Azért ez a hír ide illene. Kérdésem: ha megállt a fény, akkor ugye a tömege nulla lett, vagy nem?
Még a végén tényleg megdől a relativitás... :))

Fej! Tor! Potroh!

arról hallottam, hogy 18 m/s vánszorgásra kényszerítették.

egyébként link, v. valami?

UI: most én is egyhelyben vagyok, mégis van tömegem :D

Nem vagyok intelligens. Én AMDligens vagyok...

Akkor lesz 0 a tömege, ha nagyon gyorsan megy. Vagy nem?

OFF
Boldogok a primitívebb lelkületűek, met övék (lesz) a mennyek országa.



/OFF

''Nem kell hajó, nem kell repülőgép, | Van mit ennem, van hol aludnom még!'' Tankcsapda

Nem állt meg, hanem oda-vissza verődött.

while (!sleep) sheep++;

''oda-vissza verődött'' mé , leitatták vagy mi ? :)

https://starcitizen.hu ha tudni akarod mi újság az univerzumban

Nem.

while (!sleep) sheep++;

fogsz két tükröt, szembeállítod, és máris kiabálhatsz hogy megállítottad a fényt.

ha erről szól, akkor én az időt állítottam meg - földhözvágtam a vekkert ;]

Nem vagyok intelligens. Én AMDligens vagyok...

Egy ideje Magyarországon is megállt a fény. Azóta sötétség van...

A fényt képesek voltak lelassítani nulla azaz 0 sebességre. Az info nem kacsa, mindjárt utánajárok keresővel is. Egy speciálisan lehűtött gáz-közegbe került lézerel előállított fotonhalmaz megállt a levegőben hosszabb időre, majd a közeg paramétereit megváltoztatva ismét felgyorsult eredeti sebességére. Nagyon érdekes a téma.

Másik, szintén megdöbbentő tény, hogy egy hatalmas tekercs belsejében tartott neutront sikerült megduplázni a tekercs nagy sebességű forgatása mellett: láthatóan, fizikailag jelen volt a semmiből egy másik, az eredetivel azonos neutron ugyanabban az időpillanatban. Nem tudják a tudósok, hogy ez hogyan történhetett meg, illetve mivel magyarázható a jelenség, de előállítható bármikor ismételten ez a neutron-kettőzés ideiglenesen. Lehet elkészül az első teleportációs technológia?

Hogy lesz abból teleportáció, hogy valamit megduplázol egy helyben? A másik az, hogy kíváncsi vagyok mi történt amikor leállították a forgást. Lehet, hogy egyből eltűnt az a plussz neutron. Meg az is érdekes lehet, hogy a részecske tulajdonságai vajon megegyeznek-e az eredetiével. Ha igen akkor tényleg megdöbbentő, ha nem akkor felejthető...

A másikhoz: kíváncsi vagyok, hogy vették észre, hogy megállt a fény. Ha áll akkor ugye nem jut el a szembe/műszerekhez tehát mintha nem is lenne ott. Gonoszkodás: biztos elment az áram ;]

What does the free fall feel like? Asks the boy with a spark in his eye Know why the nightingale sings Is the answer to everything

megtaláltam a linket!!:DD

[L]http://index.hu/tech/tudomany/fenystop1211/[/L]

Illusztrálok, tehát vagyok

Köszönöm, erről van szó. Egyik tudományos lapban is volt anno publikáció róla, lehet hogy pont az Élet és tudományban :)

iszonyat jók a kapcsolódó cikkek... érdemes őket is elolvasni...

Illusztrálok, tehát vagyok

A lényeg:

'' A kutató forró rubidiumatomok alkotta gázba irányított vörös lézert, amit aztán két segédfénysugárral ''fagyasztott meg'', írta a New Scientist. Ezek a fénysugarak fényátengedő és -visszaverő rétegeket hoztak létre a gáz atomjaiból.

A fotonok a fényvisszaverő rétegeken oda-vissza verődtek, így a fénysugár nem haladt előre.''

Tényleg nem sokban különbözik a tükörtől.

Ezt érdekesebbnek találtam, bár sok az ellentmondás...

