Más kikapcsolódási lehetőségek

Amikor nem voltunk nyaralni, ilyen játékokkal játszhattunk, mint a következő képen (csak azokat említem, amik nekem is voltak):

Korabeli játékok, forrás: keptelenseg.hu

Búgócsiga: a közepén levő piros fogójú kart ki lehetett húzni, majd erőteljesen visszanyomni, ettől a búgócsiga pörögni kezdett és megállt a saját csúcsán. Közben a benne levő szerkezet (nem tudom pontosabban, sosem szedtem szét) búgó hangot adott. Esetleg a csiga (más gyártmányok esetén) változtatta a színét is.

Holdrakéta: ha összecsuktad, akkor egy fekvő, kerekeken guruló rakétát kaptál. Lehetett gurítani, talán még felhúzni is? Ha nekiment valaminek, az orrán levő hosszú egyenes fémrúd benyomódott, ettől a rakéta első kereke lehajlott és függőleges helyzetbe állította a rakétát, majd kinyílt a kabin, és kijött belőle egy űrhajós figura.

A jobb felső sarokban levő fémlemezből sajtolt pályára felhúzós járműveket lehetett rakni, két személyautót és egy buszt, majd azokat el lehetett indítani a pályán. A karambolokat a pályába bevájt résekben levő fémlemezek leeresztésével lehetett megakadályozni, ekkor az autó megállt, vagy felnyomtad a lemezt, ettől az autó elindult. A lemezeket a pálya oldalán levő színes gombokkal lehetett irányítani, talán látszik a piros, a zöld és a sárga kallantyú a pálya felső, túloldali felén.

A bal alsó sarokban levő szerkezet X alakban ment előre-hátra a pályán. Felhúztad, elindult, sávot váltott, elment a pálya végéig, ott irányt váltott, visszatolatott, átrakta a tehervagonból a szállítmányt a közepén levő raktárba, majd újabb fél X-nyi pálya után visszatolatott és berakodott.

A szürke, német pisztolyt utánzó játékfegyver egy egyszerű pisztoly volt, annyi bonyolítással, hogy kovakő volt a csövében, így lövéskor szikrázott.

Ezekhez a játékokhoz szükség volt fantáziára, mert önmagukban nem voltak túl komplexek. A jobb felső sarokban levő játéknál is a lemezre festett környezetekhez lehetett kitalálni történeteket, de mi idáig nem mentünk el.

A legkomolyabb, nem is annyira játék, a diavetítő volt, aki nem ismeri fel: nagyjából pont középen, a kalapácskék festésű eszköz. Ezzel diafilmeket lehetett kivetíteni a falra, amiből egy példány ott van előtte, a világoskék henger alakú műanyagdobozban. Rengeteg filmet lehetett venni, sok színes képpel és minden képen 2-3 mondatnyi történet-részlettel. Ha valaki felolvasta, elég sok időre le tudta kötni a gyerekeket, minket is.

Korai konstrukciós játék volt a fémépítő. Néhány fajtába sorolható méretű, formájú fémlemezeket és csavarokat raktak egy dobozba, villáskulccsal. Ebből a fantáziánk szerint építhettünk bármit, amire elég volt az alapanyag. Ez kifejezetten jó játék volt, semmivel sem volt rosszabb, mint egy mai nem specializált Lego készlet.

Fémépítő, forrás: keptelenseg.hu

A gyerekkorom végére már megjelentek ilyen űrszerkezetek is, mint a BRG MK-27-es magnója, ami például kivehető fogantyúval rendelkezett, aminek a helyére hordszíjat lehetett bepattintani. A hangminősége finoman fogalmazva is kihívásokkal küzdött. A gyatra hang előállításában sokat segített, hogy az egyszeri polgárok szinte csak Polimer gyártmányú kazettát tudtak venni, amit az első magyar pc-s vírusból ismerhetett meg az, aki nem magnózott akkoriban :)

BRG MK-27 magnó, forrás: poptarisznya.hu

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!