Na kérem szépen itt a tévedés. Ugyanis a 16Hz÷20kHz az az átlagos emberi hallástartomány. Az audiófrekvencia tartomány az ennél lényegesen szélesebb. Egyes vonós és fúvós hangszerek jelentős felharmónikus tartalommal bírnak 70-90kHz környékén is.

100Hz-nek, 1kHz-nek pl. hogy állnak a harmónikusai?

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

És mi értelme olyan frekvenciákat tárolni vagy reprodukálni, amelyeket nem hallunk (70-90 kHz)?

Szerk.:
(Csupán elnevezés kérdése, hogy "audiofrekvenciákról" vagy "emberi hallástartományról" beszélünk-e, de megjegyzem, hogy legjobb tudomásom szerint az "audiofrekvencia" kifejezést az ember által hallható frekvenciatartomány megnevezésére, nem pedig különböző hangszerekkel kapcsolatosan, használják, legalábbis általában. link1 link2 link3 link4 link5)

"100Hz-nek, 1kHz-nek pl. hogy állnak a harmónikusai?"
Ezzel mit szerettél volna mondani?

[ Szerkesztve ]

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

"És mi értelme olyan frekvenciákat tárolni vagy reprodukálni, amelyeket nem hallunk (70-90 kHz)?"

Hmmm. Miért is miért is... Nézzünk egy példát. Vegyük az "A" hangot mondjuk egy zongorán és egy csellón. Ugye nem ugyanúgy szól. Holott az "A" hang alapfrekije ha jól emlékszem akkor 440Hz mindkét esetben. Akkor miért is szól másképpen? Jórészt az alapfreki felharmónikus tartalmának eltérése miatt. Csökkentsd mondjuk a harmadik harmónikus tartalmát és meg fog változni a hang. Hát ezért lényeges. Lehet, hogy nem hallod, de a hiányát annál inkább.

A 100Hz-nek és az 1kHz-nek az alacsonszámú felharmónikusai bővel a hallástartományon belül van.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Ez remek, de a ket hangszer hangja kozott a hallhato tartomanyban is rengeteg kulonbseg van, nincs szukseg a "hallhatatlan, de megis erzekelt" hangokkal valo buveszkedesre.

DRM is theft

A kérdés még mindig nyitott: van-e értékelhető különbség egy, a hallható tartomány feletti harmonikusokat bőven tartalmazó hangszer szűretlen, ill. aluláteresztő szűrésen (mondjuk 20kHz felett nagy meredekséggel vágott) átesett jelének hallgatásakor, avagy nincs? Ha feltesszük, hogy a felső határ valóban 20 kHz körüli, ami kb. tizenéves korban még reális, akkor van-e füllel érzékelhető hatása a szűrés során eltávolított, egyébként az ultrahangok tartományába eső harmonikus-tartalomnak? Erre valóban kíváncsi vagyok, mert kissé túlmisztifikáltnak érzem. Az 'alacsony', épphogycsak a felső határ kétszerese feletti mintavételezésű digit rendszerek - mint a CD - ugye erre építenek.
Mod: megelőztek..

[ Szerkesztve ]

Bizti, hogy nem keverted össze? Hol itt az igazság?
DDL! Azért őszintén érdekelne (gondolom nem csak engem) a Te véleményed is!

Mondod Te, hogy nincs szükség rá. Szerintem meg nem árt. Persze nem minden áron.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Van értékelhető különbség. Csak az a baj, hogy a jelenlegi felvételrögzítési szokások eleve kizárják ennek demonstrálását. Hacsak vki nem csinál jó analóg szalagos magnóval saját felvételeket. Ugyanis a digit technika eleve egy néhányszor 10kHz-es szűrővel kezdődik az AD bemenetén. Régebbi DECCA, PHILIPS, POLYGRAM LP-ken ez demostrálható, mert sok mesterszalagot vett annó ezektől a HUNGAROTON és kinyomták ők is. Éppen csak megvágták. Jobb esetben csak a magasakat, de relőfordult, hogy a dinamikát is. Sajnos.

