Hát ezek a h2, h4 pickupok marha olcsók, simán lehet cserélgetni, ha keresed a bodom hangzást. (Bár a hangzás főleg a kézben van ugye.. ) Monjuk nekem meglehetősen kényelmetlennek tűnnek ezek a v alakú gitárok, ülve nem tudom, hogy lehet játszani rajta, állva meg gondolom jól beakad mindenbe a két szára.

(#3202) DeadMen
Szerintem ha valaki megteheti, hogy jó hangszert vegyen, annak nem kell szart venni.. Tudod, ez olyan, hogy nem attól leszel jó programozó, ha előtte évekig csak homályos 14"-os monitoron dolgozhatsz, meg nem attól fogsz jobban megtanulni focizni, ha direkt olyan cipőt veszel, ami feltöri a lábad.

A Cort pedig jópár éve gyárt gitárokat. Amúgy koreai a cég és nem annyira ismert még, mint mondjuk az Ibanez, ezért nem kell annyira megfizetni a nevet, mint más, híres gyártóknál. Amúgy az olcsó koreai Ibanezeket a Cort gyártja.
Nekem nincs évtizedes tapasztalatom a hangszerekkel, viszont mindenhonnan azt hallottam, hogy ár/érték arányban jelenleg a Cort a legjobb (többek közt olyantól is, aki hangszerboltban dolgozott, tehát volt alkalma végigpróbálni a választékot), ezért vettem magamnak is Cort-ot első gitárnak. Gondolom próbálnak maguknak nevet csinálni, ezért nem gagyizzák el az olcsóbb gitárjaikat, illetve a drágák sem annyira drágák. Pl. Cort kx-custom-ba vagy a k/x/z6-ba beleraktak minden földi jót annyi pénzért, amennyiért mondjuk LTD-ből megveheted a belépőszériás, aghatis-ból készített, gagyi pickup-al szerelt modelleket.
Sajnos 100 ezer alatt nem nagyon van választék, a Cort és Squier-t leszámítva max. az Ibanez-nek vannak normális gitárjai, amelyeket ugye a Cort rak össze + kifizettetik veled a márkanevet.. Vannak még gagyimárkák (Stagg, Vorson, hasonlók) meg mondjuk az Epiphone gagyi modelljei és kész.

[ Szerkesztve ]

Sajnos ez tévhit.

Olyan gitáron tanulj, amilyenen a zenét játszák amit hallgatsz! Fontos, hogy szeresd, megszeresd! Minden nagy márkának megvan a kis belépő modellje, ami elérhet, megfizethető. Gibson --> Epiphone, Fender --> Squier, Ibanez minden árkategóriában, Egyre jön föl minőségben a Cort.

Naponta több ezren állítják sarokba a gitárjukat és néznek rá bosszúsan vagy sehogysem, mert nincs sikerélményük. Vastag por kerül rájuk, majd ebay, vatera, PH! apró a sorsuk.

Akkor már jobb egy elektroakusztikus és később egy kis gitárkombó:

Gyakorolhatod az akkordokat is és foghatod a ZS-ket is. Ráadásul a kis Roland hangerejét meg lehet felezni egy gomb benyomásával, viszont a dinamikája megmarad, így Marika néni sem kap agyérgörcsöt mikor a Highway To Hell-t nyomod.

...én itthon lefelezve kettesnél följebb még nem tekertem, pedig rakom neki.

[ Szerkesztve ]

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Hali egy problémával fordulok hozzátok. A jelenlegi gitáromat szeretném lecserélni egy komolyabbra.
Természetesen elektromosra és mivel elég nagyok az újaim, de viszont szeretnék elektromoson is normál akkordokkal játszani ezért olyan kéne ami szélesebb nyakú.
Mert most egy Stratocaster formájú gitárom van és ezen hiába helyezgetem az újaim sosem sikerül tisztán lefogni az akkordokat egy két egyszerűbbön kívül.
Amit kinéztem és már rég vágyok rá az a Less Paul forma hát eredeti Gibson-ra nincs pénz az Epiphone-kat is jónak tartjátok?
Azt nézegetem mintha ennek kicsit szélesebb lenne a nyaka

"You said you'd always be there for me.... but you're not..."

Mert most egy Stratocaster formájú gitárom van és ezen hiába helyezgetem az újaim sosem sikerül tisztán lefogni az akkordokat egy két egyszerűbbön kívül.
Túl nagy különbségek nincsenek szélességben, egy Les Paul nagyjából 1 mm-el szélesebb nyereggel készül, ezt oszd el 5 húrközre .

Amit kinéztem és már rég vágyok rá az a Less Paul forma hát eredeti Gibson-ra nincs pénz az Epiphone-kat is jónak tartjátok?
Les Paul forma valóban kellemes a szemnek, de mindenképp próbáld ki vásárlás előtt, mert amúgy szerintem elég kényelmetlen hangszerek. Jellemző kényelmetlenség, hogy vágja az alkarodat a test széle, vagy hogy nem tudod megfogni magas fekvésekben a hangot a bazinagy durung nyakillesztés miatt, esetleg zavaró lehet az is, hogy ezek elég nehéz gitárok.
Epiphone-okból meg a nagyon olcsók nyilván nem túl jók, a drágák pedig talán kicsit túl drágák, annyi pénzért használtan japán hangszereket is meg lehet csípni.

[ Szerkesztve ]

Üdv!
Ha tetszik az SG forma akkor nekem van egy eladó 2 éves Epiphone SG Special-om, szerintem kezdő gitárosoknak ideális gitár.

Launch code for russian nukes: 97 99 116 105 118 97 116 101 32 100 101 97 100 32 104 97 110 100

Epiphone Les Paul Special II-t néztem ki... nincs tremolo, epihone és kényelmes is. Itt bele olvastam a topicba és láttam hogy a vékony húrok hajlamosak elszakadni. Mivel kezdő vagyok ezért kérdezem mert nem akarok gyakran húrkészletet venni. Meg igazából a személyes tapasztalatok is érdekelnek, nem hiszem hogy csak az ár alapján be lehetne sorolni őket...

Na, tájékozódtam kicsit IRL. Voltam bent a városban, egy helyi hangszerboltban, Ahol volt balos M600, kipróbáltam, nem volt rossz, Strat után mindenképp megváltás, nem tudom hogy anno az öreg Leo Fender tudta-e mi az a palm muting, mindenesetre mindent megtett ellene a Straton amit tudott, a lehetetlen elhelyezésű hangerőgomb, a kényelmetlen húrlábak... Ma rájöttem, hogy ezt lehet egyszerűbben is Egyébként sem volt rossz gityó, igaz jó ideje áll a boltban, érződött is a bundokon hogy jó ideje nem vette kézbe senki. A hangzása kellemes volt, igaz nem volt összehasonlítási alapom, mivel Vintage nem volt náluk semmilyen formában. Beszéltem a boltossal, mondta, hogy szerinte tök jó gitár ez az M600, az EMG pickupok (mert még EMG-s volt) milyen jók, stb, mondta hogy ha Les Paul, akkor jók a Vintage-ok, de ő még ajánlott valami más márkát is, amit még sose hallottam előtte, és meg se sikerült jegyezni illetve megjegyezte, hogy Epi-t csak 150K felett érdemes, mert manapság már az is mélyrepülésben van. Ez után elmentem tanáromhoz (akinek mellesleg hangszerboltja is van) kikértem a véleményét, ő a Cortot úgy ahogy van lehúzta, mondta hogy nem sokkal volt dolga, de sok velük a baj, sokat járnak szervízbe, stb, ő viszont Epiphone párti, azt mondta, hogyha tehetem, Standardot vegyek (ami ugye 120K) mert csak az az igazi. Mondtam neki, hogy az kicsit túl megy a kereten, kérdeztem a Vintage-ról, mondta hogy azok is jók, megnéztük, tud beszerezni, elég jó áron, szal ha Vintage (ami elég valószínű) akkor tőle veszem, de még előbb ki kell próbálni, csak épp az egri próba (ahol van mindkettő) elcsúszott csütörtökre, az lesz a döntő, oda jön majd barátom is segíteni. Nagyjából ennyi történt, úgy éreztem ezt most meg kell osztanom, bocs mindenki

"míg az M600-ba 20K/db-os EMG-ket raknak, addig az epikbe ilyen 6-7K-s akármiket (mondjuk ez szerintem erősen a kereskedői kamuszöveg szekció volt)"

Mondjuk ez pont nem kamuszöveg volt, bár a 20K/db kicsit túlzás, de még így is van némi különbség, meg lehet nézni az Epiphone honlapján is, a katalógusukban: Itt a 18-19. oldalon

Cort EVL Z4: EMG HZ H4-es hangszedők: [link] Nézd meg a katalógusban ennek a hangszedőnek az értékeit, meg leírását, értékelését.

