Carpathia
RMS Carpathia
A hajó:
Az RMS Carpathia gőzös a Cunard Line hajózási társaság személyszállító hajója, amely 1903-tól 1918-as elsüllyesztéséig az Atlanti óceánon személyszállítási feladatokat végzett.
A Titanic 1912. április 15-i elsüllyedésekor mentési feladatokat látott el.
A Cunard Line hajóstársaság 1901. szeptember 10-én adott megbízást a Carpathia gőzös megépítésére, a hajó vízre bocsátására 1902. augusztus 6-án került sor, ezután történt meg a hajózási felszerelésekkel való ellátása. 1903. május 5-én indult el első útjára, ez Liverpoolból, Queenstownon keresztül, New Yorkba vezetett.
1903 és1904-es, téli hónapokban (novembertől májusig) a Trieszt-New York, majd májustól ismét a Liverpool–New York útvonalat járta.
A nyári hónapokban az észak-atlanti úton, a téli hónapokban a New York – Földközi-tenger útvonalon járt.
Magyar Vonatkoztatások:
Igen, a Carpathia azért épült, hogy a külföldre vágyó Magyar embereket elszállítsa, mivel ezekben az időkben a légi közlekedés nem volt, így ezzel a szállítóeszközzel volt lehetőségük az embereknek elutazni hosszabb távokra. Mivel a kiutazók nagy része elég rossz állapotban volt, ha nem is kiutazáskor, de a fedélzeten megkaphattak különféle betegségeket, ezért kiírtak egy pályázatot, hogy a Carpathia nevű gőzösre Magyar orvost keresnek, végül az akkor 26 éves Dr. Lengyel Árpádot választották a hajó orvosának.
Az átépítés:
1905-ben a hajót átépítették, az átépítés előtt a maximális utaslétszám 1700 fő volt a II. és III. osztályon. Az átépítés után a harmadik osztályon 2550 főt lehetett elhelyezni, a III. osztály átépítésére az volt az utasítás, hogy a kis kabinok helyett egy nagy helyiséget alakítsanak ki, ami hálóhelyként funkcionált.
1909-től 1915-ig válogatott utasokkal a Földközi tengerről utazott New Yorkba. 1915 és 1917 között a Carpathia ismét az észak-atlanti úton hajózott.
A Titanic katasztrófája:
A Titanic hajó katasztrófájának bekövetkezte után (összeütközött egy jégheggyel), riasztották a hajó rádiósait, és azok segélykérő üzeneteket küldtek a környező hajóknak, (Amerika, Baltic, California, Caronia és a Carpathia)
A legközelebbi hajó a Californian nem vette a vészjelzést, mint ahogy először a Carpathia sem, mert a rádiós tisztje éppen nem volt szolgálatban, azonban lefekvés előtt eszébe jutott, hogy megkérdezi a Titanicot, nem hallottak-e az ottani jéghegyekről? Értesülve a balesetről a hajó parancsnoka Arthur Henry Rostron kapitány, a Titanic felé fordíttatta a hajóját és a szolgálati sebesség helyett maximális sebességgel (14 csomó/25,5 km/óra helyett 17 csomóval) közeledett felé.
Ekkor a két hajó távolsága 93 km volt. A bajbajutott óceánjáró utolérése 3,5 órába került. Hajnali 4 órára érkezett a helyszínre. Ekkorra már a hajó elsüllyedt. A Carpathia fedélzetére 705 utast és tengerészt vett fel.
A hajó magyar származású orvosa, Dr. Lengyel Árpád, irányította a túlélők ellátását. Rengeteg sebesült szorult azonnali orvosi segítségre, és nem csupán a hipotermia miatt, sokan vetették kétségbeesésükben vízbe magukat a süllyedő Titanicról.
Hamar megtelt a Carpathia kórterme a törést és zúzódást szenvedett emberekkel, akiket a kollégáival együtt, New York-ig fáradhatatlanul ápoltak, ezért a hősies helytállásáért, számos elismerést kapott.
1912. április 18-án este érkezett a gőzös New York kikötőjébe, zuhogó esőben a megmentett emberekkel, akik a Titanic szerencsétlenül járt utasai és személyzete voltak. Több ezer ember várta őket a Battery parkban és a Cunard kikötőstégjénél. Megérkezésük után a legénység minden tagját, beleértve a tiszteket, minden kikötőben hősnek tekintették.
A vég:
A Carpathiát 1918. július 19.-én reggel 9 óra 15 körül, az Ír partoktól nyugatra tengeralattjáró támadás érte, a hajót összesen három találat érte, az első két találat valószínűleg nem lett volna végzetes, azonban, a hajó 11 óra körül elsüllyedt, de addigra 215 személy már a mentőcsónakokban volt. A gépházban 5 fő életét vesztette a második torpedó becsapódása után, mindenki más megmenekült.
Dél körül egy hadihajó mentette ki a szerencsétlenül járt hajó személyzetét és utasait.
A hajóroncsot 1999-ben, 200 méteres mélységben találták meg.
A mostani tulajdonosa 2000 áprilisában a hajóroncs kiemelésére alakult társaság részvényeit 1.374.000 USD értékben vásárolta meg, hogy egy mentőakció keretében a Carpathia felemelésére vállalkozzanak, ennek keretében a partnercég 3%-os részesedéssel a roncsot fél millió USD értékben megszerzi.
Ezt a mai piaci viszonyok mellett, a tulajdonos, ~16 millió USD felett tudná lebonyolítani.
Videók:
Adatok:
Építő: Swan Hunter & Wigham Richardson
Építés kezdete: 1902. augusztus 6.
Vízre bocsátás: 1903. április 22.
Sorsa: Elsüllyedt, 1918. július 17-én torpedótalálat érte.
Hossz: 164,58 m
Szélesség: 18 m
Merülés: 10,5 m
Összsúly: 8600 GT
Sebesség: 14 - 15 csomó (27,8 km/óra)
Férőhelyek száma: 1700 fő, átépítés után (1905) 2550 fő
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
