Otthon /19:03/
Cathy kissé fáradtan ült az autóban miközben hazafelé tartottak, és egész idő alatt azon gondolkodott, hogy mit fog otthon mondani. Otthon, Cathy számára ez a szó már nem egy boldog család lakhelyét jelentett, már rég nem volt otthona mióta a szülei autóbalesetben meghaltak és nevelőszülőkhöz költöztették őket; őt és az öcsét Jake-et. Jake volt az egyetlen aki jelentett számára valamit is az életében. Még élt benne a remény, hogy egyszer boldogan élhetnek. Jake és ő.
Hirdetés
Megérkezve Cathy egy tömbház felé futott, a környék épületei sivár, lepusztult képet mutattak. Cathy az épületben sebesen szelte a lépcsőket, azonban a folyosó közepén megtorpant. Az ajtójuk résnyire nyitva állt, ami ezen a környéken nem volt szerencsésnek mondható, a tolvajok percek alatt kirámolhatják az egész lakást. Cathy berohant az ajtón egyenesen Jake szobája felé. A szoba üres volt. A mostohaszülei szobája felé indult. Az ajtó csukva volt, vörös folyadék szivárgott ki alatt. Nagy zörejt hallva Cathy rémülten pillant hátra...
Jake, és Slash érkezett meg. Cathy lassan megfordult, és remegő kezét a vérrel borított kilincsre tette. Egyre erősödő légzéssel lassan benyitott a szobába.
Se egy sikoly, se rémült menekülés. Az ágyon fekve két véres tetem. Ellenállásnak semmi nyoma, meg sem próbáltak védekezni. Valószínűleg álmukban érte őket a vég. Cathy nem érzett sajnálatot a mostohaszülei iránt, tovább indult hogy Jakeet megkeresse. A szoba végében egy szekrény állt. Jake gyakran menekült ide mikor mostohaszülei részegen veszekedtek. A lány mindennél jobban félt vajon ott lesz-e az öccse, és ha igen él-e még? Cathy a szekrényhez lépett, és kinyitotta az ajtót.
Könnycsepp gördült végig az arcán, és mérhetetlen fájdalmat érzett. Térdre rogyott. Amit látott többé már nem az öccse volt, nem volt több egy véres hústömegnél. A vágás a torkától egészen az ágyékáig terjedt átvágva minden közbenső szervet. Kezében egyetlen Teddy-mackójával. Mintha csak most tudatosult volna benne, magába roskadva zokogásba kezdett, hiábavalónak érezte életét. John átölelte, és még csak meg sem próbált vigasztalólag hatni a lányra, tudta bármit is mondana céltalan lenne.
- Nem mondtam neki … kezdte Cathy
Nem mondtam el neki mennyire szeretem!
- Hidd el tudta hogy szereted.
- Nem !Nem! Veszekedtem vele, mérges voltam rá..! Nem mondtam … Nem kellett volna itt hagynom! Vele kellett volna lennem …
Cathyt a rosszullét kerülgette, az ájulás határán volt.
- Slash hozz már egy pohár vizet! Kiáltott John a mögötte álló férfinak.
Slash eltűnt, és pár pillanattal később már ott is volt a pohár vízzel a kezében.
Gyors volt! Túl gyors ahhoz képes hogy valaki először jár egy idegen lakásban. Mintha már járt volna itt ezelőtt. Cathy fejében emlékképek villantak fel, már látta Slasht ezelőtt, és a kezén lévő seb melyről nagyon titkolózott ... kezdett összeállni a kép.
- Mire vártok még ? kérdezte Cathy.
John és Slash értetlenül nézett a lányra.
- Mire vártok még? Miért nem öltök már meg, ahogy a többieket!
- Cathy sokkot kaptál össze-vissza beszélsz, nyugodj meg.
Cathy az éjjeliszekrényhez futott, kivette belőle a pisztolyt, Slash a kése után nyúlt, de már késő volt...
Pisztoly dördült, és eggyel több tetem feküdt a földön.
Cathy Johnra célzott…
… de nem lőtt.
folytatása következik ...
Ötödik rész