Epiphone Les Paul Studio: Alnico Classic Humbucker hangszedők (ezek nagyon népszerűk az Epinél): [link] - ezek után ennek a hangszedőnek a specifikációját is érdemes megtekinteni ugyanott az Epi katalógusban.
De a kissé drágább Epiphone-okban is ez van: [link], sőt egy jelentősen drágábban is, amit megnéztem csak úgy szúrópróba-szerűen szintén: [link] - ez utóbbi árkategóriában a Cortokban már Seymur Duncan-ek szoktak lenni: [link]

Szóval hangszedőkben egyértelmű az állás, bár pont az M600-éhoz számszerű adat nincs, de a tendencia látszik.

Ez az EVL Z4 egyébként qrva jól szól, szintén youtube vidik alapján ([link] és [link] ), kár, hogy ez a pentagramm berakásos, nyaknál koporsós izé nagyon nem az én stílusom. Na meg csavarozott nyak Les Paulhoz?

Kemény tokról majd valaki más nyilatkozik, én annyit tudok, hogy szerintem rondák

[ Szerkesztve ]

"Az egyikbe olcsósított EMG-ket raknak, a másikba olcsósított Gibson hangszedőket, szóval nem hinném, hogy komoly minőségi különbségek lennének, de nyilván máshogy szólnak."

Ebben nem értek veled egyet, lsd: a linkelt Epiphone katalógus. Ha már maga az Epiphone is jóval feljebb értékeli azt a hangszedőt, ami a Cortban található az jelenthet valamit. Plusz láthatod a számadatokat is a specifikációknál.

"Ott a Cort Z44, ugyanezt tudja, csak ragasztott nyakkal és pentagram meg koporsó nélkül."

Igen, jóval szebb, de sajnos nem ugyanazok a hangszedők találhatóak rajta, a nyak anyaga is más, szóval nem teljesen ugyanaz a kettő.

Amúgy igen, a Cort eléggé átértelmezte a Les Paul-t Az általad felsoroltakon kívül szerintem még érdemes megemlíteni a testen átmenő húrozást, ami úgy gondolom nem tehet rosszat a hangnak - de ez csak egy laikus gondolat. Mindenesetre tetszik a megoldás

Ha már maga az Epiphone is jóval feljebb értékeli azt a hangszedőt, ami a Cortban található az jelenthet valamit. Plusz láthatod a számadatokat is a specifikációknál.
Az Epiphone katalógusban a hangszedők nem minőségi sorrendben vannak. Amúgy ezeket a Zakk Wylde modellbe szerelik, ami egyrészt jelzi, hogy nem a legalsó minőségi kategóriából vannak. (Másrészt azt jelzi, hogy vannak annyira pofátlanok, hogy 180 ezerért árulnak egy kínai gitárt, de kispórolják belőle a rendes aktív emg szettet)
A számadatok alapján meg nem hiszem, hogy megállapítható-e bármi. (Szerintem nem)

Igen, jóval szebb, de sajnos nem ugyanazok a hangszedők találhatóak rajta, a nyak anyaga is más, szóval nem teljesen ugyanaz a kettő.
Ok, igaz, bár nem hinném, hogy nagy különbség lenne hangzásban.

Az általad felsoroltakon kívül szerintem még érdemes megemlíteni a testen átmenő húrozást, ami úgy gondolom nem tehet rosszat a hangnak - de ez csak egy laikus gondolat.
Úgy vettem észre, hogy mindenki mást mond ezzel kapcsolatban. Szerintem amúgy ezt olcsóbb gyártani, mint a Gibson féle stoptail-es megoldást, ezért használják .

Mégiscsak elmentünk Egerbe ma, asszem egyre tanácstalanabb vagyok:
Volt ott balos M600, jobbos Vintage SG, és Standard Epiphone.
Az SG-ben ugyanaz a nyak és fej van mint a LP-ben, hát a Vintage hangolókulcsai valami szörnyűek voltak, ilyen legolcsóbb gagyi műanyagból voltak, eléggé rombolta az összhatást, a nyak elég vastag volt, amit végül is nem tekintek egyértelműen hátránynak, szokatlan, az tény, de szerintem megszokható. Wilkinson elektronika megy minden Vintage-ba, azoknak jó hírük van, nem szólt rosszul, de azért nem volt egy LP. A gitár többi része elhanyagolható, nem jön be az SG továbbra sem, de pehelykönnyű az biztos. A Les Paul forma tesztelésére megnéztem az Epi-t, valami gyönyörű hangszer, a nyaka talán egy lehelettel vastagabb volt mint a Vintage-é, korrekt fém kulcsok, jobban egyben volt mint a kis SG, de azt hiszem lehetett is, lévén majd 2szer annyit ért Kézbe vettem, nehezebb volt mint az SG vagy a Cort, de első benyomásra mégsem tűnt olyan vészesnek mint számítottam, igaz nem tudom, hogy hosszútávon mennyire készíti ki a combot/vállat, az igazat megvallva ettől félek egy kicsit. A hangja gyönyörű, Les Paul, azt hiszem nem kell semmit hozzáfűznöm viszont megfigyeltem, hogy a 20 feletti bundokat a felsőbb húrokon csak a középső ujjammal értem el, nem vagyok egy Steve Vai, de nem hiszem hogy túl nagy szükségem lenne rájuk, eddig se nagyon használtam őket, max skálázáskor.
Ott volt a Cort, másodszorra is kellemes volt, de lehet hogy csak azért, mert az volt az egyetlen amin ténylegesen tudtam is játszani Ez is EMG pickuppal volt szerelve, amik felezhetők, ergo működik single coil-ként is ha szükséges. Szép gitár, vékony nyakkal, súlyban valahol az SG és a LP között, kellemes összképet adott, a hangja lágyabb, modernebb hatású mint a LP-nek, összességében az a benyomásom, hogy ez a gitár olyan mindenből egy kicsit darab, univerzálisabb, modernebb, kényelmesebb, ezt be kell vallani, míg a Les Paul egy kőkemény old school rákenról gitár. Tech portáli hasonlattal élve, a Cort egy okostelefon, míg a Les Paul egy tükörreflexes gép, és én szeretek fényképezni, a kérdés, hogy a jobb képek oltárán kész vagyok-e feláldozni más funkciókat.
A másik kérdés, hogy ha LP, akkor Vintage, vagy gyűjtsek még egy kicsit, és egy Epi Standard? Nagyon tetszett most az Epi, meg azért mégis csak patinásabb márka, a Standardot pedig már eléggé dicsérik mindenfele, barátomnak is jobban összerakottnak tűnt mint a Vintage SG, másrészt meg az a Vintage hangolókulcs kicsit érzékenyen érintett, ki tudja min spóroltak még benne Az a baj, hogy nem láttam konkrét Vintage LP-t, így nem tudok objektíven ítélni, úgy volt, hogy itt lesz, de ezek szerint félreértettük egymást

[ Szerkesztve ]

Köszi!

Cort-ból Z42-ből találtam balos kivitelt: [link]
Illetve ráakadtam még két ilyenre:
Epiphone G-130 [link]
Stagg L400LH [link] bár ez az aranyozott hardware miatt szerintem ocsmány.

Tremolót nem használnám, floyd rose-t a kényelmessége miatt mondták. Esetleg ebben az árkategóriában valami más márka? Cort Z42 most a legszimpatikusabb. Mondjuk jobb lenne, ha 24 bundos lenne...

Erősítőből a Roland Micro cube-ot, illetve az X-15-öt néztem, de ezeknél már tényleg nem vagyok annyira tisztában, hogy mit kéne. Fülesem van egy jobb darab, legtöbbet úgyis azzal lenne használva szerintem.

[ Szerkesztve ]

Mondjuk az Epiphone-ra jobban rá lehet mondani szerintem, hogy Les Paul, tekintve, hogy az tényleg egy Gibson gyártmány álnéven - tehát low end kategória valahol, de legalább Les Paul, nem kópia, a kópiának olyan értelmében, hogy tökmás cég próbálja másolgatni a gitárt valahogy. Szóval ha nem csak hangzás, meg forma a lényeg, de érzelem is köt a Les Paulhoz, akkor ez egy érdekes szempont lehet - szerintem persze, de én tuti így lennék vele.

Persze, hogy nem. Ez egy Eclipse. A PRS-nél meg Single Cut van. De a Gibsonon és az Epiphone-on kívül egyik LP sem igazi Les Paul, max nagyon hasonló

Eastman:
Részemről egy Taylor meg egy Ramirez jönne ki az árából Majd ha meglesz a löttóötös esetleg Nem mintha én most méltó lennék egy mestergitárra, de ahogy Daweee mondta, nincs lehetetlen, csak kevés gyakorlás. Mire összejönne ennyi pénz, úgyis lenne időm egy keveset gyakorolni, na meg ki mondta, hogy a hetedik x után megáll az élet?