[L]http://www.index.hu/tech/tudomany/feny/[/L]

What does the free fall feel like? Asks the boy with a spark in his eye Know why the nightingale sings Is the answer to everything

nekem ezek a dolgok eléggé irreálisnak tünnek. a fény EM hullámként terjed, és csak kibocsátáskor / elnyelödéskor / ''ütközéskor'' viselkedik részecskeként. Az EM hullámok terjedési sebessége (c) pedig a maxwell-féle egyenletekböl levezethetö, és állando (megj. a c állandósága vezetett a relativitáselmélet megalkotásához). Azzal lehet játszani, hogy egyes közegekben hogy lassul a fény, de asszem ekkor sem a c csökken, csak többször ütközik atomokkal / elektronokkal, és azért tünik ugy mintha lassabb lenne (ugye ezt meg csak ugy mérjük, h. mennyi idö alatt ''ér ki a másik oldalon'').

a gyorsitás az érdekes... lehet h. ott is csak az ütközések kavarnak be (ill. végülis az energia épp terjedhet gyorsabban a fénynél, lehet h. a foton elnyelödik vhol, aztán rövid idö alatt pár atommal odébb bukkan fel, igy egy csomo utat megsporol)

10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

Irreális? Gyakorlatilag az az irreális, ahogyan a tudomány vélekedik a fényről. Idézek:
''A kvantumfizikai mérésekbõl kiderült, hogy ha valami kibocsát egy fotont, akkor azt az összes irányban 1 valószínûséggel észlelni lehet (ha nem nyelõdik el útközben). Ez annyit jelent, hogy a foton nem nyelõdik el az üres térben ''csak úgy'' és valamerre megy. Hogy merre megy, az a hordozott impulzustól függ, ami a kibocsátást létrehozó kölcsönhatás függvénye, tehát arról hordoz információt. A lényeg, hogy amíg a fotont nem észleltük, addig sem a kölcsönhatásról nem tudunk, se a foton létérõl. Ha észleltük, akkor viszont már meghatároztuk az impulzusát (irányát és frekvenciáját), amivel információt szereztünk a forrásáról.
A különös az, hogy amíg nem észleltük, addig ''hullámszerûen'' minden irányba terjedt. Amint észleljük, a foton elkezd ''részecskeszerûen'' viselkedni és a detektorba ütközik egy nagyon kis felületen. Valójában csak ekkor konkrétizálódik az iránya (számunkra).
Felvetõdik hát az ismeretelméleti kérdés.: A foton iránya elõre eldöntött-e a kibocsátáskor, vagy az észleléskor konkrétizálódik? Ennek eldöntésére végezték el a ''kétréses'' kisérletet, ahol megpróbálták meghatározni, hogy az egyes fotonok melyik résen haladtak át. A következõt tapasztalták.:
- Ha a rések nyitva vannak: az ernyõn a rések mögötti teljes területet kitöltõ interferencia kép keletkezik (diffrakció), azaz a fotonok végig hullámként terjednek, méghozzá minden egyes foton, minden egyes résen át egyszerre.
- Ha az egyik rés nyitott: a fotonok részecskeként viselkednek és a rés mögött ''egy pontban'' érkeznek az ernyõre.
- Ha bármilyen trükkel (a rések gyors zárásával/nyitásával) információt próbálnak szerezni arról, hogy az adott foton pontosan melyik résen is haladt át, akkor a foton azon a résen halad át, amelyet nyitva hagynak, és részecskeszerûen viselkedik, tehát nem hoz létre interferencia mintázatot. Az információ a foton két lehetséges útja. Azaz a két rés között, azok távolságától függetlenül látszólag végtelen gyorsan terjed, vagyis amint meghatározzuk a foton helyét, a hullámkép azonnal összeesik a teljes térben.
Ez a kvantumfizikát eleve összeegyeztethetetlenné teszi a relativitáselmélettel, mivel utóbbi az információterjedés sebességét a fény sebességében maximalizálja.''

Sajnos szerzőt nem tudok mondani, de linket igen: [L]http://eh.cx.hu/2001/pongyola.html[/L]

U.I.:Bocs a hosszú hsz miatt

Szal azért ez elég túlzás, hogy megállt...inkább csak megütközött.... nem?? :F

''Aki hisz abban, hogy a biztonsági termékek képesek önmagukban valódi biztonságot nyújtani, az megelégszik a biztonság illúziójával.''

huhh ez érdekes, amiket idéztél (linkbe nem néztél bele, csak a bemásolt részre hivatkoznék) Elvileg az em hullámok terjedésének meghatározott irányúnak kell lennie (meröleges a rezgések irányára). Egyetlen magyarázat, amire jelen ismereteim szerint gondolni tudok, az a határozatlansági elv (bár az irányára ez sem ad igazán jó magyarázatot).

ezt a réses dolgot nem értem egészen, hogy mit akarnak ezzel a letakarósdival. Viszont olyanról már hallottam, hogy kétréses elhajlást produkált egy foton, ami a hullámtermészetet igazolja (egy darab foton ''saját magával'' hozott létre interferenciát)

na jo lehet h. sok baromságot összehordok, és a gimi negyedik félév körüli tudásommal nem kéne ezeken a dolgokon agyalnom :)

10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

Hoi!

