A faktoros részt ki tudod fejteni egy kicsit? Miért lehet (elméletben) nagyobb várható hozam nagyobb volatilitással mondjuk az 5 egyenlő arányban vett factor ETF esetében mintha abból a pénzből is csak All World-öt venne az ember? Pár kutyaütő cég kiesik a rostán ami egyik faktorba se fér bele? Ez miért növeli a kockázatot?

Eugeen Fama és Kenet French nobeldíjas tanulmánya szerint vannak úgynevezett kompenzált kockázatok, ami olyan típusú kockázat, amiért hosszú távon hozamtöbblet jár, mert a jelenbe nagyobb rátával vannak diszkontálva (a magasabb kockázat miatt).
Az egyik ilyen kockázat, a piaci kockázat, amit mindenki ismer, melynek értelmében a piaci volatilitásért magasabb hozam jár, mint a kockázatmentes kötvényekért.
További ilyen tényezők az úgynevezett faktorok, amiket fentebb leírtam, nézzük meg ezeket kicsit:
-Value faktor: Az elmúlt bő 100 évből az volt a tanúlság, hogy az úgynevezett value, vagyis alulértékelt részvények hosszú távú várható hozmama magasabb, mint az úgynevezett growth részvényeké. Ezt lehet mérni például P/E mutatóval, P/Book value-vel és hasonlókkal. A value faktor etf-ek főként olyan cégeket tartanak, amik ezen mutató szerint kedvezőek, legalábbis ezeket tartja nagyobb súlyal, pl lást Intel ilyen 5%-al szerepel benne.
Az elmúlt 10 évben a value alulteljesítő volt a többi faktorhoz képest, hosszabb időtávon viszont ez a faktor hozta a legtöbb többletet a sima piaci kategóriához képest.
-size: Szintén több mint 100 év tanulsága, hogy a kisebb cégek kedvezőbbek, mint a nagyobb cégek, noha érthető okokból kockázatosabbak is. Ebben a faktorban annyi csavar van, hogy a small cap growth nem jó, csak a small cap value, így ilyet érdemes ebből nézni. Ilyenből sajnos nincs globális csak Eu és USA.
-profitabilitás, investment (quality és low volatility): Szintén évszázados tapasztalat, hogy azok a cégek, amiknek kevés az adóssága, jó a profitabilitása, a profitjukat konzervatívan fektetik be (főként osztalékként kifizetik), azok hosszú távon jobban teljesítenek.
-momentum: Ez egy nagyon érdekes faktor, később fedezték fel mint a többit. A lényege az, hogy azt lehetett megfigyelni, hogyha olyan mutatót figyelünk, ami azt nézi hogy egy részvény(cég) az elmúlt fél évben milyen ütemben emelkedett, és ezekbe fektetünk, akkor a piacinál jobb hzamot lehet elérni. Ez kicsit ilyen hype train-re felülős dolog, de mégis működik, az elmúlt 10 évben ez volt a legjobban teljesítő faktor.

Hosszú távon az összes faktor többlethozamot termelt eddig, mint a piaci kapitalizációs. A különbség 1-2-3-4% volt jellemzően, de mint tudjuk, hosszú távon 1% is rengeteget számít a befektetéseinknél, hát még 2-3. 50% paicit viszont azért éri meg tartani, hogy az ember a kockázatát kordában tartsa, hisz a faktorokban benne van, hogy időlegesen alul teljesítenek (hisz kockázatosabbak). A faktorok különösen egy általánosságban oldalazó piacon tudnak jól jönnik, mert ezek annak ellenére emelkedhetnek, legalábbik valamelyik,/néhány közülük)

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

Elég sokat olvasgatok a témában mostanában, ugyanis már összegyűlt egy minimális pénzösszegem, illetve tudásom amivel elkezdhetem a gyakorlatban is tudatosan kezelni a pénzem.
Lépésről-lépésre haladok. (0.lépés - bankváltás ) Államkincstárba kezdtem, most szeretném az ETF-eket megismerni, megvásárolni. A lusta portfóliót alkalmazva Vanguard FTSE All-World UCITS ETF (USD) Accumulating fektetnék be pénzt. Brókert keresek még hozzá, de az egyszerűségnél (magyar, van TBSZ), olcsóságnál fogva csak a Random Capital jöhet szóba. Ezt jól gondolom? Mennyire megbízható ez a cég? (Kicsit költői a kérdés, még én is utánanézek.)
Még olyat is olvastam, hogy a NYESZ-t váltják át TBSZ-re a 20%-os adójóváírás miatt (gondolom). Ez tényleg működik? Ugyanúgy megvehetek arra a számlára bármilyen ETF-et? Nekem szükségem van a rugalmasságra, az 5 éves TBSZ számomra pont megfelel, de nyugdíjig biztos, hogy nem akarnám betenni, bent hagyni. Első körben ezekről szeretnék véleményt kérni, ki mit gondol? Mire érdemes figyelni?
Azért is írok, hogy megbizonyosodjak, hogy jól gondolom amiket eddig összeraktam a fejemben.