[ Szerkesztve ]

Japánban rettentő sok cég gyárt Les Pault, ilyen-olyan minőségben. Igazából az érdekelne, hogy milyen viszonyban vannak ők a Gibsonnal? Mint az Epiphone (anyavállalat?)? Vagy licenszük van? Vagy semmi, ugyanolyan mint pl. a Vintage?

Illetve hogy melyik gyártó a legjobb, esetleg milyen korú gitárok ('80-as/'90-es?), ilyesmi. Csak érdeklődésképpen.

Helo
Ha nincs lehetőség tanárra, ajánlom a gitartanfolyam.hu-t, én is innen kezdtem, elég részletesen leírja az alapokat. Pozitívum hogy szintiztél, legalább (gondolom) van némi elméleti ismereted, már csak át kell ültetni gitárra
Hangszervásárlás ügyben pedig szerintem a legjobb, ha elmész közeli hangszerboltokba, és kipróbálod sorban a dolgokat, hogy mi tetszik, mire futja, stb. de egyébként akusztikust vagy klasszikust már lehet kapni ebben az árkategóriában, az elektromos kicsit többe van, 25-30 egy alap, és akkor ahhoz még erősítő meg minden kéne, 50 alatt nehéz megállni sajnos Jó SG-szerűséget pedig olyan 70 körül lehet találni, (Vintage, Epiphone) de ez még nagyon a jövő zenéje Egyébként szétnézhetsz a használt piacon is, olcsóbbak mint újonnan, és ha megkímélt, jó állapotú a gitár, akkor még a hangja is szebb, érettebb lesz mivel a fa szárad, beáll, stb. Most így hirtelen ennyi, ha bármi további kérdésed van, írj nyugodtan

Nem, nem csak a formától függ, hogy mennyire lapos a hangzás. Ahogy egyre több gitárt próbálgatok az idők során, kezdek rájönni, hogy a full laminált csodákat miért is szokás uszadékfának hívni. Általában olyan lapos hangzásuk van, mintha agyonütötték volna őket. Ha hangszervásárlásba adod a fejed, akkor szerintem legyen alap, hogy legalább a gitár fedlapja tömör fa. Különben csalódás lesz a vége igen nagy valószínűséggel. (Én úgy vagyok vele, hogy egy ideig inkább nem veszek semmit és gyűjtögetek, mint hogy olyat vegyek, ami nagy valószínűséggel egy idő után csak pénzkidobásnak bizonyul.)

A formától is függ sok minden, persze, de szerintem az árkategóriában fémhúrosból dreadnoughton kívül sajnos semmit nem kapni. Nem mintha hangra az rossz lenne, csak nekem pl. baromi kényelmetlen forma.

A klasszikus nylonhúrosnak teljesen más hangja van, mint egy fémhúrosnak, mindjárt gyűjtök egy csokor linket, de nem is összehasonlítható. Azt csak te tudod majd eldönteni, hogy melyik tetszik neked. Ha klasszikust nézel, egyértelmű, hogy használtat keress. Jó régit, több évtizedest, mert olcsón (az azt jelenti, hogy 30 ezer környékén) igen jókat lehet találni. Egy gitár amúgy korral nemesedik, mint a bor. Ahogy szárad a fa, gazdagodik egy gitár hangja így egy régi gitár gyakorta jobb, mint egy vadiúj.

Fémhúrosnál nehéz a helyzet, mert én spec. kevés jó használtat láttam - igaz, nem is kerestem túlzottan. A legolcsóbb tömör fedlapos gitár a Cort Earth 70, őt követi az Epiphone 200-as sorozata: [link]. Tudom, nem ilyen árra godnoltál, de ismétlem: nem látom értelmét az olcsóbb gitárnak.

[ Szerkesztve ]

Ömm, én azért nem érzem úgy, hogy klasszikus gitáron elsősorban klasszikust lehet játszani. A klasszikus gitárnak van egy olyan hangszíne, ami rendkívül jóvá teszi rockballadák játszására (épp pár hsz-szel feljebb írtam), és igen sok egyéb könnyűzenei darabhoz is remekül passzol. Mondanám, hogy spanyolgitározáshoz is a klasszikus a jó választás, és első megközelítésben így is van, második megközelítésben a flamencóhoz a megszólalásig (meg kézbevételig) hasonlító flamencogitár ajánlott, ami más anyagokból, máshogy épül, mint a klasszikus, de azt majd pár év gyakorlás után

Pár hsz-szel feljebb linkeltem azt a hsz-em, ahol meg lehet hallgatni jópár dalt klasszikuson, meg fémhúroson. A link: [link]

Teljesen más hangszer, mint a fémhúros akusztikus (klasszikusban is lehet amúgy a nyakban merevítőpálca, példálul a Camps gitárokba előszeretettel raknak, és egyébként baromi jó klasszikus gitárok). Pengetővel lehet játszani mindkettővel, fémhúrost szvsz illik is, na meg mégsem illemet akarunk tanulni, hanem gitározni, szóval nylonost is. Személy szerint az ujjal pengetést jóval jobban szeretem, összehasonlíthatatlanul más, jobb érzés, de ezt mki eldönti maga, na meg különböző számok mást fognak igényelni.

Ömm 20-ért leginkább azt ajánlanám, hogy gyűjts még, legalább ugyanennyit hozzá. Legalábbis, ha komolyan gondolod. Vállalható full-lamináltakat lehet 30 körül kapni, alatta csak hulladékot fémhúrosban, klasszikust meg használtan érdemes nézegetni 30 körül, néha vannak ennyiért tömör fedlaposak. Viszont a húr rezgéseit első körben a tető veszi át, akusztikusnál, klasszikusnál nagy mértékben meghatározza a hangot, és egy laminált lap, hogy is mondjam? Nem fog valami jól szuperálni. Egyszerűen nem érzem úgy, hogy a full laminált gitárok megérnék a pénzüket. Persze, lehet kapni 20-30 ezerért gitárokat, klasszikust már 12 ezer körül újonnan (na olyan is, döbbenetesen gagyi), de kicsit úgy érzem, hogy ezzel az ember 20-30 ezreket kidobott, hogy a pénzéért jóval kevesebbet kapott, mint amennyit a belefeccelt pénz sejtetne. Ha valaki vesz egy tömör fedlapos gitárt, akkor egy olyan hangszert vesz, amit nem akar majd fél év múlva lecserélni, és amin esetleg jó érzés lesz gitározni tanulni. Egy rossz hangú gitáron nem feltétlen jó érzés, főleg, ha a nyak sem az igazi, a húrok is az egekbe vannak, ez az az eset, hogy inkább a kedv, a lelkesedés kiölésére alkalmas, és még fizet is az ember érte jó sokat. Kicsit arra való, hogy elvegye az ember kedvét.

Lehet sznobnak tartani, vagy akárminek, de szerintem 40 alatt nem érdemes gitárt venni. Tegnap ajánlottam egyet 30-ért, de úgy éreztem a kollega úgyis elektromosat akar majd igen hamar, de ha valaki az akusztikusát komolyan gondolja, akkor a 40-50 a minimum. És ez nem sok, egyáltalán nem sok, vannak gitárok 200 ezerért (klasszikusban a fulltömör alja kb., a legolcsóbb fulltömörök pár márkánál lemennek egészen 160 ezerig, de ennyi, ezalatt aligha találni ilyet), vannak 400 ezerért, és 1 millióért, és ezek sem elszállt árak. Gondolj bele, hogy mennyit költünk, vagy költenek azok, akik számítógép-mániásak hardverre, amik hónapokon, de legkésőbb éveken belül elévülnek. Van, hogy félévente cserélődik a negyedmilliós gépek, ellenben egy negyedmilliós akusztikus gitár egész életében elkíséri az embert, és korral nemesedik, mint a bor, ahogy szárad a fa. Tehát egy komolyabb, drágább hangszer egy egész életre szóló beruházás, így kell nézni ezeket az árakat. A 40-50 ezres gitárt talán nem, de mégis egy olyan beruházás, amivel el akarod indítani magadat a zenetanulás útján. A zene azért valahol az ember lelkének a meghosszabbítása, az vagy szerelem, vagy megette a fene az egészet. Egyszerűen érdemel annyit a zene, hogy beszerezzen az ember egy olyan tanulógitárt, amit hangszernek lehet nevezni. Mobilokra is simán kiad az ember ennyit, még többet, cserélgeti x időnként, márpedig egy mobil alig lehet olyan, mint egy hangszer. A számítógépes példa is áll. Lényeg a lényeg: ennyi tiszteletet, alázatot, lelkesedést meg kell neki adni, úgy érzem.

