Érdekes videó. Ha a lezárásárhoz nem fűz kommenteket, még jó is lenne.

És még jobb, ha az elején nem hiszem azt, hogy nő beszél (mire tekertem rá egy kis hangot lesett, hogy férfi, de így meg később üvöltötte le egyszer a fejem egy rész).

Ugyan nem tartom ilyen hatalmas problémának, de egyetértek vele, hogy bibis a játék eleje.
Ahogy haverként üdvözölt egy ismeretlen arc, elkezdtem félni, hogy ismét a kukába dobják szinte az összes régi ismerőst, akit az első két rész alatt gyűjtöttünk.
És hiába játszottam már Mass Effect-tet, azért kellett némi idő, mire belerázódtam az irányításba, amit tényleg nem könnyítettek meg nekünk. (Azt hitték frissen végigjátszom az első kettőt, épp mire megjön a harmadik? )

Nekem is feltűnt, hogy kevesebb a válaszopció és több a fixált dialógus.
Bár a példája szerintem rossz. Ahol csak két valódi választás van, ott szerintem rosszabb is, ha három opció közül kell nyomnunk egyet, aztán vagy örülünk hogy az lett, amit szerettünk volna, vagy félreértettük egymást a tárcsázóval a köztes opció jelentésén.
De szerintem ez egész jó eszköz lehet a végjáték hangulatának megteremtésére: Egyre kevesebb dolog felett lehet már mélázni, mert nyakunkon a Reaper megszállás. Határozottan kell fellépnünk és egyenesen előre nyomulni a cél felé. Nem engedhetjük meg magunknak a semleges középutakat és finomkodó politizálást (-> kevesebb tárcsa opció) és senkinek sem mondhatjuk már hogy dugja fel a pisztolyát magának, hisz elkeseredetten keresünk bármi megoldást (-> sok fix dialógus)

Szerintem az is érthető, hogy nem beszélnek már velünk a Reaper-ek, hisz már lerohanták a galaxist. Ez már nem az a stádium ahol szavakban próbálnak meggyőzni minket arról, hogy szét fogják rúgni a seggünket. Az pedig már nyilvánvaló, hogy ha eddig nem adtuk be a derekunkat, most már nem fognak meggyőzni arról, hogy álljunk az ő oldalukra. De amúgy is, mindegy, más nekiálltak nyers erőből...

A 12:48-tól kezdődő poénon jót nevettem.

A begyűjtött hadsereg gyakorlati nemlétezését illetően is igazat lehetne neki adni.
A DAO-ban még én is duzzogtam emiatt, de valljuk be, ezt azért nehéz lenne egy TPS akciójátékban sokkal jobban kivitelezni.
Mégsem nyílhat meg egy RTS játék félúton, ahol csapatokat irányítasz, majd megint visszaugrunk akciójátékba... (Kicsit jobban persze lehetne, csak én ezt már előre elkönyveltem a Bioware-nek, hogy ebből sok úgysem lesz, így nem is vártam, nem is hiányzott.)

Nagyon nem értek egyet azzal, hogy a játék kezdettől fogva a Reaper-ek elpusztításáról szólt. Egy rejtélyes fenyegetés felismeréséről, tanulmányozásáról és a lehetséges katasztrófa megakadályozásáról szólt. Én végig reméltem, hogy lesz más út is, mint a "vagy te vagy én" (vagy emberek vagy reaper-ek).
A szintézist szerintem teljesen félreérti a narrátorunk.
A [control] melletti érvelése is nagyon gyenge. Nem mindegy, hogy ki és milyen céllal irányítja a Reaper-eket.
És nem értem miért akar minden áron fullos happy endet kihozni a [destroy]-ból. A pusztítás sohasem fülig gyönyör.

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."