Bevezetés, alternatívák

Volt egy kis megtakarított pénzünk, és tavaly úgy döntöttem, hogy kiegészítő fűtési megoldások után nézek. Kevés pénzünk volt, mindössze 300 000 Ft (Rókás spórolós megoldás :), de azért megnéztem, milyen lehetőségek vannak. Sok alternatívát nem is találtam...

Napkollektor
Igyekeztem minden infót begyűjteni, de ott álltam meg, hogy egy ilyen kombinált (meleg víz+fűtésrásegítés) rendszer alapból 1 000 000 Ft-nál kezdődik. Előtte azonban találtam néhány más indokot is arra, miért ne ez legyen a kiválasztott megoldás.
Először is, mert szezonális, és ezzel van/volt a legnagyobb problémám a dologgal kapcsolatban. Pont abban a szezonban kicsi a hatásfoka, amelyikben a legnagyobbnak kellene lennie.
Másodsorban pedig a nyári időszakban olyan durva hőmérsékletnek lenne kitéve, hogy 3 évente lehetne cserélni a tömítéseket és a szelepeket. Karbantartási munkákra pedig nincs keret.
Harmadrészt pedig az olyan megoldásokat jobban preferálom, amihez én is konyítok kicsit és meg tudom javítani, ha szükséges. :)

Kandalló
Ez is csak akkor adja a meleget, ha ég benn a tűz. Mint írtam is, nekem fontos a költséghatékony működés, és emellett ne is kelljen kivágni miattam egy erdőt.

Cserépkályha
Bár ez a tradicionálisnak mondható megoldás állt legközelebb hozzám, kiindulva falusi gyermekkorom tapasztalataiból, hőtárolás szempontjából ez sem maradt a kalapban.

Tömegkályha
Sok képet, videót megnéztem a témában, és egy 5 perces videó segítségével el is sajátítottam a szakma csínját-bínját. Persze ezt azért nem kell elhinnetek. Lényeg a lényeg, hogy sok szép kályhát láttam és arra jöttem rá, én is olyat építhetek, amilyet csak akarok. Ami nekem tetszik. Túrtam is sok mintát a netről és ezt találtam:

A tömegkályha építése

Szép-szép, de hogy fogom én ezt megépíteni az IT mérnöki diplomámmal a zsebemben? Ráadásul menedzser szakirányon végeztem, így gondolhatnátok, hogy megette a fene, ez nem fog sikerülni. Nem kell aggódni; befejezem a cikket és meglátjátok, mi lett az ötletből. A címből is kitalálhattátok, hogy igen, a választás a tömegkályhára esett. Az okok (tapasztalati):
- hatékony (a ház közepén foglal helyet és mindenhová elér a hője)
- tartja a meleget (24 óra múlva is meleg a tűztér)
- gazdaságos (6-8 kg fa/fűtés/nap)
- kiváló a komfortérzet
- hangulatos

Volt még egy apró bibi: nem volt a házban kémény. Affene, gondoltam. Valahogy csak kivezetem azt a füstöt. Utánanéztem a lehetőségeknek, na hol...? Az interneten természetesen. A kutatásnak az lett az eredménye, hogy egy héten belül ott figyelt a kocsibejárón a 16-os samott béléscsöves Montel „lego” kémény – darabokban természetesen. 3 nap alatt egy barátommal felépítettük, és végül a bádogos is megtette a magáét. Hurrá! És még huzata is lett. Öröm volt megtapasztalni, milyen érzés a semmiből, semmiféle kéményépítő szaktudás nélkül működő kéményt kreálni. Pipa.

Szóval, visszatérve az etalont ábrázoló képre (sokszor sok időt eltöltöttem a bámulásával; az álmokat táplálni kell ugyebár), az alapján elkezdtem fejben összerakni a dolgokat. Az ajtó, amit vettem hozzá, az egyáltalán nem hasonlított a képen látható ajtókhoz. Ugyanis egy boltíves, dupla ajtós megoldást sikerült találnom az egyik üzletben. Ebben benne van a hamutér ajtaja is. Nem úgy, mint a képen. A választás ideálisnak bizonyult a kályha és a tervezett tűztér méretéhez viszonyítva. Az ajtó miatt változtatnom kellett hát a megvalósítási terven (ami még mindig csak a fejemben létezett).