Üdv, Dávid

Igen, a random jöhet ez esetben szóba, véleményem szerint kellően megbízhatóak.
Nyesz-re csak forint alapú tolgot lehet venni, BÉTa piacon van pár forintos etf, de például az általad említett nincs, lényegében S&P500-at meg DAX-ot lehet venni nyesz-re.
Jelenleg van egy lehetőség, aminek az a lényege, hogy teszel pénzt nyesz-re ,évente fél milliót, majd egy idő után abbahagyod a befizetést, vársz 2 évet, TBSz-é transzferálod, ebben az eseben nem kell adót fizetni és a támogatást se kell visszafizetni, de nem biztos hogy ez a kiskapu fenn is marad, szóval ha 5-10 éves az időtáv akkor valószínűleg a tbsz a javallott, de ha bevállaod hogy ez a kiskapu esetlegesen megszűnik, meg lehet ezt is játszani.

‘Nekem szükségem van a rugalmasságra, az 5 éves TBSZ számomra pont megfelel, de nyugdíjig biztos, hogy nem akarnám betenni, bent hagyni.’

Ilyesmit hosszú távra szokás venni, és kicsit sem rugalmas, sőt. Simán benne van, hogy 5 év múlva mínuszba leszel, ezt senki nem látja előre, ahogy a pandemiat se látta.
Gondolj bele mi lett volna, ha már van ilyen befektetésed és valamiért épp március közepén lett volna szükséged a pénzre. Érted mire gondolok, ez nem rugalmas.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm a választ és neked is (#47357) Csabroncka.
Próbálok alaposan utánanézni, mielőtt megkötnék bármit is.
Alapvetően már évek óta tervezgetem, hogy kötök vmit ilyen téren, viszont eddig mindig halogattam.

Ez egy .50-es rombolópuska, elég szép visszarúgással.

Általánosságban elmondható, hogy amit "kötni kell", az rossz az ügyfélnek, pontosabban nem ő fog vele jól járni.
Az ügyfél szempontjából jó dolgokat megvásárolni kell.

Akkor félreérhetően fogalmaztam.
Úgy legyen rugalmas, hogy ki tudjam menteni a pénzem az adott helyről időben, ha valami gebasz lenne akár a céggel, akár az állammal. A NYESZ-t meg arra találták ki, hogy nyugdíjig gyűjtöm a pénzem rajta, de erre pont nemrég volt példa, hogy elvették. TBSZ-hez meg 5 évenként hozzá lehet nyúlni büntetlenül, aztán lehet hogy az sem fog olyan gyorsan menni, de még mindig jobbnak gondolom ebből a szempontból.

Üdv, Dávid

Ezek alapján azt mondanám, hogy nem biztos hogy való neked a részvénybefektetés, mert rá kell bíznod a pénzedet egy cégre, amiben meg kell bíznod. Ha már most az adandó alkalmat keresed hogy te majd jól kiveszed a pénzed még a gebasz előtt, akkor szerintem jobban jársz, ha bele sem kezdesz.

Sok Tbsz-ezésről jutott most eszembe, hogy ha lejár a Tbsz 5 év múltán akkor lehetséges az is ugye, hogy tovább viszek mindent értékpapírt ami a számlán van egy következő Tbszre? Nem vagyok belekenyszeritve abba, hogy eladjak minden ETF-t majd a realizált pénzösszeget (adómentesen) vihetem át a kövi tbszre és abból megint meg kell vennem a kis Etf-eimet?