Egyébként nem elsősorban a frekvencia a fontos, hanem a felharmónikusok aránya.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hallás nem csak közvetlenül a fülben alakuk ki, hanem az egész szervezetünkkel hallunk. Az agyunk önmagában egy nagyon jó kis "hallószerv", de lehet, hogy csak közérzetben, vagy hangulat váltásokban jelenik meg. Pl alacsony frekis hang hatására pánikhangulat uralkodhat el rajtunk, holott ezt nem a fülünkkel érzékeljük. De pl. nagy amplitúdójú, vagy hosszan tartó ultrahanggal (egyénenként változó) fejfájást idézhetünk elő. Ami fokzható, ha ráadásul torz is. És ezt sem a fülünkkel halljuk.

Szóval a hallás egy "kicsit" bonyolúltabb, mint 20Hz-20kHz.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Nem azt mondtam, hogy nincs ra szukseg, mindossze azt, hogy, mivel a peldadban szereplo hangszerek hangja a hallhato tartomanyban is erosen kulonbozik, igy ez onmagaban az ultrahangok rogzitesenek szuksegesseget nem igazolja.

DRM is theft

A hallható tartományon belüli felharmonikusok szerepe világos, és gondolom, mindenki másnak is. A kérdés viszont az, ahogyan azt előttem is kifejtették, hogy a hallható tartományon kívüli frekvenciák (akár felharmonikusok) reprodukálásának mi haszna van.

"A 100Hz-nek és az 1kHz-nek az alacsonszámú felharmónikusai bővel a hallástartományon belül van."
A korábban a négyszögjellel kapcsolatban példaként hozott digitális rendszer nyilván nem 100 Hz vagy 1 kHz mintavételezési frekvenciával működik. Vagy valami másra gondoltál?

''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

Azt tapasztaltam, hogy a nagyfrekis jel egész komoly torzításokat okozhat a hallható tartományban is.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A d/a konverterek mindig kvantáltak, tehát diszkrét lépésekben változik a kimeneti szintjük (pontosabban ezt szeretnénk). Ezt nagyjából semmi nem tudja normálisan átvinni, az analóg erősítők (most kicsit túlzok és konyhanyelvek fogalmazok) ezen négyszögjelnek a Fourier transzformáltját viszik át, ami nagyon sok (mint mások írták, optimális esetben végtelen sok) szinuszgörbe összessége.

Ahhoz, hogy valamennyire pontosan kövesse a négyszögjelet, meglehetősen sok felharmónikust kellene csinálni. Nem tudom, hogy ezt milyen módszerekkel mennyire lehet kiszámolni (hogy hány taggal lehet normálisan közelíteni), de gondolom, valahogy úgy ki lehet számolni, mint a Taylor tétel.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

De ha a korábbiakkal összevetjük a dolgot, mégiscsak az derül ki, hogy magát a sokadik felharmónikust nem hallod, de a jelemelkedési sebességben komoly szerepe van, ergo a következménye hallható.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

"magát a sokadik felharmónikust nem hallod, de a jelemelkedési sebességben komoly szerepe van, ergo a következménye hallható."

Az, hogy 20 kHz-ig hallunk, az azt is jelenti, hogy a fulunk nem kepes megkulonboztetni a nagyon eles negyszoget attol a negyszogfelesegtol, ami a 20 kHz ala befero felharmonikusokkal jon letre, mivel mindket bemeneti ugyanazokat a kiemeneti jeleket generalja magan a HW-n. Pontosan ezt jelenti, hogy csak ezt a savot erzekeli.

Amikor a hangtechnikaban frekvenciakrol beszelunk, ott szinte mindig a szinuszos osszetevokre bontott formarol van szo. A 20-20kHz nem azt jelenti, hogy a 440 Hz-es negyszogjelet teljesen halljuk, hanem arrol, hogy ennek a jelnek halljuk a 440 Hz alapharmonikusat, meg az elso par felharmonikusat, ennyi.

DRM is theft

Biztos igazad van, de én mégis hallottam a különbséget a hangban, ha különböző ic-ket raktam az erősítőbe, amik alapvetően a jelemelkedési sebesség terén mérhető képességeikben különböztek.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Nem mértem én mindent, egy dolgot mértem ki, hogy az az erősítő 70KHz-ig visz át.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Kiváló eszköz az mp3-ak hallgatásához.

"A d/a konverterek mindig kvantáltak, tehát diszkrét lépésekben változik a kimeneti szintjük (pontosabban ezt szeretnénk)."
A Shannon-tétel szerint a DAC után mindenképp aluláteresztő szűrést kell végrehajtani, éppen úgy, mint az ADC bemenete előtt. Ha ez nem történik meg, az eredeti jelalak nem állítható vissza. Ha pedig megtörténik, az erősítőt nem kényszerítjük 'végtelen' meredekségű jelek átvitelére.

