Elindult a HÁZIMOZI beárazás topic

***

Ez a topik már a második rész, mivel az első rész elérte az 50 ezer hozzászólást.

***

Topic összefoglaló, készítette BBéci, Sanci38 és KTTech.

készült: 2010. július 1., utoljára módosítva: 2012. február 9.

A házimozi alapvetően 3 részből tevődik össze:

Lejátszó elem: pl. BD vagy DVD játszó, médialejátszó,számítógép, stb.
Képalkotó: televíziók különböző fajtái, projektorok,stb.
Hangleképző elem: erősítő, dekóder, hangfalak és kábelezésük.

Mi itt alapvetően a topicban a hangleképzéssel kapcsolatos kérdésekre próbálunk választ adni.

Kezdjük a legfontosabbal,a hangkép kialakulásával. A hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt, ennek ellenére fizikai sajátosságai alapján ezt is hangnak, első esetben infrahangnak, a másodikban ultrahangnak nevezzük. Az öregedéssel az ember hallása romlik, kb. 25 éves kor után, ez elsősorban a hallható frekvenciatartomány jelentős szűkülését jelenti. Kb. 60 éves korban már jó, ha 80Hz-10kHz-es tartományban hallunk, szűkült dinamikatartomány mellett.

A hangnak 3 féle tulajdonságát különböztetjük meg:
- Hangosság: Mértéke a hanghullám intenzitásával, amplitúdójával kapcsolatos, de emellett erősen függ a frekvenciától is. Azonos hangnyomás mellett a magasabb hangokat hangosabbnak halljuk, kb. 4000 Hz fölött viszont már egyre gyengébbnek.
- Hangszín: A hangnak egyik legnehezebben megragadható tulajdonsága. Nyilvánvalóan összefügg a hang összetételével, spektrumával, de érdekes, hogy egyazon hangforrás (hangszer vagy ember) különböző magasságú hangjaiban is képesek vagyunk érzékelni az azonos karaktert, az azonos eredetet.Lényege végülis a különböző frekvenciák együttes rezgése.felhangokkal együtt.
- Hangmagasság: Elsősorban a periodikus rezgést tartalmazó, „zenei” hangoknál kap szerepet, annak alapfrekvenciájával függ össze, de zörejnek is lehet többé-kevésbé meghatározható hangmagassága, ha spektruma egy adott frekvencia környékén erősebb maximumot képez.Időtartam, időbeli lefolyás: A bennünket körülvevő hangok ritka kivételtől eltekintve (például tengerzúgás) mindig időben véges események, van kezdetük, egy időbeli lefolyásuk, és egy befejeződésük. A természet zörejeinek azonosításában, a zene ritmusában, a beszédhangok érzékelésében, értelmezésében ennek döntő szerepe van. Az embernek két füle van,a hang viszont minden irányból érkezik. Ezt minden ember érzékeli, de akkor hogy alakul ki a térhangzás?A válasz az agyban keresendő,mivel ott,egészen pontosan pedig az agykéregben alakul ki a hang irányának megfejtése. Ezt próbálják meg leutánozni a házimozi hangforrásai. Céljuk az hogy minél jobban érezzük azt,hogy „hangban” a cselekmény közepén érezzük magunkat.

Hangforrások legfontosabb eleme az erősítő. Ezek lehetnek: félvezetős, elektroncsöves és integrált. Házimozihoz kevés kivétellel a legutóbbit használják a gyártók. Működési elv szerint lehet :
- ”A” osztályú, amikor a kimeneti áramkör állandóan félig nyitásban van, ezt legtöbbször az audiofilek használják, hangminősége a legjobb, de nagyon rossz a hatásfoka (legfeljebb 50%, de általában jó, ha 25%).
- ”B” oszt. amiben nem folyik nyugalmi áram csak ha kimeneti jel megfelelő polaritásban van, hangminősége nem a legjobb, nagy keresztmodulációs torzítást okoz a működési elv, hatásfoka jó (80% feletti).
- ”AB”osztályú,amikor csak nagyon kis nyugalmi áram folyik, ezzel azt érik el, hogy kis hangerőnél (ahol a B osztályból adódóan nagy lenne a keresztmodulációs torzítás), A osztályúként működik, nagyobb hangerőnél viszont B osztályba lép át (itt már nem számít jelentősen a B osztályú erősítők torzítása). Így működik a legtöbb házimozi erősítő. Hatásfokuk közepes (78% körüli).
- "D" osztályú, itt digitálisan, impulzusszélesség-modulációval oldják meg az erősítést,ezt jelenleg a Panasonic és egyes Sony erősítők használják (valamint sok, professzionális erősítőben, és subwofferekben is találkozhatunk vele). A lehető legjobb hatékonyságú erősítők (95% körüli is lehet). Hátrányuk: rossz felépítés esetén a hangminőség nem a legjobb.
- További osztályokat ma már nem használják házimozi alkalmazásban (Pl. AA, H, E,C, G és F).