Amit ajánlok, így:
fémhúrosban Cort Earth 70, Epiphoneban a 200-as sorozat, ezek a legolcsóbb tömör fedlapos fémhúrosok, de simán bevállalhatóak: [link] és [link]

Klasszikusból meg egyértelműen [link] vagy [link] esetleg innen: [link] a 478H jelzésű modell. Az előbbiekről egy teszt, meg pár megfogadandó dolog: [link]

Persze, lehet olcsóbbat venni. De ajánlani nem tudom. Klasszikusból pláne, nagyon kegyetlenül tudnak szólni az olcsó nylonosak.

[ Szerkesztve ]

Üdv.

Mivel már több mint 1 éve megvan az Epiphone les paul custom gitárom gondoltam leírom mit tapasztaltam eddig ezzel a kínai cuccal. Egy dolgot leszögezek ha nincs elrontva a bundozása akkor bitang jó gitár (és hála az égnek a kis kínaiak ezt a darabot nem rontották el) minden más tekintetben értem ezalatt a hardvereket az utolsó csavarig egy nagy fos. Első nekifutásra a bridge hangszedő csere alap dolog ilyen gitárnál. Dimarzio D-activator X mellett döntöttem és nem is bántam meg. (mielőtt kérdezné bárki nem szeretem az aktív hangszedőket habár lehet egyszer ráfanyalodok ). Eddig meg is volt a dolog aztán nézegettem a hidat a pickup kereteket a stopbar-t és gondoltam kicserélem. Mert olyan volt ha hozzáértél letörölhetetlenül rajta maradt minden ujjlenyomat hát jó minőség na. Meg is rendeltem a cuccot japán Gotoh került rá sajna készletben csak whitworth menetes csavar volt a stopbar mellé így hát pluszba kapásból rendelnem kellett mellé metrikus stopbar csavarokat mondom sebaj. Akkor jöjjön a pickup keret csere megrendeltem szabványos usa gibson cucc csakhogy nem jó rá teljesen nem lehet kicserélni ugyanis az epi picit nagyobb kereteket rak a les paul-okra mint a szabvány méret és a keret tartó csavarokkal dettó ugyanez a helyzet. Egyszerűen beszerezhetetlen ilyen méretű fekete csavar a keretekhez ami jó lenne az epi gitárhoz. Sebaj marad a vékony szar a gitáron és megjegyzem az usa cucc kb 3x masszívabb anyagból van. Ezek után ki akartam cserélni fehérre switchcraft -on a kis kupakot. Rendeltem az allparts-tól oda volt írva jó az import epi-khez.
Nem volt jó . M3-as volt a mérete de ezek a nyomorékok M3.5-ös switchcraft-ot raktak bele amihez menetfúrót kb olyan szerezni mintha tűt keresnénk tudjátok. Mindegy egyik ismerősömtől tudtam szerezni megcsináltam a kupakot. Mivel sokat használom a gitárt koncerteken meg itthon mindíg is zavart a két hangszedő hangerő potija. Konkrétan nem zárt rendesen és eleve szarul emelte a hangot. Vettem usa CTS potikat bele. Ami szabvány méret. Naná hogy a gyári potik valami szintén lehetetlen kínai M akárhányas már meg sem mondom fejből méretű volt megnéztem tolómérővel mindegy. A potik cseréjéhez meg kellett szépen fúrnom a gitárt hála istennek sokat nem kb 1mm-ert de azért óvatos procedúra volt . Ja és akkor még nem beszéltem arról hogy gyakorlatilag széthullott a jack dugó rajta ezt is cseréltem Kluson-ra mert a gyári egyszerűen hibás volt hiába húztam meg 180x mindíg szétesett. És pluszba nut csere el van rontva nem lehet miatta beállítani a hidat rendesen. A gyárba a rizszabáló túlságosan bereszelte az A húrnál. Ugyan ki lehetne tölteni műgyantával és újra reszelni de eleve szar anyagból van mindegy csere. Ja persze a gyári epi potméter kupakok nem jók erre a potikra mert ez szabvány Gibson méret majd veszek rá. Meg még egy első hangszedő csere lesz és 2db push-pull poti tónusra de azt majd később mert most hiánycikk hajrá hungarisztán . Mindezektől eltekintve maga a test és a hangja ultra jó de ezek miatt közel nem ér 160 ezret. Mezzo-ból van messziről kiszúrom a hamis epi-ket tele van velük a net mielőtt megkérdezné valaki ezt is hogy nem hamisat vettem-é. Jelentem nem . És még gondolkozok a switchcraft cseréjén mert ez sem valami aduász plusz satus vágós hangolókulcsokon. Mire meg lesz minden picivel több lesz mint 300 ezer. Most ugye felmerül a kérdés akkor miért nem vettem Gibson-t. Mert nemtudtam hogy ez ilyen. De tuti a következő gitárom Gibson lesz.

Dimarzio d-activator-x bridge
Gotoh (japan) Tailpiece (gold)
Gotoh (japan) Bridge (gold)
Kluson 6.3 Deluxe Mono Output Jack
(Német gyártású extra erős ezüstözött érintkezőjű csatlakozó, vékony fekete bakelit elválasztó)
CTS (usa) hangerő potméterek - amúgy sokkal jobban szól vele a gitár mint a gyári szarral
Dunlop (usa) hevederzár
Gyári epiphone les paul keménytok
Planet Waves (usa) bőr heveder

és ami még hátravan

Dimarzio d-activator neck
Graptech Tusq nut
Planet Waves Satus vágós hangolókulcsok (gold)
CTS (usa) hangszín potméterek (PUSH-PULL) felezhető - hiánycikk
Gibson (usa) potméter sapkák (fémbetétes)

Jó gitárolást

[ Szerkesztve ]

forever hardcore

Wow, köszönjük a kimerítő "élmény"beszámolót. Érdekes tapasztalatok ezek, de nagyon jó, hogy idekerültek
Azért is kemény ez az egész, mert az Epi Les Paul Custom azért az Epiphone csúcsmodelljei közül való elég rendesen... nem egy Epi Les Paul Studio de még csak nem is Standard, hanem egy Custom, amiről én azt gondolnám, hogy azért rendesen össze van rakva minden téren.

[ Szerkesztve ]

Ez van akkor ha a kínai munkás rakja össze egy marék rizsért, nem pedig egy szakember. Nekem egy Epiphone Sg Red Special-om volt annál a húrlábat fúrták el, más baja nem volt, már megszabadultam tőle. Az Ibanez SAS36FM gitáromra (made in china) már azt lehet mondani h ez jól megvan csinálva, 1-2 kis esztétikai hiba van rajta, a tremolója nem tartja olyan jól a hangolást ezért lefixáltam, a hangszedőket kicseréltem benne Seymour Duncan Duncan Distortion, Cool Rails-re, most már sokkal jobban szól, ez most a fő gitárom. Van még egy ibanez GRX170-em amit még használtan vettem, 5 éve, akkor egy potmétert kellett benne cserélnem, Indonéziába csináltak, ez nagyon össze van rakva, hibát nem találtam rajta, a nyaka is marha jó, a tremolója ennek is levan fixálva, de a hangja nem olyan jó már mint a sas36-nak, hangszedőket kell majd benne cserélni.
Más: Múlthét elején tönkre ment a Bugerámban az egyik végfokcső, tegnap voltam szerelőnél, beletett egy Sovtek 6L6WXT+-t amitől sokkal jobb lett a hangja. Bias-olni nem lehet a fejen lévő mérőpontal mert az a rácsfeszültséget méri, ami bias állítás szempontból indifferens, a katódkörbe tett 1ohm-os ellenállással lehet rajta feszültségesést mérni és az alapján állítani. A stand by kapcsoló meg szemét módon nem az anódfeszültséget kapcsolja, és nem lehet rajta mérni nyugalmi áramot.

[ Szerkesztve ]

Launch code for russian nukes: 97 99 116 105 118 97 116 101 32 100 101 97 100 32 104 97 110 100

Na jó lehet furcsa hasonlat volt, akkor mondom máshogy: volt egy Epiphone-om is és véletlenül nekiütődött a falnak, volt olyan is hogy eldőlt (by macska) és még egy kis karcolás sem látszott rajta, nem hogy lepattant Persze a gitárt hiába óvjuk néha megesik az ilyesmi akaratlanul is.