Igyekszem a kockázatot diverzifikálni és a lehetőségeit alapjaiban megteremteni. Nem hiszem, hogy ez ellentmond a kockázatviselésnek. 20-30 évre tervezni nem egyszerű, de ismerni a probléma forrásait legalább egy lépés előre.
Van több eleme a képletnek:
- maga a (piaci) hozam kockázat: senki sem tudja, hogy mikor mennyi hozam lesz, de ha lesz akkor a többi elem is fontos szerepet kap:
- az ETF kockázata: nem mindegy, hogy mibe, mennyiért teszünk be pénzt, legyen osztalékfizető, minimális költségű stb.
- a portfólió: megfelelő lefedettségű részvény/kötvény páros a világ minden részéről a kockázat csökkentése érdekében
- bróker: mennyire megbízható, minimális költség, adómentesség, hozzáférhetőség (magyar), milyen érdekeltség/állami szektor áll mögötte

Ezekre jöttem rá eddig és ha ezek közül csak 1 láncszem is gyenge vagy el fog gyengülni (kiesik, ami 20-30 év távlatában szinte biztos is) akkor azzal számolni kell, ha felkészülni nem is lehet rá akkor legalább diverzifikálni és ha szerencsém van akkor kifizeti az OBA, BEVA ha arra kerülne a sor.
Szerintem márpedig nem KELL megbíznom a cégben, csak rábíznom a pénzem (egy részét). Ez is csak egy cég, ami nyereséges KELL, hogy legyen. 20-30 év alatt pedig bármi történhet és az meg is fog történni.
De ebbe nem akartam belemenni, úgyis mindenki azt csinál amit akar.

Kérdésem, hogy tulajdonképpen mennyibe fog nekem kerülni a fentebb linkelt Vanguard ETF, ha mondjuk 500e forint-ért vennék belőle? Nem tiszta, hogy melyik piachoz tartozik.
0,15% minimum 6,5 EUR4 a pozíció napon belüli lezárása esetén;
vagy
0,1% minimum 2 USD2 a pozíció napon belüli lezárása esetén
?

Üdv, Dávid

Kérdésem, hogy tulajdonképpen mennyibe fog nekem kerülni a fentebb linkelt Vanguard ETF, ha mondjuk 500e forint-ért vennék belőle? Nem tiszta, hogy melyik piachoz tartozik.
0,15% minimum 6,5 EUR4 a pozíció napon belüli lezárása esetén;
vagy
0,1% minimum 2 USD2 a pozíció napon belüli lezárása esetén
?

ezek közül egyik sem, hacsak nem tervezed még aznap el is adni
egyébként német tőzsdén veszed, ezért ennek a kondíciói vonatkoznak majd a vételre

If you leave me, can I come, too?

Az a Xetra lesz, ha minden igaz és akkor a napon túli részt kell néznem.
500e forint esetén Revolut EUR váltásnál 1384 EUR-t ír. 0.25% a díj, de az csak 3,5 EUR lenne úgyhogy bőven beleesek a 6,5 EUR-ba.
Ezen kívül nincs is más költség? Az Adguard 0,4%-os költsége bele lesz kalkulálva a hozamba?
Illetve még a kiutalás lesz költség, de az úgyis változni fog később.

Ez azért nem olyan rossz ahhoz képest, ha adózni kéne utána.

Üdv, Dávid

A TBSZ lejárata előtt nyilatkoznod kell arról, hogy hosszabbítod (újrakötöd) azt. Ilyenkor nem lesz újabb gyűjtőév, hanem évfordulókor indul egy újabb 5 éves TBSZ, amin viheted tovább a korábbi értékpapírjaidat és pénzedet, vagy azok egy részét (ilyenkor akár részlegesen ki is vehetsz belőle).

A minimum 6.5 EUR költséged lesz vásárláskor.
Utána az RC-nél semmilyen folyó költséged nem lesz.
A Vanguard az etf-ből pedig napi szinten vonja a 0.22% éves vagyonarányos díj egy napra jutó részét, ami az árfolyamban el van rejtve.

A klasszikus portfólió egyébként a vedd meg az összes részvényt meg az összes befektetésre ajánlott kötvényt valamilyen arányban és ennyi.

Idő közben már kaptál választ, csak érdekességnek írom a 0,22%-os kibocsátói "rejtett" költséghez kapcsolódva, hogy vannak brókerek, akik készítenek utólagos költségkimutatást évente egyszer, amiben benne van ez is forintosítva a teljes náluk kezelt értékpapírállományra. Ez csak tájékoztató infó, ez a pénz soha nem volt nálad. Az OTP például csinál ilyen kimutatást, a Randomtól még nem kaptam, de még nem is vagyok náluk egy éve. Az OTP-s kimutatás áprilistól áprilisig tart, de csak szeptemberben adják ki, úgyhogy biztos nagyon komolyan átszámolják :-)

A többi költséget jól érted annyi kiegészítéssel, hogy eladáskor is fizeted majd a 0,25%, min 6,5 eurót (vagy azt, ami az eladáskor érvényes díjszabás lesz).