Felépítés szerint lehet:

Kompakt rendszer: amikor az erősítő a hangdobozokkal egybecsomagolva, nemritkán lejátszót is tartalmazva mindent egyben vehet meg a vásárló.
- Előnyei: helytakarékosság és az alacsony ár.
- Hátrányai: nehezen vagy egyáltalán nem bővíthető. A legtöbben apró szatellit hangszórók találhatók, amelyek leginkább a felső hangtartományok leadására képesek. Az árban a dizájn is benne foglaltatik, tehát inkább azt fizeti ki a vevő, nem a valós tartalmat, tudást. Léteznek üdítő kivételek is a lejátszót nem tartalmazó szettek.

AV erősítő: amikor csak az erősítő rész vehető meg, a hangfalakat külön kell megvenni hozzá. Ezek a legcélravezetőbb elemek. Azért nevezik AV erősítőnek, mivel nem csak az audio részt, hanem a videó részt is tartalmazza. Ezt célszerű választani, mivel tudásuk megfelelő mértékű a legtöbb felhasználó számára.

Külön processzor/előerősítő és végerősítő rendszer: Előnyük a nagyon tiszta, zavarmentes, audiofileknek is megfelelő hangképzés, nagy teljesítmény, hátrányuk az igen magas ár.

Válasszunk erősítőt!

Létezik sztereó és házimozi kivitel. A sztereó zenehallgatási célokra, házimozi inkább filmek élvezetére szolgál. Minőségre általában a 2:5 szabály érvényes amely szerint a 80 ezres sztereó erősítő olyan hangminőségben szól, mint a 200 ezres házimozi erősítő.

Ebben a topicban az erősítők közül házimozisokról van szó, hifire ajánlom a Hi-fi topicot. Árban 30 ezer Ft-tól a csillagos egekig mehetünk el.

Márka szerint rengeteg fajta létezik. Vannak „egymodelles” gyártók, pl. JVC, Thomson amelyek nem jutottak tovább egy-két modellnél. Ezeket nem is ajánlja senki szívesen, saját felelősségre vásároljon,aki ezek közül választ.

A legtöbb AV erősítőt gyártó cég több termékággal foglalkozik, de itt is különválaszthatók a prémium kategóriás és a tömeggyártásra szakosodott gyártók.
Prémium kategóriás gyártók pl. a Yamaha, Harman/Kardon, Pioneer, Denon, Onkyo, Rotel, stb. amelyek folyamatosan fejlesztenek, hangminőségük alapvetően jó vagy kiváló. Ezeket érdemes első körben nézegetni.

Vannak a multi cégek amik tömeggyártásra (is) specializálódtak, pl. Panasonic stb. Ezek minősége általában nem éri el a prémium kategóriás gyártókért, bár lehetnek üdítő kivételek, ezeknek az árcímkéje is magasabb, mint a gyártó többi hasonló termékéé.

Egy márkán belül létezik több különböző modell is, de amit mindegyik erősítő tud: analóg és digitális audio jelek fogadása, szétosztása 2 vagy több hangfalra, alap hangnormák dekódolása, hangszínszabályzás, saját kijelzőre és/vagy OSD tehát a tv képernyőre való információ kiírás.

A házimozi erősítőket több kategóriára oszthatjuk:
- belépő kategória: általában 40-100 ezer Ft-os vételár között amely az előbb felsorolt tulajdonságokon felül kevés plusz szolgáltatást ad, hangminőségük általában közepesnél rosszabb.
- Középkategóriás: kb. 100 ezer-150 ezerig terjed, itt már több csatlakozó,több és jobb minőségű szolgáltatás, beállítási lehetőségek (pl. automatikus hangfalkalibráció külső mikrofonnal) és nagyobb kimenő teljesítmény jellemzi.
- Felső-közép kategória: kb. 160-300 ezerig itt már sokoldalú beállítási lehetőséggel találkozhatunk, széles a szolgáltatás kínálat, pl. internet elérés és frissítés lehetősége,jobb hangminőség jellemzi őket.
- Legfelső kategória: A lehető legtöbb szolgáltatás tartalmazzák, amit az adott évben bele lehet építeni, és általában a legjobb minőségben kerülnek bele ezek a szolgáltatások. Minőségi, akár audiofil alkatrészeket tartalmaznak, így nagyon jó hangminőség és pontos hangleképzés jellemzi őket.