Lehet valamivel olcsóbban is gitárt venni, pont azért, hogy megnézd, érdekel-e annyira ez az egész, hogy belevágj. Azért 10ezerért nem. Van az Epiphone-tól teljesen korrekt (full rétegelt persze) 25-ért: [link], bár a Fenderhez képest nem nagy előrelépés árban, de azért mégis. És aligha lesz rosszabb nála, ez kb. a Fender minősége. Ennél olcsóbban általában vagy hársfából készült gitárok vannak, vagy igazi fura anyagú és nevű gagyik. A hársfagitároknak jellegzetes budihangjuk van, azaz kb. olyan, mintha a budiból hallanád a gitárt - legalábbis akusztikus gitároknál, elektromosaknál gyakori a magasabb árkategóriában is ez a fafajta, valószínűleg nem véletlenül, de leginkább egyértelműen teaként lehet javasolni a hársfát.

Ha biztos vagy a dolgodban, biztos vagy abban, hogy zenélni akarsz, akkor vágj bele - baromi jó érzés zenélni, ha egyszer elkap a gépszíj, nincs megállás. Azt mondod van haverod, akinek van Fender CD60-asa. Fogd a kezedbe, gyakorolgass rajta, nem sokat, csak párszor fél órákat, és szerintem tudni fogod, hogy akarod-e vagy sem.

[ Szerkesztve ]

Igen, én is olvastam ugyanezt, amit linkeltél, amikor gitárt választottam. (Lehet mondjuk akkor még kevesebb review meg hsz volt itt) Aztán megpengettem a Fender CD60-at is, meg a Cort AD850-et is, és a Cort mellett döntöttem fejben Aztán még inkább kicsit olvasgattam, kutakodtam, és lett egy árkategóriával feljebb lévő, az Earth 70.
Lényeg a lényeg: ezek a review-ek nem mindig teljesen megbízhatóak. A legkülönbözőbb gitárokról írják, hogy mennyire jók, azokról is, amikről személyesen tudom, hogy rettenetesek, pl: [link] (Ki is igazítottam kicsit az ott szereplőket egy hsz-ben ). Általában dicsérik az emberek a saját gitárjukat. Vannak, akik viszont nem elégedettek semmivel és tökmindegy milyen gitárjuk van, szidják. Nem nagyon bíznék mindenesetre ilyen értékelésekben. Tessék, vannak olyan oldalak is, ahol nem a tulajok értékelgetnek: [link]

Igen nagy hátrány, hogy nem tudod a leendő gitárodat megpengetni. Úgy lenne az igazi. Mindenesetre ha minimalizálni akarod az árat, az Epiphone marad a tippem, nem jársz rosszul vele. (Igen, próbáltam már, teljesen korrekt volt.)

[ Szerkesztve ]

Tudni tudunk, mondhatunk neked általánosságokat, hogy a nagy márkák "kistestvérei" (tehát Gibson->Epiphone, Fender->Squier) olcsó kategóriában nem olyan meggyőzőek, viszont a Cort gitárok nagyon jó ár/érték-arányúak.
Erősítő ügyben nem tudok nyilatkozni, azt sem tudom, egyáltalán mekkorát akarsz, koncertre alkalmasat, vagy csak kis gyakorlókombót?
Hangszert itt ki lehet "választani", de mindenképpen személyes próba kell valamelyik hangszerboltban. Tetszik-e, kényelmes-e, jól szól-e, stb.

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni gitárvásárláshoz. Még életemben nem gitároztam, viszont több évig játszottam zongorán és szintetizátoron (nem, nem mulatósat, ahogy a legtöbben asszociálnak), innen az akkordokat jól ismerem. Most szeretnék egy kicsit az akusztikus irányba újítani, mert már unom, hogy a hang a hangszórókból jön.
Tehát teljesen kezdő vagyok, így elsősorban olyan gitárt keresek, amin könnyű játszani. Sokat agyaltan klasszikus gitáron, ahogy a topicban javasoltátok, de nekem az akusztikusak hangja jobban tetszik, és nem akarom a közeljövőben cserélni a gitárt, ezért inkább megpróbálkoznék az utóbbival.
Az első kérdésem, hogy tisztán internetről meg tudok-e tanulni elég jól
a) akkordokban játszani? (gondolom ez az egyszerűbb)
b) a helye technikát, hogy aztán fejlődhessek Al Di Meola felé (na persze azt a szintet nem vszínű, hogy valaha is elérném )
A második kérdésem, hogy mennyit költsek a gitárra, mert ebben még bizonytalan vagyok
a) 27-34k között nekem javasolták az epiphone dr-100-at, mert szép a hangja, viszont nekem kicsit magasnak tűntek a húrok, a yamaha f-310-et ez élőben nem annyira tetszett a hangja és külseje, mint pl. az epiphone, de könnyebb volt lefogni, vagy nekem tetszett egy cort ad-8xx, ami vhol a kettő között lehet. Elég ez a laminált kategória egy kezdőnek, vagy érdemes komolyabb gitárt venni?
b) 42-45k Cort earth 60-at láttam, az nem volt rossz, de rezonáltak a húrok ha hangosan játszottak rajta (ez normális ), Samick OM-5-öt sajnos nem láttam élőben, de a Samickeknek elég pikáns hangjuk van (és gyönyörűek), ami nekem bejön, de nem biztos, hogy minden stílushoz jó, mert egy kicsit vékonyan szól. Ashton OM35-öt rendelésre találtam 44k-ért, de csak rendelni lehet, kipróbálni nem Estleg epiphone 200-as szériát néztem még, de azoknak úgy olvastam elég magasan vannak a húrjai, ezért nehéz rajtuk játszani, am youtube-os videókon tetszett a hangjuk. Esetleg mást?
Utolsó kérdésem: mennyire érdemes webshopból rendelni, mert 4-6k különbségek vannak, ami ilyen árkategóriában még nem kevés.
Összegezve nekem a legfontosabb: könnyen tanulható, jó hangú gitár.
Előre is köszi a válaszokat!

[ Szerkesztve ]

"Csak a napórák fogaskerekei jártak rossz irányba"

Szten, Eastman köszönöm a kimerítő választ!!!
Rengeteg érdekes dolgot vetettetek fel, ami elgondolkodtat.
Szépen sorban:
Szten,
Egyre jobban hajlok a tömör fedlap felé, csak az ugye sérülékenyebb és drágább, de a hangminőség miatt valószínűleg az lesz. Az eldorádóban voltam, és ott egy srác próbált segíteni. Ott láttam az earth 60-at (elvileg nem sokban tér el a 70-től, talán semmiben), és ő jó hangosan játszott rajta, csak nem tudtam, hogy ez a berezonálás mennyire normális, mert ő nyilván eladni akar. De ha még itthon finomhangolható is, az nagyon jó (csak el ne törjek semmit... )
Samickből volt több is kirakva, az OM-5 pont nem, de én mindegyikben egy kissé magas hangképet éreztem, mintha nem rezonálna annyira a gitár, de valószínűleg igazad lesz, hogy mindegyik típus más, tehát lehet megvárom, hogy érkezzen nekik az OM5-ból, mert külsőre, minőségre nagyon tetszettek (persze a kinézet nekem sokadlagos hangszereknél, de ez akkor is nagyon bejött).
Amúgy nem keresem a sok mélyet, és az se jó, ha nagyon összefolynak a hangok. Inkább a kiegyenlített, de dinamikus hangzást kedvelem (mp3 lejátszómon sem használok mély hang kiemelést és eq-t, max zajos környezetben). Most leginkább a cort e70 felé hajlok. A Dowinákat kicsit drágák, várni pedig nem akarok sokat a vásárlással, de egy epiphone aj-200-ast még lehet megnézek, mert az ugye jumbo. Mindenesetre az megnyugtat, hogy ha kicsit mellényúlok, még akkor is sokat lehet változtatni a húrokkal.

Eastman,
Meggyőztél, csak személyesen fogok gitárt venni.
Néztem elektroakusztikusat is, mert az overdrive hangzás tényleg szép lenne, de most tényleg nem akarok emiatt többet költeni rá. Úgy tudom, hogy utólag is szerelhető rá elektronika, v legfeljebb ha odáig eljutok, akk veszek egy rendes elektromos v elektroakusztikus gitárt. Ja, és Al Di Meola ilyet használ. Szvsz ez fémhúros, és sajnos elég drága

Még egy kérdés az "ns" - natural satin jelölés az a fényes, vagy a matt?

"Csak a napórák fogaskerekei jártak rossz irányba"

Sérülékenyebb? Miért, kocsmai verekedésre, vagy karate-gyakorlásra akarod használni? Ha nem, akkor mindegy, persze, egy rétegelt fa többet bír, de ha nem az előbb említett feladatokra, hanem gitározásra szánod, akkor semmi gond a tömör fedlappal.
A Cort Earth 70 klassz kis hangszer, és nem is zörögnek a húrok, bár én a gyárinál keményebb 0.12-es húrokkal használom, amiknek a kilengése is kisebb.
Az Epiphone AJ-200 nem jumbo, az is dreadnought, bár a hagyományostól némileg eltérő formával. A dreadnoughtoknak van azért egy formagazdagsága nem teljesen ugyanolyan mind
Az ns selyemfényű lakkozást jelent.

