Fenntartva, hogy nem igazán összevethető az analóg lemezről készített kompakt kazetta mint analóg másolmány és a CD mint primer digitális hanghordozó, zoltanz állításának sok igazsága van.

Azoknak (például nekem), akik eleve jobbnak tartják az analóg hang eddigi megvalósulásait mint a digitális hang eddigi megvalósulásait, alkalmasint általánosságban az analógot általánosságban a digitálisnál, ma is jobban szól az analóg hanghordozó mint a digitális, akár még az egyébként pocsék paraméterekkel rendelkező kompakt kazetta is jobban. Megjegyzendő, paraméterek tekintetében a vinyl lemezhez képest is jobban állt már kezdetben is a CD, kivéve a legfontosabb paramétert, miszerint az analóg belsőleg "végtelen mintavételezésű", a CD pedig igencsak korlátozott mintavételezésű - aminthogy a későbbi nagyfelbontású formátumok is igencsak korlátozottak e tekintetben. Lásd, a valósághoz analóggal küzd a matematikai modell.
A zoltanz által tárgyalt időszakban a CD-technológia igencsak gyerekcipőben járt, miközben az analóg hangtechnika akkori hanghordozói eléggé kiforrottá váltak. A lemezjátszók elérték azt a szintet, ahol ma is vannak, ugyanígy az orsós magnók is lehetőségeik csúcsa környékén jártak, és még az egyébként igen rusnya képességű kompakt kazettából is olyan lehetőségeket sikerült kihozni (metál szalag, csúcsminőségű hangfejek, afféle ultima ratioként a Technics AZ hangfejekkel), hogy a lemezről kazettára felvett anyag igen-igen közel tudott állni az eredeti lemezhez. Egy jó felvevő-lejátszó magnóval felvett-lejátszott kazetta tehát bizony sokkal minőségibben tudott szólni mint a CD-k, különösen mint az akkori CD-k - azok számára mindenképpen sokkal minőségibben, akik számára az analóg lemez összehasonlíthatatlanul jobban szól mint a CD. Számomra például ma is összehasonlíthatatlanul jobban szól az analóg lemez mint a CD - ergo analóg lemezről jó magnóval jó kazettára készített és lejátszott kazettamásolat is jobban szól mint a jó CD.

És akkor persze most csak-csak én is összehasonlítottam, amikről azt mondtam hogy nagyon kevéssé összehasonlíthatóak, mert annyira más világ. Már a stúdióban is, amikor ugyanazt a zenei történést párhuzamosan felveszed egy csúcs analóg és egy csúcs digitális felvevővel is, már eleve drasztikusan összehasonlíthatatlan a két felvétel, annyira különböző hangkarakterűek.

Hozzáteendő, hogy az analóg technika összehasonlíthatatlanul életszerűbb hangja nem csak az analógságból adódik, hanem a szokásosan használt eszközök bizonyos speciális, a fülnek jóleső torzításaiból is.

[ Szerkesztve ]