Audio formátumok
Itt elsősorban a két fő cég, a Dolby Labs és a DTS által fejlesztett, legtöbbet használt többcsatornás hangformátumairól lesz szó.

- Dolby Stereo (Dolby Surround): sztereó jelbe ágyazott, passzív mátrixal dekódolható 4 csatornás hang. A surround jel mono, nincs centersugárzó a rendszerben.
- Dolby Pro Logic: A Dolby Surround kiegészítése, mely aktív mátrixos volt, és már dekódolható volt a center sugárzó jele is. Gyakran a sztereó jelből a mélyeket összegezve és leválasztva egy sub (mély) csatorna is társult mellé.
- Dolby Pro Logic II-IIx: bármilyen sztereó jelből 5.1 vagy 6.1 csatornát képes dekódolni.
- Dolby Digital (AC-3): ez az első Dolby formátum, ami teljesen digitális. A tömörítés veszteséges, viszont 5 teljes sávú hangcsatornát tartalmaz (2 front, 1 center, 2 surround), és egy limitált sávszélességű mélyhang-csatorna is helyt kapott benne. A leggyakrabban használt tömörítési formátum.
- Dolby Digital EX: 6.1 vagy 7.1 hangcsatornát tartalmaz. Visszamenőlegesen kompatibilis a Dolby Digital-al. Ezt George Lucas találta ki és egyik hangmérnöke Thomas Homlison alkotta meg, a Dolbyval közösen. A Dolby Digitallal szemben itt egy vagy két plusz háttérhang csatorna jelenti a többletinformációt, amit a Dolby Pro-Logichoz hasonlóan a két surround csatornából, egy mátrixal kevernek ki. A Csillagok Háborúja I. epizódja volt az első film, ami ezt a technikát alkalmazta (1999).
- Dolby Digital Plus (E-AC-3): A Dolby Digital hangtömörítési hibáit csökkentették ezzel a megoldással. A korábbi max. 640kBit/s (HD esetén, DVD-nél max. 448kBit/s) helyett itt akár 6.144Mbit/s is lehetett a sávszél és akár 13.1 csatornát is tud kezelni. Visszamenőleg nem kompatibilis a Dolby Digital-al, viszont legtöbbször képes DTS/Dolby Digital transzkódolásra a Dolby Digital Plus dekóder.
- Dolby TrueHD: a HD rendszerek egyik alapvető formátuma. Veszteségmentes tömörítést kínál. Akár 18Mbit/s adatátvitelre és 14 csatorna továbbítására is alkalmas 24 bit/96kHz-es felbontásban. A Blu-Ray lemezek és HD-DVD-k esetén 8 csatornára van korlátozva a Dolby TrueHD.