Miután elkezdtem számolgatni, odáig jutottam, hogy megcsinálom az alapot és kiszámolom a szükséges téglamennyiséget. Kb. 350 db tégla volt szükséges egy 160x100x75 cm-es kályhához. Az volt az egész dologban a szép (számomra), hogy nem egy milliméterpontosan megtervezett építményről van szó, hanem úgy kellett építeni, ahogyan a rendelkezésre álló hely megengedte. Persze mindennek a lényege az alap, mert az meghatároz a magasságon kívül mindent, de az eredmény nem lett annyira rossz. A kályhát és a kéményt a ház közepére sikerült elhelyezni, így egyenletes lett a hőeloszlás is. Sőt, mivel fal mellé építettem, a kályha mögötti részen kivágtam a falat (könnyűszerkezetes ház) és így a közlekedőbe és a hálószobába is jut egy kis plusz meleg.

Az alap:

Szépen épült, sorról sorra, amikor eljött az ideje annak is, hogy a füstjáratokat kialakítsam a kályhán belül. Ez ugyanis a legfontosabb dolog az ilyen felépítésű (és más) kályháknál. Ha elhibázzuk, akkor csak egy szép lánglobogtató kályhaajtónk lesz, ami hangulatos ugyan és adja is a meleget egy ideig, de a füstjárattal az a cél, hogy a teljes kályhatestet átfűtsük. Ezeket a járatokat is a helyzet adta, mivel nem csináltam még ilyet. Így kilogikáztam, hogy ha a kimeneti füstjárat a kályha jobb oldalán van, akkor a jobb oldali részbe, ami közelebb esik a kijárathoz, szükséges fékezőelemeket is berakni, hogy egyenletesen jöjjön mindkét oldalról az elszívás, ami ugyebár maga a huzat.

Füstjáratok:

A tűztér nagy méretű samott téglából készült, falazva Rath-féle speciális habarccsal. A felső sütőtér ajtaját is magam készítettem. Benne 5 mm-es hőálló üveggel. A zárszerkezet is „folyamatában” készült. Ahogyan a hely és a méretek azt megengedték. Elöl kellett még tisztítójáratokat is illeszteni, melyeknek elöl látható a fedelük.

Sütőtér:

A füstjáratok után már jöhetett a tetőrész. Ezt „L” idomok egymásnak háttal történő beillesztésével oldottam meg, melyeket a kályha rövidebb oldalának hosszában helyeztem el, téglányi távokra. Ezután már csak bele kellett rakosgatni a téglákat egy kis falazóhabarccsal, majd elsimítani a tetejét.
Ezt követően már csak várni kellett, hogy kiszáradjon. Sajnos sok időt nem adtam neki, mert novemberben készült a kályha, de ez nem okozott különösebb problémát.

Íme a kész kályha:

Tapasztalatok és hibák

Az egyik hiba, amit vétettem, hogy nem hagytam dilatációs rést a kémény és a kályha között, továbbá a füstkiömlő nyílásba nem illesztettem flexibilis megoldással (a hőtágulás miatt) egy csövet, így a kémény a fűtés során egy kicsit elmozdul (fél mm), így repedés keletkezik rajta az összekötött részen.
A másik hiba, hogy a frontfal és a tűztér közé nem tettem kerámiapaplant, ami szintén a hőtágulás miatt jönne jól. Így itt is, a hőtágulás következtében keletkezik egy vékony repedés a kályhán, de ez nem igazán befolyásolja a működést.

A kályha mindössze 3 hét alatt készült el és jórészt egyedül csináltam mindent. A téglákat flexszel vágtam és szalagcsiszolóval kerekítettem le egyesével. Ez a kályha, úgy gondolom, nem sikerült rosszul, de ha tehetném, újra nekivágnék, mindazzal a tapasztalattal, amit szereztem ennek az építése közben.

A működése pedig kiváló. Amikor befűtök, az üvegajtókon kiáramló meleg hirtelen nyomja fel a hőmérsékletet, majd kb. 2 óra múlva elkezdi kiadni magából – ekkor tombol igazán. Ilyenkor már pólóban flangálunk a házban.

És persze ez lett a fő fűtési megoldás, és a gáz-központi fűtéses megoldás maradt a kiegészítő fűtésnek. Le is ment a gázszámlánk a felére.