Páratartalom

Most pedig vesézzük ki kicsit a levegő páratartalmát. Ha pontosabban szeretnék fogalmazni, akkor most a levegő relatív páratartalmáról fogunk részletesen beszélni, amit százalékban lehet jellemezni.
De miért relatív? A relatív páratartalom azt jelenti, hogy a levegő hőmérséklete elengedhetetlen a páratartalom meghatározáshoz, hiszen annak függvényében változik. Ugyanannyi vízpára melegebb levegőben relatív kevesebb százalékban telít, másképp fogalmazva: a melegebb levegő több vízpárát tud magában tartani. Ezért fordulhat elő, hogy amikor a lehűlő levegő eléri a harmatpontját, eléri a relatív 100%-os páratartalmát, tovább hűlve a 100% feletti rész halmazállapotot változtat, és vízcseppekként kicsapódik. Nem kerül a rendszerbe több víz, csupán a hidegebb levegő már nem tud annyi párát megtartani magában, és leadja azt. Ennek a folyamatnak van egy diagramja, és ezt úgy hívják, hogy Mollier h-x diagram:

Ezzel a diagrammal tudjuk a különböző légállapotok páratartalmát vizsgálni; nemcsak a relatív páratartalmat, hanem a tényleges páratartalmat is. Itt láthatjuk, milyen hőmérsékletnél érjük el a harmatpontot, és tovább csökkentve a hőmérsékletet, mennyi pára fog halmazállapotot váltani.
Nézzünk is egy példát:

Itt berajzoltam egy átlagos tavaszi állapotot: délelőtt esett az eső, de délutánra kisütött a nap, elérte a hőmérséklet a 15 °C-ot, és a délelőtti eső elkezdte a levegő páratartamát feltölteni, ahogy a nap sugarai gőzzé alakították. A "t1"-es állapotban a hőmérséklet 15 °C és 80% a relatív páratartalom.
Eljött az este, csökken a hőmérséklet, szélcsend van; ahogy csökken a hőmérséklet, a relatív páratartalom elkezd nőni, és eléri a 100%-ot. Ez valahol 11 és 12 °C között fog megtörténni. Ekkor megkezdődik a levegő páratartalmának kicsapódása. Hol fog először kicsapódni? Úgy van, ott, ahol a leghidegebb van. Megjelenik a víz egy másik halmazállapotban, folyadék formájában. Egészen 5 °C-ig csökken a hőmérséklet, és a folyamat egészen odáig folytatódik. Amint elkezd reggel melegedni a levegő, a kicsapódás is megszűnik, és újra elindul a levegő páratartalma felfelé, szárad a fű, a kő, minden, amire korábban kicsapódott a pára, és mire eléri a maximum hőmérsékletet aznap a levegő, a páratartalom megközelíti az előző napit, de további utánpótlás hiányában (újabb eső), nem éri el azt, hisz a növények egy részét megkötötték már. Érdemes megfigyelni, hogy napközben, ahogy nő a hőmérséklet, a relatív páratartalom folyamatosan csökken, mégis több lesz a levegő víztartalma.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!