- DTS: Digitális hangformátum, 4 évvel a Dolby Digital után jelent meg, először Steven Spielberg használta a Jurassic Park c. filmnél. Nagy előnye a Dolby Digital-al szemben, hogy bár ez is 5.1 csatornás és veszteséges tömörítés (természetesen más eljárást használ, mint a Dolby), de sokkal nagyobb sávszélességgel dolgozik (1509.75 kBit/s), bár sokszor a csökkentett sávszélességű verzióját használják (754.5 kBit/s).
-DTS-ES (DTS Extended Surrond): kétfajta verziója van: a DTS-ES Matrix hasonlóan a Dolby Digital EX-hez, 5.1 csatornán tárolja az adatokat, majd egy mátrixal dekódolja a plusz háttércsatornákat. A másik verzió a DTS-ES Discrete 6.1 különálló csatornát tárol.
- DTS Neo:6: hasonlóan a Dolby Pro Logic IIx-hez, sztereó jelforrást alakít át 5.1 vagy 6.1 csatornára.
- DTS 96/24: 5.1 csatornás, 24 bit/96kHz-es jel továbbítását teszi lehetővé ez a formátum. Lehetséges 2 csatornás 24bit/192kHz-es jel továbbítása is ebben a tömörítési változatban.
- DTS-HD High Resolution Audio: Ez már a HD formátumokhoz kapcsolódó tömörítés, maximum 7.1 csatornás, 24bit/96kHz-es jel átvitelére képes, maximum 6Mbit/s-es sávszélességgel. Ez még veszteséges tömörítést alkalmaz. Általában akkor használják, ha nincs elég hely a lemezen a DTS-MA-nak.
-DTS-HD Master Audio: elméletileg végtelen számú csatorna kezelésére képes, gond nélkül lekonvertálható 5.1-re vagy 2.0-ra is. A BD lemezeken 8 csatornára van limitálva a használható sávok száma, 24.5Mbit/s-es sávszélesség mellett (HD-DVD-nél 18Mbit/s). Képes veszteségmentes tömörítésre is, 2 csatornán 24bit/192kHz mellett, vagy 8 csatornán 24bit/96kHz mellett. Minden esetben tartalmaz egy hagyományos DTS magot (1.5Mbit/s) a kompatibilitási okok miatt (ha az erősítő nem tudja a DTS-MA-t, akkor ez kerül dekódolásra).

Csatlakoztathatóság

Két hatalmas csoportot különböztethetünk meg: analóg és digitális jelforrást.

Az analóg jelforrásokat legtöbb esetben hagyományos RCA-val csatlakoztatjuk, de előfordulhat XLR (szimmetrikus) aljzat is a komolyabb készülékeken. Utóbbi természetesen sokkal jobb minőséget biztosít, mint a hagyományos aszimmetrikus RCA csatlakozás. A kimeneti oldalon audio out felirat található, feszültségük pedig 0.2-0,775V körülire esik. Ezeket akkor célszerű használni ha nem áll digitális forrrás a rendelkezésünkre, vagy pedig a lejátszó/dekódoló oldal jobb minőséggel alakítja analóggá az adott hangot.
De vigyázat: hagyományos lemezjátszót csak Phono feliratú csatlakozóba dugjunk, mivel ezek feszültsége jóval alacsonyabb, valamint speciális (RIAA) korrekciót kell használni. kellemetlen meglepetés érheti azt, aki nem ügyel erre.

Digitális csatlakozók:
Általában ezeket kell és célszerű használni, mivel csak itt kapja meg a kódolt digitális jelet az erősítő, és innen képes dekódolni a többcsatornás mozihangokat.

Általában 3 verzióval találkozhatunk:
- Koax: itt egy 75 ohmos kábelen történik az átvitel, egy RCA csatlakozón keresztül. HD audio formátum továbbítására nem alkalmas.

- Optikai: optikai szál az átvivő közeg. Előnye, hogy semmilyen elektromos kapcsolat nincs az adó és a fogadó oldal közt, illetve teljesen érzéketlen a környezeti zavarokra. HD audioformátum továbbítására nem alkalmas.

- HDMI: itt a hang mellett a kép is átvitelre kerülhet. Többféle szabványa létezik, jelenleg a legfrissebb az 1,4a, amely képes 3D képet és visszatérő hangcsatornát is kezelni. Ez olyankor hasznos, ha a TV-re az erősítőn keresztül küldjük a videoforrás képét, viszont külön kábelezés nélkül szeretnénk a TV hangját is hallani az erősítőn keresztül. Természetesen ehhez mindkét oldalnak azonos verziószámúnak kell lennie. A HDMI csatlakozás képes DRM kezelésre, valamint alkalmas a HD audioformátumok továbbítására.
Az erősítők válaszásánál azonban egy dologra nagyon figyeljünk: az olcsóbb típusok csak HDMI passtrough-ra, átengedésre képesek, azaz nem veszik le a hangot a HDMI csatlakozóról.

Videóra a HDMI-n kívül az alábbi csatlakozókat használhatjuk még:
- Kompozit: egyetlen sárga RCA. Ez adja a legrosszabb képminőséget.
- S-video: itt már külön van a világosság és a színjel továbbítva, jobb képminőséget ad, mint a kompozit.
- EuroScart: Ez egy 21 tűs csatlakozó, mely többféle analóg átvitelre képes. Van adatcsatorna lehetőség is, így lehetővé teszi a műsorforrás automatikus kiválasztását.
Legjobb képminőséget ezzel a csatlakozással RGB módban érhetjük el, de támogatott a kompozit videojel és sztereó hang továbbítása is mindkét irányban teljes bekötésű csatlakozónál.
- Komponens: ami 3 db, különböző színű (kék,zöld,piros) RCA. Analóg csatlakozásnál ez adja a legjobb képminőséget.