Értem én, de nem sok értelmét látom annak, hogy elkezded kitalálni, hogy ezt meg ezt el fogják tudni venni tőlem, ezt biztos nem, ez a bróket csődbe fog menni de a másik szerintem nem. Azon kívül, hogy felkészülsz ezeknek az esetleges lehetőségére, nem gondolnám hogy sokat tudnál tenni ez ellen, azon kívül hogy diverzifikálsz abban az esetben, ha sok pénzed van befektetésre.
Attól pl nem félsz hogy a Vanguard csődbe megy? mert akkor is buksz pl. kb mindent még akkor is, ha több szolgáltatónál is megvetted.
Nem véletlenük mondjuk, hogy azt a pénzt fekdtesse be az ember, amit megengedheti magának, hogy elveszít.

[ Szerkesztve ]

Buy the dip

Sziasztok!
Osztalékfizetéssel kapcsolatban lenne kérdésem.
Ha már a Record Date napja van, akkor piac nyitásakor eladhatom már a részvényt? Vagy meg kell várjam még az aznapi zárást is?
(Ha értelmetlenül tettem fel a kérdésem, akkor bocsi. Csak nem tudom, hogy ha Record Date napján nyitáskor (amerikai tőzsde, 15:30 körül) eladom, akkor jogosult leszek-e az osztalékra)

Honor Magic 5 Pro, Huawei P30, Xiaomi MI A1, OnePlus One

AMD tulajok mit szólnak az nVidia - ARM házassághoz? Ez kb. a legrosszabb, ami történhet az AMD szempontjából. Ez kombinálva azzal, hogy az Apple ARM irányba vált szép lassan (amit nyilván kénytelen lesz követni a konkurencia is előbb-utóbb) azért elég ingataggá teszi az x86 platform szerepét akár már középtávon is.

Kihalni jó ideig nem fog persze az x86, csak nem biztos már, hogy van még akkora növekedési potenciál az AMD számára egy zsugorodó piacon, ami indokolná a kb. 150-es P/E ratiot...

Ez a szép az aktív kereskedésben/stock pickingben, hiába vagy akár szakértő szinten egy adott piacon, bármikor jöhet kívülről egy új hír ami teljesen felborítja az addig megszokott viszonyokat és akkor kitörölheted a tudásoddal.

[ Szerkesztve ]

A szerver piacon az ARM-nek egyelore nincs letjogosultsaga, ott az AMD tudna menni egy nagyot.

Sziasztok,

bocsánat, ha volt már, de mostanában nem láttam ezeket a kérdéseket:

MÁP+ féléves kamatfizetése után pl. adott 1M lekötött papírból "eladás" tranzakcióval 500e-t visszautaltathatok a számlámra az 1,75% kamattal együtt, ugye? A maradék pedig futna tovább.

P€MÁP vásárlásakor a vételi árfolyam minden futó kötvénynél 99%, tehát az éves kamatfizetés után már papíron megéri visszaváltani. Nincs esetleg olyan bank, ahol a visszaváltási büntetés kevesebb, mint 1%? Akár számlavezetési díj mellett.

köszi!

Bármikor bármennyit adhatsz el a MÁP+-ból kivéve a kamatfizetések előtti két munkanapot. Az árfolyam miatt a kamatfizetés napja utáni öt munkanapot érdemes választani, hogy ne legyen büntetés. Azt hiszem, eladáskor lehet közvetlenül bankszámlára kérni a kifizetést, de ezt én még nem használtam. Ez az egyik olyan kényelmi funkció a Kincstárban, amit fölöslegesnek tartok, az eladás után kerüljön csak a belső pénzszámlára a pénz, aztán majd elutalom, ha ezért adtam el.

PEMÁP vásárlásakor az eladási árfolyam számít, ami 100% (+ a felhalmozott kamatot is ki kell fizetni), és féléves kamatfizetések vannak (de a kamatok évesek, azaz amikor 1,25%-ot ígérnek, akkor fél évre ténylegesen 0,63%-ot fizetnek, aztán indul egy új kamatperiódus aktualizált kamattal). A PEMÁP-ot csak a Kincstár forgalmazza, a bankok nem nyúlhatnak hozzá, visszaváltani sem tudod náluk.

[ Szerkesztve ]

Pont errol irtam par hete, az amd kiralysaga tiszavirag-eletu lesz, amit addig se tud rendesen monetizalni az intel oem beagyazottsaga miatt. Legnagyobb szervergyartok sajat procival probalkoznak, es most nvidia is komplett megoldasokat fog leguritani, a masodik legerosebb szuperszamitogep mar igy is arm cpu + nvidia gpu. Nem lennek meglepodve, ha 10 mulva az x86-os procikat ugyan ugy bovitokartyan rakna a gepebe akinek kell, mint most a gpu-t.