Noss S.H. szerint a feny sen nem reszecske se nem hullam, hanem egyszerre mindketto es egyiksem. :))
A tovabbiakrol tessek ot faggatni :DD

na ezt én ugy tanultam, hogy terjedéskor hullámként viselkedik (tkp. a foton egy em hullámcsomag elvileg), elnyelödéskor, kibocsátáskor részecske.

10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

Hoi!

Szose rolla enis :))
Ezt viszont az o egyik konyveben olvastam, amint kifejti miert is, ugy csekely 100 oldalon :DD

Persze mert a fénylő homlokú állandóan idegen földön járkel és ott világítja be a konzervatív égboltot :))

Fej! Tor! Potroh!

A fotonnak nyugalmi állapotban nem lehet tömege, hiszen akkor agyonütne bennünket a haladó fény :))
De igaz, tényleg csak csapdában vergődik a foton ezzel a megoldással, és nem áll le.

Fej! Tor! Potroh!

elméletileg lehet olyan kicsi az a távolság, ami között a fény verődik, mint maga a fény részecske (ha részecske természetű) magyarán megfogják a fény részecskéjét....

... vagy lehet hogy nagy hülyeségeket ebszélek itt össze-vissza?:F

Illusztrálok, tehát vagyok

Igen. :)

while (!sleep) sheep++;

mármint mi igen?
hogy hülyeségeket beszélek?:D

Illusztrálok, tehát vagyok

lehet hogy van tömege, el tudom képzelni.

a ''napszél'' se ''normális atomi anyag'' mégis eltéríti az üstökös anyagát, ebből lesz a csóva!

szóval nem biztos hogy agyonütne a fény, ahogy több tonna levegő nehezedik rám-rád és mégse nyom össze.... :t

Nem vagyok intelligens. Én AMDligens vagyok...

az idő meg visszafele halad.
visszajöttek a 70-es évek...

Lehet, hogy igaz a relativitás-elmélet?
Fény-Idő összefüggés?
:DD :DD ;] :o

Nem vagyok intelligens. Én AMDligens vagyok...

Alapszabály: amit gimnáziumban tanítanak fizika néven, annak nem sok köze van a valós fizikához :)

Btw. van valami amin napok óta gondolkodom:
Ugyebár egy gázban a részecskék összevissza mozognak, ütköznek egymással, s a tárolóedény falával. Idáig OK, de: mi biztosítja számukra az energiát? Vagy a részecske szintű ütközés mindig tökéletesen rugalmatlan? Ha nem az, akkor miért nem ''esnek le''?
És mi van két részecske között? Vákum? De az nem lehet, hisz akkor a részecskék oda próbálnának menni, hogy megszűnjön a vákum, de a gyakorlatban mégsem ez történik :F

(Btw. én is csak 3 és fél évnyi gimnáziumi fizikatudásra tudok hagyatkozni)

Hőmérséklet=mikroszkopikus szinten haladó+forgó+rezgő mozgás ha elhanyagoljuk az elemi részecskék gerjesztését. Ettől röpködnek. Azért nem esnek le, mert az egy részecskére jutó kinetikus energia még nagyon alacsony hőmérsékleten is nagyságrendekkel nagyobb a gravitációnál. És az ütközések töltetlen részecskéket feltételezve közel tök rugalmasak.

huss, fohászom száll feléd

A fény igenis agyonüt, csak nem annyira érezni. Egy combos fénynyalábbal meg lehet hajtani egy szélkerék-szerű kütyüt. Persze vákuum, minima súrlódás.

huss, fohászom száll feléd

érdekes ez a kvantumfizika, meg a fény dolog...

Illusztrálok, tehát vagyok

én is az mellett vagyok.... :U

Nem vagyok intelligens. Én AMDligens vagyok...