A hangdobozokat erre a célra gyártott vezetékkel csatlakoztatjuk az erősítőhöz. Egyszerűbb esetben egy hangfalra egy érpár jut, de alkalmazhatunk kettős kábelezést vagy kettős erősítést is (külön erősítjük a mély és magas hangokat). Ez a legfelső kategóriáknál jellemző.
Nagyon fontos a vezetékek polaritáshelyes bekötése!

Hangdobozok és elhelyezésük:

Hangfalakat lehetőleg meghallgatással válasszunk az erősítőhöz. Ez általában a legnehezebb, hiszen sok helyen nincs mód a kiszemelt példányok kipróbálására. Ilyenkor érdemes olyan céget keresni, aminek van komoly bemutatóterme. Ha van rá lehetőség, akkor azzal az erősítővel próbáljuk ki, amivel később hallgatni fogjuk. Persze még ekkor is csak közelíthetünk ahhoz a hangzáshoz, amit végül otthonunkban fogunk hallani, hiszen minden tárgy módosítja a hangképet, ami a szobában van, beleértve a falakat is.

A házi-mozi hangrendszer hangsugárzóinak elhelyezésénél célszerű alapvetően hasonló elrendezést követni, mint amit a stúdiókban (és mozikban) használnak, így biztosítva, hogy ugyanazt halljuk, mint amit a sokcsatornás surround hangot keverő hangmérnök.

A center hangsugárzót mindig a kép közvetlen közelében, annak függőleges középvonalában kell elhelyezni. A hangsugárzó a TV képernyő fölé, de ha az magasabban van, akkor alá is helyezhető.
Vetített képnél az ideális egy hangáteresztő vászon mögötti center hangsugárzó, de ha a vetítőfelület nem ilyen, akkor szintén inkább alá célszerű elhelyezni a hangfalat.
A bal és jobb front hangsugárzókat szimmetrikusan, a képernyőtől jobbra-balra azonos távolságban kell elhelyezni.
A bal és jobb hangsugárzók sugárzási tengelyeinek kb. 45°-60° közötti szöget kell bezárniuk. A 45°-os szög filmek nézéséhez megfelelő, de inkább a nagyobb 60°-os szög ajánlott, mert ezt a szélesebb hangteret produkáló szabványos elrendezést alkalmazzák a surround műsorok hangját előállító stúdiókban, és a zenehallgatáshoz is ez illeszkedik jobban.
Mindhárom front hangsugárzó sugárzási tengelyének nagyjából az ülő ember fülével azonos magasságban (kb. 90-110 cm) kell lennie, és a nézőkre kell irányulnia. Az emberi irányhallás az elölről érkező hangok 7°-nál nagyobb függőleges eltérést már képes érzékelni, ezért a centersugárzó és a frontsugárzók magasságbeli különbsége ne legyen ennél nagyobb.
A hangok lokalizálhatósága érdekében a surround hangsugárzók sugárzási tengelyének is a nézőre/hallgatóra kell irányulnia, nagyjából az ülő ember fülénél 60-90cm-rel magasabban kell elhelyezni azokat.
Az aktív mélysugárzó (subwoofer) is fontos, mivel alapjaiban befolyásolja a hangzást. Elhelyezése pedig nagyjából a szoba falától kb. 90 cm-re elöl valahol a center és a frontok között valahol a legideálisabb. Ezt több próbával és áthelyezéssel kísérletezhetjük ki.
A phase kapcsolót pedig a centerhangszórótól és a hallgatási ponttól való távolság függvényében állítsuk: 90cm különbségig hagyjuk változatlanul, azaz + állásban, és –(tehát fordítsuk meg), amennyiben 90 és 270cm közötti a különbség, de ezt próbával is tudjuk meghatározni. Mérőmikrofonos beállítás esetén semmilyen paramétert ne állítsunk a mélysugárzón!

Mivel minden hallgatási környezet más és más, így az egyes hangfalak késleltetését hozzá kell igazítani az aktuális környezethez. Ezt az olcsóbb erősítőkben manuálisan, a távolság megadásával tehetjük meg, komolyabb készülékek automatikusan, mérőmikrofon segítségével végzik el a beállítást. Utóbbi jóval jobb eredményt hoz, mert a processzor korrigálja a hallgatási környezet hatásait a hangképre, megfelelő fázis és hangszínszabályzás segítségével.

