülő propellerének fordulatszámához képest. Minél nagyobb a fordulatszám és minél nagyobb nyomatékot kell átvinni, a hajtómű annál érzékenyebb. Arról nem is beszélve, hogy a fordulatszámnak és az állásszögnek a két propin meg kell egyezni. Ez még bonyolít rajta picit.
Emiatt nem célszerű alkalmazni repülőknél, bár sokan kísérleteznek vele. Ez kb. olyan, mint a 3D -s mozi. Már harmadszorra próbálják bevezetni, mert nem értik meg, hogy fiziológiai korlátai vannak. Ugyan ez van az egymotoros gép vs koaxiális légcsavarral is. Nem fogják fel, hogy egy kisrepülőben egyszerűen nincs annyi hely, hogy normálisan be lehessen építeni a hajtőművet, illetve azt, hogy a megnövekedett karbantartásigény nem kompenzálja a forgatónyomaték és az örvénylő levegő miatti oldalra húzást és csűrést
Csak ennyi vele a baj.
Mindenkinek a környezetében van egy seggfej. Ha a tiédben nincs, akkor valószínűleg te vagy az...