Másra gondoltam és még sem. A mintavétel miatt minden freki torzul. A 100Hz és az 1kHz felharmónikusai is. Az egész meg onnan indult ki, hogy a digit technika termel-e felharmónikus torzítást vagy sem.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Nem. Az utolsó törésponti freki után folyamatosan eső karakterisztikájú a görbe aminek a 20kHz-es pontja -20dB-en van 1kHz-hez képes. Egyébként a RIAA 100kHz-ig adta meg a görbét. Ami szükséges is volt a quadró lemezek miatt. Ugyanis ezek a lemezek 70-80kHz-en még tartalmaznak adatot.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Mint fentebb írtam nem 20kHz-ig érzékeljük a hanghullámokat. Legfeljebb csak a fülünkkel...

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Alapvetően, de nem kizáróan. Ez meg hatalmas különbség.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

És az aluláteresztő az vajon mi a rák, ha nem erősítő? Persze meg lehet csinálni passzívval is. Csak az ilyennek egyéb feltételei vannak és az sem egyszerű problem

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Eredetileg arról volt szó, hogy termel-e felharmonikust a digitális technika. A #2715-ben azt írta bambano, h. diszkrét lépésekben változik egy DAC kimeneti feszültsége, ami igaz. Viszont az nem igaz, hogy - végső soron - ezt szeretnénk. Éppen ellenkezőleg: eltüntetjük ebből az ideális esetben diszkrét lépcsőkből álló jelből a 20kHz feletti tartományt, aluláteresztő szűréssel. Ezzel a nagymeredekségű szintugrások, vagyis a lépcsők is eltűnnek, a végerősítőre (akár tranzisztoros, akár csöves) ezek már nem kerülnek. Ebből a szempontból talán irreleváns, hogy az a bizonyos LPF épp aktív vagy passzív felépítésű. Azt is tudjuk, hogy semmilyen szűrés nem ideális, a hatásosságára viszont utalhat, hogy egy valamirevaló CD-lejátszó kimeneti jelének torzítása, vagyis nem kívánt felharmonikus tartalma meglehetősen alacsony.

HI!

zenet hallgatok: Solaris: Nostredamus szoll a Genelecekbol:- ))) /fel kell irni mert ojjan ritka alkalom: - (/

udv

neduddki

mod: valjuk be ez annak kosoznheto hogy nost estem aldozatul egy shiazu-nak:- )

https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

Ha nem általában erősítőről beszélünk, hanem a most felvázolt esetet nézzük akkor valóban irreleváns.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Az nagyon jó zene

Viszont korábbi hsz-ek alapján, ha levágod a Fourier sorfejtés szerinti magasabb tagokat, akkor nem az eredeti jelalakot kapod vissza. És a hibát nem a mintavételezési tétel megsértése okozza, mert azt tartod már 44.1KHz-en is, hanem a dac és utána a szűrő. Vagyis a cd hangja matematikus szemmel nézve rosszabb, mint az lp.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ez digitális rendszernél 'természetes', ha az első forrásjelet, például egy széles spektrumú hangszer mikrofonjelét tekintjük eredetinek. Viszont a mintavételi frekvencia felénél magasabb összetevőjű harmonikusokat már digitalizálás előtt elvesztjük, hisz az átlapolódás megelőzéséhez az ADC bemenetén is muszáj aluláteresztő szűrést végrehajtanunk. A tétel eleve sávkorlátozott jelről szól, és azt mondja, hogy adott mintavételi gyakorisággal csak az állítható helyre.
Tehát ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk: van-e szerepe az elvileg a hallás felső határa feletti összetevőknek? Ha 'matematikus szemmel' nézzük, akkor ebben talán rosszabb a CD, hiszen sávkorlátozott a rendszer (az más kérdés, hogy az LP is az, és jel/zaj viszonyban, nyávogásban, lejátszhatósági élettartamban, reprodukálhatóságban, csatorna-elválasztásban jobb a CD, az elérhető dinamikáról meg érdekes vitákat folytatnak). Viszont a hallható tartományba eső összetevőket igen kis torzítással képes reprodukálni, tehát azok jelalakját nem bántja.

HI!