Hangszórók impedanciája: a mai erősítők nem kényesek rá, és nincs pl. 6 vagy 8 ohmos erősítő! Csak akkora impedanciára van megadva a kimenőteljesítmény és a torzítás. Természetesen egy határ alá nem érdemes menni (általában 4 ohm). A modern erősítők figyelik a kimenő portjaikat (is), így nagyon nagy baklövést nem tudunk elkövetni (rövidzárlatot és túlterhelést is túlélik).

Ideális hangfal/erősítőteljesítmény viszonya: abból soha nincs gond, ha egy hangfal nagyobb teljesítményt képes elviselni, mint amit az őt meghajtó erősítő lead. Ez esetben egyik sem károsodik. A gond abból szokott adódni, ha a hangfal az erősítő legnagyobb teljesítményénél kevesebbet képes kezelni. Ez esetben könnyen tönkretehetjük a hangszóróinkat. Itt hívjuk fel a figyelmet a hangszórók legnagyobb ellenségére, a torz hangjelre, ami a túlvezérelt erősítőkből származik. Akár a hangszóró névleges terhelhetőségének negyedével is ki lehet nyírni a lengőtekercset.

Mindig a szinuszos (RMS) teljesítményt vegyük figyelembe, ne pedig a zeneit! Ellenkező esetben kellemetlen meglepetésben lehet részünk. A zenei teljesítményt csúcsokra és nem tartós terhelésre adják ugyanis meg.
Figyeljünk a hangfalak érzékenységére is: azonos erősítőt (illetve kimenő teljesítményt) feltételezve egy 92dB-es 2x hangosabb lesz, mint egy 86dB-es.

Az ideális ár/teljesítmény arányról

5.1-es rendszerben, a front-center-surround dobozokra költendő összeg, az erősítő árának legalább duplája legyen, figyelembe véve a teljesítményt és természetesen a helyiség adottságait. Ezekhez még hozzá kell számolni az aktív szubbasszus sugárzó (mélyláda) beszerzésének költségét. Kis szobába állványos dobozokat, nagyobb méretűbe állókat részesítsünk előnyben.

Az aktív mélysugárzó nélkülözhetetlen alkotóeleme a rendszernek, még abban az esetben is, ha a frontsugárzók basszusban erősek. Kiválasztásakor figyelembe kell venni a szoba méretét és a többi hangdoboz képességeit, erősítő teljesítmény és membránméret szempontjából.

Az összekötő kábeleket (digitálisakat is) érdemes hallgatással, próbával kiválasztani. A megfelelő arány, amit vezetékekre költeni célszerű, az összes többi alkotóelem árának 15-20 százaléka.

A szoba rossz akusztikája tönkreteheti egy csúcsminőségű készülékekből összeállított rendszer hangzását is. Amit lehet, tegyünk meg annak javítására, optimalizálására! Csökkentsük a nagy, szabad falfelületeket!

Belépő kategória ajánlott erősítői:

Denon AVR-1311*/1312
Harman/Kardon AVR 155
Onkyo TX-SR308*/309
Pioneer VSX-420*/421/520*/521
Sony STR-DH 520
Yamaha RX-V371/467

A csillaggal (*) jelölt modellek tavalyi évjáratúak, de összeállításunk megírásakor még kaphatók vagy rendelhetők.
Ezen erősítők közös jellemzői: ötcsatornás végfokkal rendelkeznek, listaáruk 50-80 ezer Ft. 4 ohmos hangfalakat is meghajtanak, a legolcsóbb szettek valók hozzájuk, így nem jelentenek nagy kiadást. HD hang dekódolására képesek, manuálisan megadható a hangdobozok száma, nagyságuk (nem csak fizikai méretről hanem a mélyhangok visszaadásának képességéről van szó) és távolságának a paraméterei. Csatlakozó kínálatuk szegényes, de mindegyiken megtalálható legalább 3 db HDMI bemenet,1 kimenet,1 vagy 2 optikai, 1 koax és minimum 2 sztereó RCA audio bemenet és 1 kompozit kimenet, képernyőmenü megjelenítéséhez. Skálázót, valamint 5.1 analóg bemenetet nem tartalmaznak.
A teljes rendszer végösszege 200 -250 ezer Ft többi kiegészítőtől függően.
Felhasználási kör szerint HDMI-s médialejátszó, játékkonzol (PS3,XBOX.Wii) mellé, tévéműsorok hangjának javítására, olcsóbb BD- vagy DVD-játszó mellé és néhány, korlátozott számú komponenshez (pl. 1 videomagnó) ideálisak.
Mozira kisebb és közepes szobában alkalmasak, 15-20 nm-en futják jól ki magukat, és megfelelő hangfalakkal bármelyik egydobozos (bögre)szettet felülmúlják, kb. 300 ezer Ft-os kategóriáig. Zenei képességeik a populárisabb műfajok megszólaltatására teszik őket alkalmassá, nem jellemzőjük a részletezés, ezért akusztikus és komolyzenére, jazzre inkább magasabb kategóriás modelleket keressünk!