Leginkább az IS szabványozásra tudok gondolni. Mindegy, az enyém egészen jó darab, ha meg majd egyszer sok pénzem lesz (meg tudásom is hozzá), akkor úgyis lecserélem egy komolyabb Epiphonera, vagy Gibsonra.

Hehe, nekem inkább a 70-75 éves darabok kellenének, abból a korszakból, amikor az Epiphone még egy külön márka volt, nem a Gibson buta-márkája Ugye akkoriban készült az igazi Epiphone Masterbuilt sorozat is, amit mostanság felélesztett a Gibson, csak hát van különbség... 160 ezerét nyomtatott díszítést kaphatunk a hanglyuk körül és társai...

Sziasztok!
Azt szeretném még megkérdezni, hogy a húrokkal mennyire lehet változtatni a hangzáson? Találtam egy epiphone dr-200-ast, ami elég jól volt beállítva, könnyű rajta játszani, és nem rezonált. A hangja sem rossz, de nekem egy kicsit túl sima és "booming" (magyaru nem tom, hogy mondják). Láttam egy yamaha f370-et, aminek sokkal jobban tetszett a hangja. Sokkal rezonálóbb, kontrolláltabb, egyenletesebb volt, csak az egyrészt laminált, másrészt sokkal drágább. Ha az epin lecserélem a húrokat fog változni ebbe az irányba?

Ja, és ha tudtok használt yamaha fg700-ast jó áron, akkor ne tartsátok magatokban, mert az nagyon tetszett, csak újonnan kicsit drága.

"Csak a napórák fogaskerekei jártak rossz irányba"

Epiphone Les Paul Special II vagy cort kx5? Eddig a Cort volt a befutó, de nagyon tetszik ez a les paul másolat

''Science has failed our mother Earth.'' - S.O.A.D.

Hat akkor vedd azt, a Les Paul az eleterzes. Meg ha "csak" Epiphone, akkor is.

Mondjuk a Special II az egy kalap tudjátok mi, legalábbis az alapján, amiket olvasgattam róla... meg amúgy is, elég elképzelni azt, hogy az Epiphone legolcsóbb, leggagyibb modellje, ebből már sejthetjük
Szóval ha már Les Paul, akkor egy kis gyűjtögetés még...

Szer: most megnéztem a specifikációkat, mert már nem emlékeztem rá, érdemes rápillantani: [link]
"Laminált jávor/éger test".... na ez aztán Les Paul életérzés
Meg egyáltalán mi az, hogy éger/jávor? Akkor most melyik? Vagy mindkettő, szendvicsben? Már ez nagyon gagyinak hangzik, és tényleg sűrűségre is teljesen más, mint a mahagóni, ami ugye a Les Paulok anyaga, így az életérzés is elmarad a kanyarban...

[ Szerkesztve ]

Egy Gibson LP és az általad említett Epiphone között a forma a hasonlóság... minden egyéb téren akkora a különbség mint egy kétütemű Trabant, meg egy jobbféle Astin Martin között. Nem hiszem, hogy túlzás lenne. Szóval a Gibson LP teszt és a Gibson tesztben hallott hang nem túlzottan releváns most a gitárvásárlásnál, ha az Epi meg a Cort közül választhatsz...

[ Szerkesztve ]

Azért az Epiphone is csinál jó gitárokat már 100k környékén EMG 81-85-el, vagy Gibson Girty Fingers hangszedőkkel, ezekben nem is kell hangszedőt cserélni. Az Ibanez SAS36FM-ben nekem cserélve lett Seymour Duncan SH6-ra, mert a gyáriban nem volt elég dög a és zajos volt, a nyaki single is cserélve lett egy Cool Rail-re h jobban passzoljon a híd hangerejéhez, na most ha ezt megnézed akkor ennyiből már vehettem volna egy Epiphone Les Paul Prophecy-t Gibson hangszedőkkel, amin Grover kulcsok vannak...
De ezzel akkor érdemes jobban foglalkozni ha már meg is tudod egy jó erősítőn hallgatni, és az a gitár árának többszörösébe is kerül, internetes videókból meg következtetést levonni szvsz nem érdemes, és kerülendő.
Nem biztos h jobban szól az a Vintage V100-as 100K feletti epiknél, pláne egy olyannál amiben gibson vagy emg van.

Launch code for russian nukes: 97 99 116 105 118 97 116 101 32 100 101 97 100 32 104 97 110 100

Basszusgitárt nem nagyon szoktak gépről hajtani, de elméletileg egy ASIO kompatibilis hangkártyával megoldható.
Basszgitárokat már kaphatsz újonnan is ilyen áron pl.:
Squier
Epiphone
Ibanez
Cort
LTD

Ezek közül az Ibanezt, a Cortot és a Squiert ismerem, játszottam is rajtuk, igazából ezek alsó kategóriás hangszerek, nyilván nem egy életre veszed, hanem csak az alapokat megtanulni.Én a helyedben az Ibanezt vagy az LTD-tválasztanám, mert általában elmondható a márkákról, hogy kiváló a faanyag minősége, akusztikája és kényelmesek is. Nyilván csak alternatívákat ajánlottam, azt vedd, ami neked tetszik, csak arra figyelj, hogy ne ilyen nevenincs gyártótól legyen(pl. Soundstation, Vintage stb.).

[ Szerkesztve ]

Legyen szép napod!

Szia!

A linkelt gitárost ismerem (már így youtube-ról ), valóban tud valamit

35-40-ig... nos ez pont egy érdekes árhatár. Kicsivel 40 ezer felett már igen sokféle tömör fedlapos gitár kapható, ami igen hosszú ideig ki fog szolgálni. 40 alatt pedig teljesen rétegelt gitárok vannak csak, ami egy igencsak érezhető ugrás lefelé.... Ha nem akarod meglépni az ugrást a tömör fedlaposok felé, akkor nem is érdemes 35-40 körüli pénzt gitárra költeni, 25 ezer körülért vannak teljesen jó full-rétegelt gitárok. Pl 100-as sorozatú Epiphoneok, de még inkább a Cort AD-810.

Viszont úgy érzem, hogy abszolút megéri rászánni a pluszt a következő kategóriára, a későbbiekben nem fogja megbánni az ember... amit onnan ajánlhatok:
Cort Earth 70, Samick OM55 - legalábbis így 40 körüli kategóriában.

Persze a legjobb az, hogy ha körbejárod a hangszerüzleteket és kipróbálod, meghallgatod a gitárokat, nagyon sokat segít a döntésnél

A Gibson Les Paul nem egy márka, hanem egy típus (vagy inkább típuscsoport), onnan a márka csak a Gibson. A Les Paul ráadásul nem is akusztikus Mondjuk a Gibsonnak vannak baromi remek akusztikusai, amiket bármikor elfogadnék
A Stagg nagyon felejtős, kilométeres húrmagassággal rendelkező, rendkívül kényelmetlen akusztikusai vannak. (Bónusznak elképesztően rossz gyári húrokkal.)
Ezért az árért szerintem elég egyértelműen egy Cort AD-810 lesz a nyerő, jobb gitárt ennyiért nem fogsz találni.
Esetleg még egy Epiphone AJ-100 megfontolandó lehet mellette.

[ Szerkesztve ]

Tudom, hogy Cort-fan vagy, de kíváncsi lennék, hogy hogyan látod az Epiphone-t. Egy mini teszt, ha benne vagy. Mi szól a Cort mellett és mi az Epi mellett?

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

No.... gondolkoztam azóta és az a helyzet, hogy a kérdésedre pontos, jó választ nem fogok tudni adni.
Az Epiphone százas sorozatot, meg a Cort AD-810-et akkor néztem, amikor magamnak kerestem fémhúros gitárt, és végül ugye Earth 70 lett belőle De emlékszem, hogy korrekt volt az Epiphone, így, amíg meg nem győztem magam, hogy több pénzt fektessek a dologba, addig a Cort mellett ő volt a másik esélyes. Jó régen volt, de nem akkor találkoztam azért először gitárral, egy kölcsöngitáron kezdtem tanulni

Most viszont nemrég gyakorlatilag az összes hangszerboltot végigjártam, és rengeteg klasszikus és fémhúros gitárt kipróbáltam. Célzott volt a dolog, mert úgy nézett ki a dolog, hogy kell az asszonynak egy saját gitár, viszont, ha már ott voltam a hangszerboltokban, nem tudtam megállni, hogy bőven más kategóriákat is kipróbáljak, ne csak a megcélzottat
Szóval, ha a konkrét összevetést nem is tudom megírni, amiket tapasztaltam, szívesen leírom... hosszú lesz, nem kicsit, szóval kis türelmet
(Szeretném, ha a leírás magában és új hsz-ben lenne, hogy később tudjam linkelni, ezért írom külön.)