Na kiirva egy tdk cd-r /MBI/-re,
iro: Plex 760 varirec kikapcsolva 4x /10x egymas utan/ plextools-val
grab: plex 760 plextools > wav az osszes file stimmel az eredetivel:- )

udv

neduddki

p.s. szoval haladok:- )

mod: frankie!: az kizar dolog, me en irtam, de mirol van szo?:- )

franc ebbe az atalkito vacakba:- (

[ Szerkesztve ]

https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

HI!

Technics 770d >2*khs112 /analog/>Denon 1907 /direct/>Genelec 8020a
semmit; nem tok kihallani semmi kulomseget
a meglepi:
Ciberhome 635>1*khs112/digitalis/>Denon 1907 /direct/>Genelec 8020a
a cd-n lagyabb az enek DE csak ha nagyon figyelek es Nem az teccik jobban:- )*

udv

neduddki

p.s. teremszetesen a ket hang nem egy vilag a Technics sokkal lagyabb a Ciber sokkal agresszivabb tolakodobb, de szerenem kene egy optikai mazzagot hogy kideruljon a 770 hogy szol a Denon da-javal

mod: * lehet hogy inkabb szomorunak kene lenni?

[ Szerkesztve ]

https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

"Tehát ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk: van-e szerepe az elvileg a hallás felső határa feletti összetevőknek?"

Ezen már túl kellene esni végre. Van szerepe.

"Ha 'matematikus szemmel' nézzük, akkor ebben talán rosszabb a CD, hiszen sávkorlátozott a rendszer (az más kérdés, hogy az LP is az, és jel/zaj viszonyban, nyávogásban, lejátszhatósági élettartamban, reprodukálhatóságban, csatorna-elválasztásban jobb a CD, az elérhető dinamikáról meg érdekes vitákat folytatnak)."

Az LP elvileg nem sávkorlátozott míg a digit már elvében is az. Az LP gyakorlatilag a mai napig túlszárnyalja sávszélességében a CD-t, sőt a DVD-A-t is. Az analóg technika dinamika tartománya elvileg korlátlan. Az, hogy ebből mennyit valósítanak meg csak szándék és mani kérdése. Amíg a CD technika pont a kvantálási zaj miatt elég gyatra dinamikát produkál elvileg is.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

"Ezen már túl kellene esni végre."

Ja, tenyleg, vegulis csak egy olyan allitasrol van szo, ami az eddigi tudomanyos eredmenyeknek ellentmond, a fenenek kell ezen ennyit rugozni.

"Az LP elvileg nem sávkorlátozott"

A boltban viszont nem lehet elvi LP-t kapni. Amit meg kapni lehet, az veges turesu gyartasi eljarassal keszult, vegesen kicsi molekulaju anyagokbol, stb.

"Az LP gyakorlatilag a mai napig túlszárnyalja sávszélességében a CD-t, sőt a DVD-A-t is"

Es ekozben atsiklunk afelett, hogy a hallhato tartomany also kb masfel oktavja az hianyzik az LP-krol?...

DRM is theft

"Ja, tenyleg, vegulis csak egy olyan allitasrol van szo, ami az eddigi tudomanyos eredmenyeknek ellentmond, a fenenek kell ezen ennyit rugozni"

Milyen tudományos eredményekről beszélsz? Folyamatosan a digit technika korlátai körül forog az agyatok. Azért, mert a CD nem tudja rögzíteni/visszajátszani már nincs is rá szükség???? Vagy ebből következően? Vagy mert az átlagos emberi fül által hallható frekitartomány 16Hz-20kHz? Arról már ne is beszéljünk, hogy 30Hz alatt is már inkább a testünkkel érzékeljük a hangot és nem a fülünkkel. Vagy mely tudományos közlemény jeleni ki azt, hogy 20kHz feletti hangokra nincs szükség??? Amikor a mezei triangulum alapfrekije 10kHz felett van?? Csak zárójelben tenném fel a kérdést, hogy mi a ráknak kínlódtak/nak az SACD és a DVD-A tecnika nagyobb sávszélességével? Nyílván mert felesleges.

"A boltban viszont nem lehet elvi LP-t kapni. Amit meg kapni lehet, az veges turesu gyartasi eljarassal keszult, vegesen kicsi molekulaju anyagokbol, stb."