Belépő kategória ajánlott házimozi szettjei:

Onkyo AVX-380*/390
Onkyo HT-S3305*/5305*+
Onkyo HT-S3405/5405+
Denon DHT-1311XP*/1312XP
Yamaha RX-V6230, Yamaha hangdobozokkal árusítják.
+ jelzésűek aktív mélynyomót tartalmaznak

Közös jellemzőjük: 85-150 forint közötti összegért kaphatóak, komplett 5.1 kiépítésűek, a lejátszón és megjelenítőn kívül nem szükséges új elemeket venni hozzájuk. Saját hangdobozaik kb. 12-18 nm-re elég hangerőt képesek kiadni (egyes Yamaha szettek 20-22 nm hangosítására is képesek). Csatlakozóik: legalább 3 HDMI bemenet, teljes támogatottsággal és HD dekódolási képességgel, 1 HDMI kimenet, 1-2 optikai és 1 koax bemenet, legalább 3 pár sztereó RCA bemenet, egy HDMI valamint kompozit kimenet, képernyőmenü megjelenítéssel. Kisméretű hangdobozaik nagyobbra cserélhetők, tehát adott a továbbfejlesztés lehetősége. Akkor ajánlott vételek, ha erősen korlátozott a pénzügyi keret.
Egyéb tulajdonságaik és a zenei jellemzőjük megegyezik az erősítők belépő kategóriájával.

Alsó-középkategória ajánlott erősítői:

Denon AVR-1611*/1612
Denon AVR-1911*/1912
Harman/Kardon AVR 255*/260*/265
Marantz NR1402/1501*/1601*
Onkyo TX-NR508*/509
Onkyo TX-NR608*/609
Pioneer VSX-820*/821/826
Pioneer VSX-920*/921
Sony STR-DH720/820/1020
Sony STR-DN1000/1010
Sony STR-DA1500*
Yamaha RX-V467/471/571
Yamaha RX-V567/667/671
Yamaha RX-V767/771

Ezen erősítők közös jellemzői:az előzőekben felsoroltakhoz képest, hogy 5.1 vagy 7.1 kiépítéssel használhatóak, amihez 5 vagy 7 hangdoboz és 1 mélynyomó szükséges, áruk 80-150e Ft. 4 ohmos hangfalakat is meghajtanak, jobb minőségű, magasabb kategóriásakkal érzik jól magukat, körülbelül 160-300 ezer forintos szettek valók hozzájuk. HD hangok dekódolására képesek és a különbségek az említett hangfalakkal hallhatóak ki. Pro Logic IIz hangzást hozhatnak létre,minden modellhez bemérőmikrofon tartozik, de manuális „setupra” is van lehetőség. Csatlakozó kínálatuk nagyon jó, mindegyiken megtalálható: legalább 4 db HDMI bemenet,1 kimenet, 2 optikai, és 2 koax csatlakozó, minimum 4 sztereó RCA audio bemenet, valamint komponens be és kimeneteket kínálnak. 1 kompozit kimenet képernyőmenü beállítására. Skálázót és 5.1 analóg bemenetet 1-2 kivételtől eltekintve még nem kínálnak.
A teljes rendszer összköltsége 250-400 ezer Ft, a többi kiegészítőtől függően. HD hangformátumok dekódolásra képesek. Már több analóg készülék rájuk köthető, központja lehet egy összetett rendszernek.
Az Onkyo TX-NR509 Internetes rádiót kapott és lejátssza a hálózatos tartalmakat, a Pioneer 820/821 USB-ről képes zenefájlokat játszani.
Mozira kis vagy közepes szobában alkalmasak, 16-25 nm-en futják jól ki magukat, nagyfelbontású hangformátumokat csak drágább hangfalakkal adják maradéktalanul vissza. Igényes zenehallgatásra még nem teljesen alkalmasak, populáris célra megfelelhetnek, de már kihallható az MP3 és a FLAC közti különbség. Nem jellemzőjük a részletezés, ezért komoly vagy jazz zenére inkább drágább modelleket keressünk.

