2016. október 1., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Sandy Bridge vs. Skylake - az alsóbb kategóriákban

Megnéztem, mit bír az új i3 és Pentium játékban és összevetettem őket Sandy Bridge-es megfelelőikkel.

[ ÚJ TESZT ]

Bevezető

A Skylake architektúra megjelenésekor tele volt az Internet i5 és i7 tesztekkel, viszont a kisebb processzorokat mindenki mellőzte. Megnéztem, mit bír az új i3 és az új Pentium játékban, és egy füst alatt összevetettem őket Sandy Bridge architektúrás megfelelőikkel.

5 évnyi fejlődés a CPU-piacon

"Az Intel legújabb architektúrája óriási előrelépést hozott teljesítményben" - ezt a mondatot lassan 5 éve írta le utoljára bárki, legalábbis józanon. A Sandy Bridge architektúra 2011 elején valóban komolyat ugrott, és alaposan el is húzott az AMD-től. Azóta azonban az Intel ráült az előnyére, és bár nagyjából évente érkezik új generáció, mind órajel, mind IPC terén csak minimális előrelépések történnek. Így állhatott elő az a tragikomikus helyzet, hogy a Skylake architektúra megjelenésekor számos tesztoldal a 4 (!!négy!) generációval korábbi Sandy Bridge-et használta referenciapontként, és arra a "megnyugtató" eredményre jutottak, hogy a Skylake alapú chipek akár 50%-kal is gyorsabbak csaknem 5 évvel korábbi társaiknál.

Legalábbis amíg a gyári órajeleket használjuk - amint az ember tuningolni kezd, akkor kiderül, hogy a 2500K és az 2600K azonos, ha nem magasabb órajelekre képes, mint a 6600K és a 6700K. Így az 50%-os előny sokkal inkább csak 30%, miközben játékok terén a 4 GHz fölé húzott 2500K is csaknem mindenre elég még ma is, azaz a +30% megvásárlása sokkal inkább úri hóbort, mint valódi szükséglet. Így aztán kissé nyögvenyelősen születtek meg a konklúziók, miszerint a Skylake-re talán már érdemes váltani a Sandy Bridge-ről, és mindenki gyorsan tovább is lépett, ejtve a kínos témát.

Mi a helyzet az alsóbb régiókban? i3-as játéktesztet elvétve lehet találni a neten, Pentiumost pedig még kevesebbet, pedig egyáltalán nem érdektelen a dolog - korábban kiderítettem, hogy egy középkategóriás VGA mellé korántsem létszükséglet az i5, viszont a tesztben szereplő Ivy Bridge alapú i3-3220 azért már több helyen köhög. Ha pedig valaki nem akar 20e Ft-nál többet adni egy CPU-ért, akkor egy Pentiummal is lehet játszani - ilyesmit is teszteltem korábban, két éve még elég erős kompromisszum-készséget igényelt a kétmagossal való játék. Mivel ezeket a CPU-kat egyetlen kivételtől eltekintve tuningolni sem lehet, a Skylake állítólagos 50%-os előnye a Sandy Bridge-dzsel szemben sokkal nagyobb jelentőséggel bírhat - úgy gondoltam, érdemes lenne ennek utánajárni.

Mivel jól bevált 1155-ös platformom időközben megérett a cserére (IT-ben nem szeretem a garancia nélküli eszközöket), a csere előtt hadrendbe állítottam a Sandy Bridge generáció legkisebb i3-as és legkisebb Pentium tagját - majd a csere után kerítettem egy Skylake Pentiumot, míg az i3-as versenyző a saját, újonnan vásárolt 6100-asom lett. Lássuk, mire megyek velük játék közben!

Versenyzőink

Nagy vonalakban a következőket érdemes tudni a tesztben használt CPU-król:

Jól látható, hogy a 4 generációnyi fejlődés során 2 csíkszélességváltás is történt, és az azonos kategóriájú CPU-k órajele 20-25%-kal magasabb lett. A cache ebben a kategóriában stabilan 3 MB, a TDP pedig a 2 fizikai maghoz van osztályozva, és az Intel egy cseppet sem törődik vele, hogy a gyakorlatban a Pentiumok kevesebbet fogyasztanak.