Olyat viszont lehet amelyen 100kHz rögzítve van. Igaz nem áltlagos boltban. De egy jó nyomású LP-n bőven van 20kHz fölötti anyag is. Feltéve ha nem digitális technikával készült, sávhatárolt anyag van rajta. Egyébként ezzel mi a fenét akartál mondani? Van vkinek itt rajtam kívül quadró LP-vel tapasztalata? Vagy látott már ilyet vki? Vagy legalább hallott róla?

"Es ekozben atsiklunk afelett, hogy a hallhato tartomany also kb masfel oktavja az hianyzik az LP-krol"

Ezt a hülyeséget meg honnan vetted? Az eredeti RIAA görbe 16Hz-től indul. És tetszik vagy sem de ezt rögzítik is LP-re. Csak nem hányadék minőségű, vacak, olcsó LP-ket kell venni. És sajnos a lejátszására alkalmas berendezés sem olcsó.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Mellékesen megkérdezném, hogy azok közül akivel itt most vitázom ki LP-zik rajtam kívül? Értem ezalatt, hogy van legalább 100-150 lemeze (nem cucilista országból való lehetőleg). És van lejátszója is. De nem kristály hangszedős Szerintem 1 ujjamon meg tudom számolni (de legjobb esetben is 1 kezemen).

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Ismét egy idézet a HFM-ből. Aki akarja gondolkodjon el rajta.

" Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, a Terta és Mambó magnók korában,
amikor hifi-hangvisszaadásról még alig-alig lehetett szó, a magnósok
és a lemezgyűjtők már jól tudták, vannak jól szóló és rosszul szóló
lemezek. Ma ez már az átlagos hifi-rajongó számára is evidens. Az
elektromos erősítésű, illetve mesterségesen előállított zenei hangzás,
valamint a popzenei felvételek playback-technikája különösen fontossá
teszi a hangmérnök szerepét: a hangkép végülis az ő keverőpultján
születik. De még a tökéletes felvétel sem garantálja, hogy a lemez
kifogástalanul fog szólni. Közbeiktatódik ugyanis két igencsak kényes
művelet: a vágás és a lemez kidolgozása.
A popzenére jellemző nagy hangerő és a csaknem szüntelenül
jelenlévő, erőteljes mélyhangok (basszusgitár, dob) miatt a vágás
rendkívül kritikus művelet. A jó mélyhang átviteléhez nagy kitérésű
barázdákra van szükség, ezek sok helyet foglalnak el a lemezen -
márpedig a műsoridő korlátai miatt a barázdák távolságát csak egy
bizonyos határig lehet növelni. Küzdve a hangminőségért, a lemezgyárak
vágói szüntelen harcban állnak a műsoridővel - a lemezvásárlók viszont
gyakran panaszkodnak, ha túl rövid a műsor.
Nemrég abban a szerencsében volt részem, hogy meghallgathattam
négy, azonos mesterszalagról készült, de különböző kidolgozású lemezt.
A tanulságos összehasonlítás tárgya a Neoton Família "Sunflower"
(Napraforgó) című lemeze volt, a hazai Pepita, a spanyol Movieplay, a
japán RCA és az NSZK-beli Marifon préselésében. Meghallgattam őket
otthon, a saját berendezésemen (Shure M91ED, Revox, Orister, Orion HS
20), majd a Rottenbiller utcai stúdióban, ahol a felvétel készült
(Shure M95ED, MCI keverőpult, Telefunken stúdiómonitorok - itt módom
volt összehasonlítani a lemezeket az eredeti szalaggal is), végül a
HiFi Magazin kontrollberendezésén. A három összehasonlítás során az
alábbi, szubjektív, de mindvégig azonos benyomások születtek:

Magyar préselés.
Kissé alacsony a jelszint, némiképp "vékony" hangzás, kevés mély,
a fúvósok helyenként kissé "telefonosan" színezettek. Nagyon szép a
térbeli kép, a hangszerek tisztán, nyíltan szólnak.

Spanyol préselés.
Erőltetetten nagy jelszint, a kivezérléshez mérten nem ad nagy
hangosságérzetet. Csúnya, döngő dob és basszus. Tompa, összemosódott
hang, a térbeli kép sem szép.

Japán préselés.
Nagy jelszint, testes, megfogható, tömör, kiegyenlített hangzás.
Nagyon jó mélyek, szép magasak. A térbeli kép, a hangszerek és a vokál
nyílt hangzású, hasonló a magyar felvételhez. Nagyon jó alapanyag,
szinte semmi zaj a befutóbarázdán.