Dehogy nincs, az amazon is arm alapokon tervez saját procit.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

[link]

Emlékszem volt már itt diskurzus róla, talán még én is hozzászóltam valamit arra vonatkozólag, hogy a processzorgeekség jó hobbi, de nem biztos, hogy nagy összeggel érdemes a tőzsdén is megjátszani.

Aztán persze van hogy bejön, aki Ryzen bejelentéskor fejest ugrott AMD részvénybe és mostanság kiszállt, jól járt. Csak ez mindig hatalmas lutri, ehhez kellett az Intel bénázása is a sebezhetőségekkel, érdemi fejlesztések hiányával, meg hogy nem emelkedett fel alternatív értelmezés a sebezhetőségek kapcsán. Ha az nVidia - ARM merge + Apple bejelentés a Spectre/Meltdown környékén történik, lehet az lett volna a nagy befektetői sztori, hogy az x86-nak komplettben lőttek, nem pedig hogy az AMD az új Intel.

mikor szavaznak usában az újabb mentőcsomiról újra? Az érdekelne ami nem ment át a múlt héten

Sziasztok,

A tanácsotokat szeretném kérni az alábbi helyzetben, hogy hogyan fialtassam a pénzem.

Előre láthatóan 3-4 év múlva szükségem lesz az időközben összegyűlt pénzre, ez lenne a futamidő.

Jelenleg 300ezer Ft megtakarításom van (kiköltekezés után), ehhez jönne a 3-4 év alatt folyamatosan havi 150ezer Ft plusz.
Mibe lenne érdemes erre az időszakra betenni, lekötni, stb. a pénzem, ahova havi rendszerességgel tudok plusz összeget berakni?
ETF, tőzsde beszélgetéseitek próbáltam értelmezni, de sajnos egyelőre kínai nekem.

Államkincstár -> Értékpapírszámla nyitás -> Magyar Állampapír Plusz jegyzés

Amikor kelleni fog a pénz, majd eladod a kötvényeket.

[ Szerkesztve ]

Ekkora időtávon kizárólag MÁP+.

Köszönöm a válaszok. Olvasgattam az Államkincstár oldalán, nem nagyon vonogatnak számlavezetési díjat illetve ha bankkártyával fizetek online az vásárlásnak sámít és az sem kerül pénzbe.
Ha jól nézem, 3 év után adófizetési kötelezettség sincs. Illetve jól láttam, hogy a MÁP+ kamatait automatikusan visszavezetik új MÁP+ "részvényekbe" és nem fizetik ki?

Jól látom a fentieket, illetve van valahol még "rejtett" költség amit nem látok?

MÁP+ alapból nem adóköteles

szerk.: Ha külföldön leszel és €-ban lesz a megtakarítás az első évben P€MÁP-ba is teheted, abból van 3 éves.

[ Szerkesztve ]

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, Parnis Pilóta, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

- Nincs számlavezetési díj;
- Bankkártyával is kiegyenlítheted a befektetni kívánt összeget (vásárlásnak minősül) ;
- Ingyenesen utalják ki saját számlára a bent lévő összeget, a kötvények lejárat előtti eladásának viszont van díja, ez kötvénytől függ (MÁP+-nál ez 0.25% jelenleg);
- A kifizetett kamatokat automatikusan újrabefektetik a kamatot fizető sorozatú kötvénybe(!!!)(jelenleg ez csak a MÁP+-ra igaz) ;
- 2019 Július(?) óta kibocsájtott kötvények kamatadómentesek, nincs 3 éves várakozási idő (kivétel ez alól ha TBSZ-en tartasz papírt, de az új sorozatoknál már értelmetlen).

Egy kis stock picking: MOL-ról mit gondoltok? Lassan a márciusi mélységekben van. Most az jönnek folyton a hírek, hogy csökkenni fog a kereslet az olajra, az OPEC+ nem vág, a vírus miatt megint csökkenni fog az olajigény... De mire tényleg kiderül, hogy mi lesz, addigra már késő lesz vásárolgatni. Buy the rumour, sell the fact.
Vélemény?

Mondjuk a Chevron és az Exxon már lehet jobb vétel akkor, kb. ugyanezen logika alapján lehetne azokat is venni.
Vagy a BP, az a MOL-hoz hasonlóan majdnem a márciusi mélységekben van. Arra meg a Brexit terhel rá. Mondjuk, nem is kockázatmentes a dolog.

Ez a gondolatmenetet elég sokáig lehet folytatni, először addig hogy akkor már érdemes szektorális etf-et venni, aztán addig, hogy világ etf-et.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid