Hirdetés

2020. július 3., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Házimozi rovat

Viszlát, FLAC!

Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket.

[ ÚJ TESZT ]

Újratömörítve

Mi történik, ha valamiért 320 kbps alatti bitrátájú hangfájlt tervezünk előállítani, azonban ezt veszteséges fájlból tesszük? Érdemes lehet ez miatt veszteségmentes módon tárolni a zenéinket?

Ha CD FLAC fájlról beszélünk (44.1 kHz és 16 bit), akkor óránként 396 MB helyfoglalással számolhatunk, átlagos 900 kbps bitráta esetén.

Hirdetés

Ezzel szemben a CBR 320 kbps MP3 óránként fixen 137 MB-ot jelent, ami az előző tárhelyének csupán 35 százalékát igényli, ez pedig igen jelentős helymegtakarítás.

Érdemes megemlíteni, hogy ha a veszteségmentes gyűjteményünkbe történetesen becsúszik egy-egy 192 kHz / 24 bit FLAC, az a 320 MP3-hoz mérten nagyjából 1500 % helyfoglalás. Ha épp DSD 256, akkor olyan százszoros tárhellyel számolhatunk. Mindezt zenehallgatás esetén nem létező előnyökért.

Így néz ki egy érzékenyebb CD FLAC hanganyag spektrogramja.

Majd pedig az eltérés a 320 kbps MP3 konverzióhoz képest.

Azokban az esetekben, amikor ez a tárhely igény is túl magas, érdemes másfajta formátumra voksolni, például OPUS-ra. Ebből a még igencsak jól megszólaló 117 kbps-ot választottam, ahol az eredeti FLAC-ből konvertálva, ahhoz képest az eltérés így fest.

Alább pedig az a nagyon hasonló eredmény, ahol 320 kbps MP3 forrásból került újrakódolásra a 117 kbps OPUS. (A "117" a "320" 37 % tárhely igényével rendelkezik.)

Ami pedig a lényeg, hogy milyen eltérések fedezhetőek fel az előző kettő között.
Tehát FLAC -> 117 OPUS vs. 320 MP3 -> 117 OPUS

Az eltérés nem jelentéktelen, de valójában nagyságrenddel kevesebb, mint amennyit maga a 117 kbps OPUS vesztesége okoz. Megítélésem szerint ilyen, jó eséllyel még csak meg sem történő célkitűzések miatt, semmi értelme sincs a FLAC gyűjtemény tárolásának.

Hozzá kell tenni, hogy ilyenkor nagy az eshetősége, hogy még alacsonyabb bitráta kerül kiválasztásra, ahol relatíve végképp marginális eltérés lesz ahhoz képest, hogy FLAC vagy 320 kbps MP3 volt a forrás.

Megnéztem azt is, számít-e, hogy a gyűjteményünk 320 MP3-ban van-e vagy 187 kbps OPUS-ban, amennyiben ebből szeretnénk még alacsonyabb, 117-es OPUS-t készíteni.
Tehát most azt az eltérést láthatjuk, hogy mennyivel gyengébb a kapott 117 OPUS akkor, ha 187 OPUS volt a forrása, ahhoz képest, mint amikor 320 MP3.

Lényegtelen. Ráadásul nem valószínű, hogy a 187 kbps OPUS-t valaki újrakódolja 117-re, de még ez is nyugodtan megtehető, alig kapunk rosszabb eredményt, mintha jobb lett volna a forrás. Vagyis ekkor sincs értelme "veszteségmentesen" tárolni zenéinket. Reálisabb lehetőség, hogy alacsonyabb bitrátájú újratömörítés történik, amikor pedig a relatív eltérés még kevésbé fog számítani.
Tehát emiatt sincs értelme a FLAC fájlok raktározásának.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.