NSZK-préselés.
Nagy jelszint és nagy hangosságérzet. Szép, kiegyenlített,
hihetetlenül tiszta hangzás, jó mélyekkel, gyönyörű magasakkal. A
hangszerek nyíltan szólnak, szép a vokál és a fúvósok hangja. Nagyon
jó térérzet.

És most jön a meglepetés! A stúdióban jelenlévő vágószakember
véleménye szerint az NSZK-lemezre vágott szintet és a helytakarékosság
mértékét (!) e pillanatban nem tudjuk műszakilag utánozni! A
lehallgatás pillanatában nem tudtuk pontosan meghatározni, mit
műveltek az NSZK-beli stúdióban, hogy visszanyerjék az eredeti
hangzást! A legvalószínűbb. hogy komputeres vágást alkalmaztak.
(Jelenleg ez a legmodernebb eljárás: számítógép gondoskodik a barázdák
leggazdaságosabb helyelosztásáról.)"

Üdv: DDL

[ Szerkesztve ]

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Velem speciel nem vitázol, és nem is vitáztál, de elolvastam a vitát.Kb. 2-300 LP van odahaza, sok első nyomás-Hungarotonos- master mintalemez, jó zenékkel, rendszerint osztrák bérmunka anyagok, jazz-blues-komolyzene. A lemezjátszóm régebbi pioneer, Shure N 97 B PickUp van rajta, nem túl nagy durrantás, de szép a hangja.Marshall Leach phono, Marantz végfok, Mission álló falak, ez a hanglánc.Nem fogod tudni elmagyarázni az LP-hangzást azoknak, akik még nem hallgattak koncerten komolyzenét,Jazzt, és csak CD hanghoz állt be a fülük.Olyanoknak pedig végképp nem akik Walkman-t és fülest használtak nagy hangerőn hosszabb ideig.Egyszer régen hallottam Quadrofon lehalgatásban a Pink Floyd Pompei koncertjét, maradandó élmény volt.Ne bosszantsd magad, nehéz ezekről másokat meggyőzni. A jó CD-hez nagyon jó lemezek és nagyon jó CD játszó kellene.Ilyen már lassan szintén nincs.További jó zenehallgatást!

Még egy idézet a HFM-ből. Az Ortofon MC2000 hangszedő mérési diagrammjai közül.

A görbe jól láthatóan 40-50kHz-ig elmegy. Azaz ezt le is olvassa a lemezről. Márpedig akkor ezt rögzíteni is kellett ám. Alul a görbe 20Hz-től indul, de nem azért mert nincs rögzítve anyag, hanem a méréskor használt DUAL CS722 lemezjátszó hangkar rezonanciája viszonylag magasfrekijű és nagy az intenzitása emiatt jelentősen rontja a mérési eredményeket.

Akkoriban (1986) ez egy igen jó hangszedőnek minősült, de voltak/vannak nála sokkal szélesebb átvitelúek is Egyes japán gyártmányok (direkt nem írok tipust) a 60-70kHz-et kényelmesen produkálják. Hangsúlyozom, hogy szetereó lejátszásra szánt modellek!

Üdv: DDL

[ Szerkesztve ]

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Én sem vitázok veled, dabadab-bal annál inkább, de már feladtam, mert felesleges.

Én is beletartozok az említett LP-s táborba.

Szerintem most nem arról van szó, hogy az LP szól-e szebben vagy a digitisz. Hanem a technikák lehetőségeiről és korlátairól. Ehez meg még csak be sem kell kapcsolni a cuccost. Csak a műszaki hátteret kell(ene) ismerni.

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

A francba a végén növesztenem kell plusz ujjakat

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Na még egy diagram a HFM-ből. AGI 511 előerősítő phono fokozatának frekimenete:

4: 2Hz-20Hz
5: 20Hz-20kHz
6: 20kHz-200kHz

Méghogy nincs definiálva 20kHz felett a RIAA görbe

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

Na és nehogy szó érje a házelejét íme egy "fos" csöves RIAA korrektor frekimenete (ARC SP6C). Az előző ugyanis félvezetősé (AGI 511A) volt. Szintén a HFM-ből.

1: 2Hz-2kHz
2: 20Hz-20kHz
3: 200Hz-200kHz

Üdv: DDL

Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html