Szóval hanszerboltos tapasztalataim, boltokra lebontva, egyelőre csak három bolttal, mert a fémhúrosokat itt néztem/hallgattam. (Szerk: A nylonosokról is írok majd egy másik hsz-ben, de egyelőre ennyiben is elfáradtam )

A mezzofortéban próbáltam sok gitárt, konkrétan ezek:
Cort AD-880, Cort Earth 70 (ott helyben össze tudtam a többivel hasonlítani a hangját), Cort SFX-JE, Cort AS-E5, Washburn WD-7, Washburn WD-5, és egy 200 ezer feletti Yamaha, elnézést, a nevére nem emlékszem, de így utólag keresgélve a Mezzoforte oldalán, valószínűleg Yamaha LS 16-II lesz az, az ár meg forma alapján.

A Cort AD-880 a rétegelt fedlapos Cortok csúcsa, gyönyörű berakásokkal, egy szépen kialakított hangszer, viszont megpengetve, majd megpengetve a mellette lévő Earth-70-et, egyértelmű volt, hogy bizony, nem véletlen ajánlok mindenkinek tömör fedlapos gitárt... hallható volt a különbség. Ezen felbuzdulva átmentem a Washburnokhoz, amik a Corthoz hasonlóan igen jó áron kínálják a tömör fedlapos gitárjaikat... és nem voltak jók. Igazából, mivel ez egy részben szubjektív dolog, nem szeretnék erősen fogalmazni, de részemről borzalmasak voltak. Objektíven annyit tudnék mondani, hogy szörnyen fedett a hangzásuk, szép, kifejezett magas hangok teljesen hiányoznak, a basszus szörnyen túlsúlyozott, ráadásul nem is szép, hanem olyan, mintha a budiból szólna egy mélyláda, nem is tudom az angolok úgy mondanák talán, hogy boomy, de nem biztos, hogy ez a helyes kifejezés. Egyszerűen egy kiegyensúlyozatlan, rossz hang jött ki belőlük. Hát igen, a tömör anyag sem minden, úgy tűnik nem feltétlen jelent szebbet/jobbat, a rétegelt Cort AD-880 hangzása jóval kiegyenlítettebb, szebb volt.

A Cort Earth 70-hez visszamentem, majd megpengettem utána a nagyon drága Yamahát, ami mellesleg full tömör anyagokból volt, nem csak a fedlap, de az oldal és hát is, majd a szintén full tömör Cort AS-E5-öt is kipróbáltam. Régebben gondolkoztam sokat, hogy fene, de jó lett volna 100+ ezret költeni fémhúros gitárra, és csorgattam a nyálam ezekre a full tömör csodákra... igazából nagy különbséget vártam, de nem jött a nagy különbség. Kidolgozás minőségében, hanglyuk körüli berakás, binding, ilyesmi, persze hatalmas a különbség, de hangban... persze, hallható, nyilván... plusz a rózsafának kicsit más a hangkarakterisztikája, mint a mahagóninak, ez is hallható valamennyire, de nem volt meg a hűűűűhaaaa érzés, bőven nem. Egyszerűen nem érzem, hogy annyira nagyon jobb lenne. A Yamaháról csak annyit, hogy egyáltalán nem győzött meg arról, hogy a Cort AS-E5-nél másfélszer drágább hangszerről van szó, és több, mint 70 ezer Ft van közöttük. Mind hangban, mind kidolgozási minőségben nagyon jól párban voltak. Valószínűleg csak a név teszi nem kicsit drágábbá. A Cort Earth 70, meg a Yamaha között viszont ötszörös árkülönbség van és azt kell mondjam, bőven nincs arányban a tudás az árral, ez az árkülönbség egész egyszerűen nagyon nem érné meg. Így összességében tehát a Yamaha volt a nap csalódása. Ha valaki nagyon tömör fából készült gitárt szeretne, a Cort olcsóbban kínál ugyanolyan minőséget. Nem fanság, egyszerűen a fülem ezt mondta. Mindenesetre az összes gitárt és az árukat egybevetve azt kellett megállapítanom, hogy egész elképesztően jó gitár az ez Eart-70. Tudom hazabeszélés, de ez van, ezt hallottam
Hopp, amit kifelejtettem és ami talán kicsit eloszlatja a Cort-fanság látszatát: A Cort SFX-JE. Egyszerűen vékonyan szólt, nem volt benne semmi mélység... mondhatni cincogott. Bob Taylor, a Taylor guitar egyik alapítója és névadója, néha válaszol olvasói/rajongói/vásárlói kérdésekre, tőle kérdezték meg egyszer, hogy rendelésre gyártana-e ébenfa fedlapos gitárt, és azt válaszolta, hogy ugyan elméletben nincs akadálya, de nem ajánlja, túl denz az a fa ahhoz, hogy gitárfedlap legyen belőle, szerinte nem szólna szépen. Azt hiszem, igaza volt, ezt itt lehetett hallani...

Az Eldorádóban kipróbált hangszerek:
Cort SFX-10, Dowina J555, Epiphone Hummingbird, Furch S40, Ibanez AEL20E.

Először a Cort SFX-10-et próbáltam, tetszett, szép hangja volt, kényelmes volt, bejött a formája, jó gitár. Ennyi pénzért persze lehet is Átmentem az Epiphone Hummingbird-hez, összeszerelés... hát max közepes, hanglyukba belenézve érdekes látvány volt, de mindegy, pengessük meg... semmi extra, kissé fedett hang, de elmegy.... ennyi pénzért nem ezt várná az ember. De hát tudjuk, hogy a Hummingbird, az Gibson Jött az Ibanez AEL20E, ami viszont hatalmas meglepetés volt. Egyszerűen élettelen volt, nem úgy, mint amikor már nagyon sokat nyúzok egy húrkészletet (mert ez is közrejátszhatna, persze, hogy régi húrok voltak rajta), de egyszerűen olyan volt, mintha nem akarna rezegni az a fedlap, nem éreztem, hogy él a kezemben... döglött volt, nincs rá jobb szó. Hatalmas csalódás, nem gondoltam volna. Kipróbáltam a Dowinát, jó gitár, tetszik a Jumbo forma, na ez a gitár élt, szép, vastag hangja volt, karakteres, hiába a cédrus, meg a jumbo forma, a basszus nem uralkodott el olyan zavaróan, mint a Washburnoknál (meg amúgy is jóval szebben szólt)... viszont nagyon vastag volt a nyaka, kényelmetlen. Ha valaki szereti felülről átnyúlva hüvelykujjal fojtani a nem használt húrokat, itt nehéz dolga lesz, de ezen kívül is zavart a vastag nyak, kár érte. És végül jött a Furch S40... és egész különleges élmény volt... egyszerűen olyan volt, mintha az összes eddigi gitár, amit kézbe vettem, valami béna játékszer lett volna. Nagy szavak, de ez a helyzet, egészen más ligában játszik. Nem is nagyon lehet leírni, ki kell próbálni, ilyen egyszerű... egyszerűen egy egészen más világ, mint az összes többi itt felsorolt.

Később (ezt majd a nylonosoknál úgyis leírom majd) elmentem a Stageshopba, náluk hatalmas választéka van a Furch gitároknak, érdemes oda ellátogatni Itt nem sorolnék fel típusokat, csak annyit, hogy a cédrus fedlap/mahagóni oldal/hát, jumbo testbe oltva volt számomra a legkarakteresebb, leginkább az én ízlésemhez illő hangú - mellesleg pont ilyet próbáltam az Eldorádóban... mindenesetre a többi Furch sem okoz csalódást. Még egy szó róluk: bár van hagyományos, 1 11/16"-es nyakszélességű gitárjuk bőven, az említett Furch és még jópár másik 1 3/4"-os, tehát szélesebb nyakkal rendelkezik és számomra jóval kényelmesebb volt ez a nyakszélesség. Főleg fingerstlye-hoz, ott nagyon érezni ezt a kis különbséget is. Persze ez nyilván erősen szubjektív.

[ Szerkesztve ]

Hy all

16 és fél éves vagyok, kb 8 éve játszom gitáron. Eddig csak klasszikuson nyomultam, egy stagg c530-on, az is elég volt, de most jött vmi isteni sugallat, ami azt mondta, hogy nekem elektromos kell bizony, ideje feljebb lépni egy szintet
Egy könyvből tanultam, unokanővérem elmagyarázta a tabokat, belém verte az alapokat, aztán onnantól kezdve egyedül tanultam, nagyon sok dologra magamtól jöttem rá, pl a power chordokra is
A szólózás is, meg úgy kb minden megy, sum-41 számokat is elég sokat tolom. Úgy napi 3 órát játszom, ennél kevesebbet sose, sokszor csak felkapom, azt ami dal eszembe jut, azt játszom.

