Nincs "kedvem" aludni. Elég rossz alvó vagyok egyébként is, óránként felébredek, álmodni is csak nagyon ritkán álmodom, akkor is valami világméretű ökörséget. Lehet, hogy ma éjjel aktív életmódot fogok folytatni, úgyis régen 48 óráztam már. Aztán péntek éjjel jobbat pihenek. Muszáj lesz, szombaton lesz Nusi szalagozója, összejön pár barát, aztán biztatjuk, mert el van keseredve, hogy már komplett vénasszony, így 18 évesen. 
Még ha mondanám... A banketten is maradni szeretnék, nem merem egyedül otthagyni, volt már rá példa, hogy kicsit többet ivott, mint kellett volna, meg az milyen dolog, hogy én itthon ülök, szétaggódom - van ilyen szó? - magam, Ő meg... Nem, inkább nem gondolok bele. Bár Ő nem az a totál lerészegedő fajta - tud magáról -, azért a "mint a szemem fényére" érzés bennem van. Kíváncsi vagyok a keringőre is, nem egy botlábú teremtés, ellentétben velem.
[ Szerkesztve ]