Mire számíthatunk a tesztekben? Több dolgot is érdemes lett nézni:
- A G2020-ast is felvonultató teszt óta komoly fejlődés történt a DirectX 11-es VGA-driverekben a jobb CPU-kihasználtság érdekében, ezért lehet, hogy már a G620 sem fog olyan elveszettnek látszani, mint anno az Ivy Bridge-es, 10-15%-kal erősebb párja.
- A két Pentium és a két i3 között 40-50%-os különbségre számítok erősen CPU-limitált helyzetekben.
- Érdekes lesz még a kategóriák közötti összevetés - arra számítok, hogy a G4400 megközelíti, esetleg meg is előzi az i3-2100-at.

A tesztekben használt GTX 660-as VGA nem éppen egy friss darab, ezért kétféle beállítással teszteltem:
- Normál játék üzemmódban, 1920x1080-as felbontásban. Az újabb VGA-k közül a GTX 660 helyébe a GTX 750Ti vagy az R7 370 képzelhető, kb. hasonlóan teljesítenének a tesztelt CPU-kkal.
- CPU-ra kihegyezett üzemmódban, 1280x720-as felbontásban. Itt a GTX 660 jellemzően 50-80%-kal több FPS-t ad, mint fullHD-ben, ezért a mostani mezőnyből egy jól meghúzott GTX 960, vagy egy stock R9 380X képzelhető a helyére.

Mint látni fogjuk, vannak olyan esetek, ahol a Pentium mellé még egy felsőkategóriás kártya is bőven jó lenne - meg olyanok is, ahol már a középkategóriát is nehézkesen szolgálja ki az új i3. Ezért aztán a "kihajcsa-e" kérdés általánosan feltéve értelmetlen - konkrét szituációkra lehet megválaszolni, aztán számos szituációkból statisztikai alapon levonható némi konklúzió.

Tesztkonfiguráció, játékok, tesztmódszer

A tesztek az alábbi konfiguráción futottak:

A tesztben használt játékok:
– Unigine Heaven 4 (az összesítésben nem szerepel)
– Borderlands: The Pre-Sequel
– GRID 2
– F1 2013
– Sniper Elite V2 (benchmark)
– Crysis 3
– Dying Light
– The Witcher 3

Annak érdekében, hogy a CPU-t még kicsit se kíméljük, a Heaven és a Sniper Elite kivételével mindenhol akciódús jeleneteket mértem – lőttem, csapkodtam, illetve nyomtam a gáz, mint az őrült, és a számos ellenfél sem fogta vissza magát.

A játékok illusztrálásához a youtube-ról vettem a videókat, köszönet a készítőiknek!

A tesztmódszerem nem változott:
– A videokártyák által nyújtott teljesítményt minden esetben a FRAPS mérte.
– Az átlagos FPS-értékek a FRAPS által mért átlag FPS átvételével keletkeztek.
– A minimum FPS-ek („min 2%” vagy „2%-os minimum” néven hivatkozom rájuk) a FRAPS által mért képkocka-renderelési időkből egy statisztikai alapú módszer használatával állnak elő, azt az értéket mutatják, amelynél csak a teljes minta 2%-ában találunk alacsonyabb képrenderelési időket. A módszer előnye a FRAPS által adott minimum FPS-ekhez képest, hogy kiküszöböli az egyszeri FPS-eséseket (pl. egy rosszkor felbukkanó HDD-művelet miatt), ezen felül kimutatja a microstutteringet és a hasonló FPS-fluktuációs problémákat.
– Minden tesztfutam háromszor került lemérésre, és a grafikonokra a három mérés átlaga került. Ha a három mérésből valamelyik feltűnő eltérést mutatott, akkor arra az elemzésben kitérek.

A teszteket 1920x1080 és 1280x720-as felbontásokban végeztem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • i7-2600 vs 6700k

    CPU-erőben a 6700k nagyjából 50-60 százalékkal gyorsabb, mint az i7-2600: megéri a cserét, ha az ember ki tudja használni.

  • Intel Pentium E5400 vs i3-2120 párbaj

    Az Intel Core 2 szériát leváltó Core i3 nagy javulást hozott teljesítmény terén. De mennyi is az annyi?

  • A Core i3 ereje a játékokban

    Mennyit ér single player játékokban egy kétmagos Intel CPU Hyper-Threadinggel megtámogatva?

Hirdetés

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.