2020. április 6., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Nosztalgia: szocializmus gyerekszemmel

Emlékeim arról, hogyan éltem meg kisgyerekkoromban az akkori világot.

[ ÚJ TESZT ]

A három tavasz ünnepe

Márciusra kitavaszodott. A tavasz az egy olyan évszak, elvileg a tél után, a nyár előtt, amikor már nincs nagyon hideg, de még nincs meleg sem. Kienged a föld, megpezsdül az élővilág. Az emberek úgynevezett átmeneti kabátot hordanak már a téli helyett, a csizmákat már eltették a következő szezonra, melegebb, vízálló félcipő a divat. Gyakoriak az esők, de már jelentős a napsütés.

Hirdetés

A tavasz akkoriban gyakorlatilag egy ünnepségsorozat volt. Kezdődött március 15-én a 48-as forradalom ünnepével. Abban az iskolában, ahova én jártam, viszonylag rendesen megünnepeltük, nem kirívóan, de nem is hallgatták agyon. Máshol ez másképp volt. Március 15-én tanítási szünet és hivatalos ünnepség volt az iskolában, amelyre a felsőbb osztálybeli diákok műsort készítettek.

Az ünnepre "ünneplőben" kellett mennünk, így kénytelen vagyok kis politikát beszúrni, hogy elmesélhessem ezt. Az iskolák feladata volt az ideológiai nevelés is, szerencsére ahova én jártam, ott ezt nem vitték túlzásba. Volt, de ki lehetett bírni. Az általános iskolában az ideológiai nevelés eszköze az úttörőmozgalom volt. Ez úttörőcsapatok képében valósult meg, minden iskolában volt egy, amelyet őrsök alkottak, amelyeket az osztályokban a diákok alakítottak. Kék nadrág, lányoknak szoknya, fekete cipő, fehér zokni, fehér zsebes, váll-lapos úttörő ing, nyakkendő, síp, speciális csatos öv.

Forrás: eladó szíj a vatera.hu-n

A "karrierút" a következő volt: az elsősök még csak sima tanulók voltak, első év végén, gyermeknapon avatták őket kisdobosnak. Ekkor kaptunk kék nyakkendőt az egyenruhához. Elvileg ehhez tartozott valamilyen elvárás is, próba, de mivel erős cél volt a 100%-os tagság, így sose kérdeztek senkitől semmit. A felavatott kisdobos három évig bizonygatta jó cselekedeteivel, viselkedésével, hogy minden szempontból alkalmas úttörőnek, majd negyedik év végén, szintén gyereknapon, felavatták úttörőnek, kapott piros nyakkendőt. Az általános iskola befejezésekor lett ennek vége, a következő lépcső a KISZ volt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség.

Ezeket a mozgalmakat változó szinten vették komolyan a felnőttek. Kis falusi iskolában jellemzően nem domborították véresen a politikai oldalát, családias ünnepségek, megemlékezések voltak. Szinte észre sem lehetett venni az ideológiai nevelést. Nagyvárosokban már valamivel komolyabb lehetett (nem láttam sok helyen, ezért a feltételes mód). Megyeszékhely iskolájában se volt elviselhetetlen, bár ott előfordult egy-két keményvonalas tanár.

Tehát megemlékeztünk a 48-as forradalomról, vagy a napján, vagy legközelebbi munkanapon. A következő ünnep a Tanácsköztársaság ünnepe volt március 21-én, amelyet tanítás nélküli munkanapként vezényeltek le. Ez azt jelentette, hogy hétköznapi ruhában bent ültünk az iskolában, nem volt tanítás, ünnepség és ünnepi beszédek voltak helyette.

A harmadik tavasz április 4-én volt, amit akkor még hazánk felszabadításának ünnepeként ünnepeltünk. Alsós koromban (75-79) még nagyon messze volt a szovjet szerepvállalás átértékelése, akkor még felszabadítók voltak. Április 4-re a tv országos műsorral készült. Akkoriban már tudtak vidékről tudósítani, így kiválasztottak pár olyan helyszínt, ahol ígéretes műsor volt várható, és oda kiküldtek közvetítőkocsikat és stábokat. Jellemzően Battonya és Nemesmedves, mint az először és utoljára felszabaduló két települése az országnak, benne voltak a közvetítésben.

Majd következett május 1, a munkásosztály nagy ünnepe. A legnagyobb felhajtás május 1-én volt, amikor (jellemzően nagyobb városokban) a dolgozó munkásosztály felvonulással ünnepelt és mutatta meg erejét. Emlékszem, hogy ott álltunk a tömegben az utca szélén, amit lezártak, és az úttesten vonultak a kivezényelt munkás-tömegek, transzparensekkel, jelmondatokkal, stb. Volt hangosítás, induló zene, lufiárus, minden, ami kell. Több ilyenen is részt vettem nézőként, mert vittek a szüleim. Már akkor sem tűnt valami hatékonynak ideológiailag. Amikor letudtuk a felvonulást, akkor kezdődött a majális. A város másik felén az erdőben hatalmas tisztásokon tartották a majálisokat, kajaárusokkal, gyerekjáték bódékkal, búcsúval. Akkoriban a búcsú nem vallási esemény volt, mert a hitéletet üldözték, hanem vásári kofák nagy napja, kacatárulással, faszárú nyalókával :)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Pityu naplója

    Játéknak indult, ez lett belőle! Fiktív napló! Gondoltam egy merészet és elkezdtem naplót írni, hogy szórakozzatok egy jót!

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.