Kinéztem egy roland cube 30ast erősítőnek, vélemények erről?
Gitárból pedig az epiphone les paul 100-at néztem, erről is szeretnék vmit hallani..
Az irányzat az leginkább poppunk (Busted, McFLY, Sum-41, Blink-182, The Offsprings, Yellowcard, Greenday), emellett punk, punkrock, rock
Erre a célra szerintetek megfelelne ez a szett?
Úgy hallottam, hogy punkra leginkább a strato lenne jó, de nekem ez a klasszikus les paul forma jön be, szal mindenképp les pault szeretnék.

Hűha, azért erős kavarodások vannak itt, de mivel biztattál minket, hogy javítsunk ki, hát megteszem

Először is én (is) elég sok gitáros fórumot olvasok, de a Cortokat 90-95%-ban dicsérni szokták (egyébként nem véletlenül). A tremoló valóban szar ebben az árkategóriában, az alacsonyabbakban még szarabb, de ez nem a Cort hibája, illetve nem csak a Cortnál van így egész egyszerűen a tremoló egy olyan dolog, amit jobb ha elfelejtünk, ha nem akarunk bőven 6 számjegyű pénzt kiadni gitárra - teljesen márkától függetlenül. (Szóval így kapásból fix hidas gitárt ajánlok.) Amúgy a poén az, hogy bizonyos Cortokon már egész korrekt ártól olyan Wilkonson tremoló van, ami ezerszer jobb a Floyd-rose-nak csúfolt gagyiktól, amit sok márka odabiggyeszt a gitárjára, csak, hogy hangzatos legyen. Valószínűleg belefutottál pár negatív kommentbe, de ne ülj fel nekik, a Cort az alsó/középkategóriában az egyik legjobb választás.

Aztán... az, hogy az Ibanez csak metálra jó, így generel egy márkára kijelentve abszolút nem állja meg a helyét. (Mondhatnám, hogy hülyeség, de nem akartam így fogalmazni ) Csak így kapásból, szerintem kevés metálgitáros kezében láthatsz ilyet. Lényeg a lényeg: azt, hogy erre, vagy arra jók, esetleg egy gitárra, vagy max szériára lehet kijelenteni, azt sem így, ebben a formában, inkább úgy, hogy arra a zenére némiképp előnyösebb.

Az ESP a világ egyik legismertebb gitármárkája. Persze, talán a Gibsonról, meg Fenderről több embernek ugrik be valami, de mindenképp ott van a legismertebbek között az ESP is. Lényeg a lényeg: nem egy kis gyártó, és nem is épp gagyikat gyárt. Az LTD az olcsóbb, gyengébb tudású modelljeit takarja, olyasmi, mint a Fendernél a Squier, vagy immáron a Gibsonnál az Epiphone.

A rockhoz egyébként pont a Les-Paulok hangzásvilága az egyik, ami nagyon jól passzol és amit hagyományosan használni szoktak - persze ettől lazán el lehet térni, lásd kicsit később. Van egy jellegzetes, húsos, vastag, morgós hangjuk, nagyon karakteres, nagyon jól felismerhető. De való igaz, hogy nem a kényelem csúcsát képviselik

Amúgy mit is kell nézni egy gitárnál? Millió szubjektív dolgot leginkább. Azt, hogy melyik forma mennyire kényelmes neked, azt, hogy milyen hangzásvilág jön be (simán lehet pl. telecasterrel is alter/rock vonalon mozogni, de még metalcore bandát is láttam telecasterrel, ugyanúgy, ahogy country-t is láttam már úgy, hogy két les paul-al nyomult a zenekar, szóval hiába adott a műfaj, a gitártípus nincs annyira behatárolva.) Objektíven nem is tudom mit mondjak... talán tényleg csak annyit, hogy a tremolót ne nagyon erőltessük, bár ha stratocastert akarsz (ami egyébként szintén egy jó választás a műfajhoz), akkor az vele jár...

Egy kérdés: ugye jól értem a linkedből, használt gitár is szóba jöhet? Még egy fontos kérdés: Erősítőre mennyit szánsz? Gyakran alá szokták becsülni a jelentőségét, pedig igencsak fontos dolog az is...

[ Szerkesztve ]

Erősítőn még nem gondolkodtam annyira,bár a Fender mustangot nagyon dícsérik,szerintem annál fogok kilyeukadni,de akkor most Squier,Cort,Ibanez vagy melyik??Mondtad a Les Paul főleg a rock zenékhez ajánlott,de az se mindegy,hogy most az Harley Benton,vagy Epiphone,vagy Gibson.Egy Harlesy Benton se rossz választás erre a műfajra amúgy?Az igaz,hogy a stratocasterek leginkább punk zenékhez használatos?Amúgy a tremoló egyáltalán nem izgat,lényegtelen szempont szerintem,főleg nekem,akkor így a Cort is jó lenne??

Nekem a fixhidas Cort tetszik legjobban, de az LTD is szép. Én SG-t nem vennék mert nem olyan kényelmes mint a másik kettő és fejnehéz. Epiphone-ról azt hallottam hullámzó a minősége. Az hogy melyiknek a legjobb a hangja nem lehet megmondani, ilyen árkategóriában, mert teljesen más hangja lehet 2 egymás után a gyártósorról lejött gitárnak. Ha lehet csöves erősítőn próbáld ki, mert azon jobban kijönnek az eltérések, és nézd meg az össze hangszedő állást, tekergesd a potmétereket és figyelj a zajra nagy hangerőn, de ne valami 2 forintos kábelt használj. A nyak rádiuszát is nézd meg, a kisebb rádiuszú fogólapnál(nagyobb görbületű nyak) főleg akkordjátékra való, de nagyobb nyújtásoknál elmászhat a hang. A nagyobb rádiuszú nyaknál hajlítások esetén előnyös, de nem olyan kényelmes akkordjátéknál.

Launch code for russian nukes: 97 99 116 105 118 97 116 101 32 100 101 97 100 32 104 97 110 100

Nekem ezt az Epiphone-t nagyon ajánlották zúzós rock zenéhez,a Cortokat meg nem nagyon ajánlják,esetleg még erre gondoltam,mert azt mondják a Les Paul a legjobb rock zenéhez.Erről lenne szó: [link]

Nem vagy egy egyszerű eset!

Röviden: nem tudom.

Na itt van néháhy gitár, véleményezzétek!

01
02
03
04

Úgy lőttem be a keresőt, hogy 85k-ig mutassa a találatokat.
Ha jól értelmezem, kb ennyiért tudnál gitárt vásárolni.
Sajnos Epiphone-t nem találtam olyat ebben az árkategóriában amit
érdemesnek találok megfontolni. Epiphone-t én 110k fölött néznék, mert
ami alatta van, az elég kétes minőségű.
Ja, és Jerry Cantrell stílusához ezek kevesek lesznek.

[ Szerkesztve ]

Amikor az állatkertben az elefánt mogyorót dobál neked, ideje diétáznod!

"bár kicsit beleborzongok a gondolatba milyen lehet egy igazi ESP/LTD-n játszani"

"Igazi" ESP/LTD-n kb ugyanolyan, mint egy Squier-en, vagy Epiphone-on Az LTD az ESP-nek a jóárasított márkája, olcsóbb anyagok, olcsóbb munkaerő és hasonlók... pont annyira igazi ESP egy LTD, mint amennyire egy Squier vagy Epiphone igazi Fender, vagy Gibson. Szóval ha így nézzük a dolgokat vehetsz Epiphone akusztikust is, de nem lesz tőle Gibson érzésed. (A Fendernél akusztikus téren kicsit más a helyzet, a Fender a Gibsonnal ellentétben nem fektet túl nagy (vagy inkább semmilyen) hangsúlyt az akusztikusaira és a low end szegmensbe is kaphatók saját márkajelzéssel is, minden ízében rétegelt faanyagból... )
Az ESP-t (LTD-t) szintén nem az akusztikusairól ismerjük... most nem néztem utána, fejből meg nem tudom biztosra, de nem ugrik be, hogy az ESP komolyan foglalkozna akusztikus gitárokkal... Lényeg a lényeg: erre ne ugorj rá, felesleges

Amúgy rétegeltek lesznek ezek az LTD-k, ami nem rétegelt, oda kiírják, hogy tömör, ebben biztos lehetsz - elég nagy marketingértéke van, szóval erősen érdekük kiírni. Amúgy a most linkelt Cort (mint ahogy az eddigiek is) tömör tetejű