Egydobozos szetteket az Onkyo is kínál:
Onkyo HT-S9305*
Onkyo HT-S9405
Onkyo HT-S6305*
Onkyo HT-S6405

Közös jellemzőjük: 5.1 kiépítéssel kaphatóak, de a 93xx sorozat 7.1-re bővíthető, ezért nem szükséges új elemeket venni hozzá, természetesen a lejátszó és megjelenítő elemeken kívül. Saját hangfalaik kb. 18-25 nm-re elég hangerőt képesek kiadni. 4 HDMI bemenetük van,teljes támogatottsággal és HD dekódolási képességgel, 1 HDMI kimenetük 2 optikai és 2 koax bemenetük van legalább 6 sztereó RCA bemenetük és HDMI valamint komponens és kompozit kimenet, képernyőmenü megjelenítéssel. Kisméretű hangdobozaik nagyobbra cserélhetők, tehát adott a továbbfejlesztés lehetősége. 150-320 forintot kell fizetnünk értük, ezért teljes rendszert kapunk.
Akkor ajánlott vételek, ha korlátozva van a ráfordítható pénzösszeg, valamint álló hangfal nem jöhet számításba. Mozira közepes, 16-20 nm-es szobában alkalmasak. Egyéb tulajdonságaik és a zenei jellemzőjük megegyezik az alapkategóriáéval.

Középkategória ajánlott erősítői:

Denon AVR-2311/2312
Harman/Kardon AVR 355*/360*/365
Onkyo TX-NR709
Pioneer VSX 1020*/1021
Marantz SR5005*/5006
NAD T748
Sony STR-DA3400ES
Yamaha RX-V771/1065
Yamaha RX-A810

Ezen rádióerősítők közös jellemzői az alapkategórián felsoroltakon kívül: 7.1 vagy 7.2 kiépítéssel használhatóak, amihez 7 hangdoboz és 1 vagy 2 mélynyomó szükséges, áruk 150 - 250ezer Ft. Árban és minőségben magasabb kategóriás, 300-500 ezer forintos szettek valók hozzájuk. HD hangformátumok dekódolására képesek, Pro Logic IIz hangzást hozhatnak létre, bemérőmikrofon tartozik hozzájuk, fejlett kalibrációra is lehetőséget adó szoftvereket használnak, így a rossz szobaakusztika javítható általuk.
Csatlakozó kínálatuk széleskörű, mindegyiken megtalálható:legalább 4 db HDMI bemenet teljes támogatottsággal,1 kimenet,minimum 2 optikai,2 koax és minimum 4 sztereó RCA audio bemenet és 3 komponens be-, 1 kimenet. Nem mindegyik kínál kompozit kimenetet képernyőmenü továbbítására. Skálázót legtöbb modell már tartalmaz, a 7.1 analóg bemenet mindegyiken megtalálható.
Ezek a legjobban ajánlható vételek. Mindenfajta célra - legyen akár nappali vagy dedikált moziszoba - megfelelnek, nem ismernek lehetetlent, házibuli vagy kisebb rendezvény hangosításához elég hangerővel rendelkeznek. Nagyon sok analóg készülék hozzájuk köthető, központjai lehetnek egy komoly rendszernek, sok modell multiroom funkcióval is rendelkezik. Némelyik internetes rádiót, AirPlay funkciót kapott, lejátssza a hálózatos tartalmakat és/vagy USB-n eszközről hangfájlokat.
Házimozira, közepes vagy nagyobb. 20-35 négyzetméteres szobában alkalmasak, ideálisak nagyfelbontású hangok megszólaltatására. Zenei kvalitásuk már elég jó ahhoz, hogy nem csak az MP3 és a FLAC, hanem a másolt és eredeti CD közötti különbséget is megmutatják. Átlagos zenei célokra teljesen megfelelnek és komolyzenét és jazzt is élvezhetően adnak elő, a hozzájuk illő hangdobozokkal.