További lehetőségek

Ilyen például a hivatkozások automatikus kezelése. Miért ne, végül is egy igen okos program dolgozik nekünk a háttérben! Gondoljuk csak el: a megfelelő helyeken a szövegben elhintünk megfelelő kis parancsokat, majd az iromány legvégére beírt egyetlen utasításunkra minden igényt kielégítő irodalomjegyzék generálódik az esszénk egy külön, utolsó lapjára.

A szövegben pedig minden helyen, ahol ezeket a kis utasításokat kitettük, korrekt irodalmi hivatkozások fognak keletkezni, amik mindig pont az irodalomjegyzék megfelelő sorszámú elemére fognak mutatni. Szóval nagy erő az automatizmus.

A fejezetek és alfejezetek maximum hét mélységi szintje és számozása, a hozzá mindig alkalmazkodó tartalomjegyzék-generálással együtt szintén könnyen megoldható feladat. Az intelligens oldalszámozás (vagy -hivatkozás) ezek után remélhetőleg már magától értetődő lehetőség.

És akkor a LaTeX egyik legnagyobb adujáról, a szép és igen nagy tudású matematikai szedésről még épphogy csak szót ejtettünk az előző oldalon:

Réffy Júlia - Asymptotics of random unitaries
(PhD thesis, PDF, 660 kB)

Másik példa, kevesebb matekkal (PDF, 4,4 MB).

A soron belüli matematikai kifejezések mellett természetesen elérhetők a matekkönyvekben megszokott külön sorba kerülő számozott vagy számozatlan képletek is, amik címkézhetők, és így könnyen hivatkozhatók is.

A címkézés azt jelenti, hogy a kódban szinte mindenhez hozzárendelhetünk egy kis azonosítót, amivel aztán bárhol máshol a kódban hivatkozni tudunk rá. A pláne, hogy az ilyen hivatkozások a lefordított doksiban mindig a megfelelő számúak lesznek pl. egy képletre, még akkor is, ha időközben beszúrtunk az adott képlet elé még egy másikat is, amitől a száma (persze szintén automatikusan) megváltozott. Ugyanígy egy bizonyos dolog oldal- vagy fejezetszámára is könnyedén működik ugyanez.

Gyakorlatilag nincs az a bonyolult matematikai képlet, amit ne tudnánk LaTeX-hel előállítani. Szinte 100%-ig biztosak lehetünk abban, hogy ha a fentihez hasonló PhD dolgozatot látunk, akkor az LaTeX-hel készült. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a kiadók mellett leginkább a tudományos szövegeket és/vagy a sok hivatkozást tartalmazó dokumentumokat szerkesztők használják szívesen a LaTeX-et.

A szemünk előtt a távoli jövőben lebegő esetleges diplomamunka is remélhetőleg tudományos munka lesz, várhatóan hivatkozásokkal, képekkel, táblázatokkal és minden elképzelhető egyéb földi jóval. A képek és táblázatok beágyazása, számozása, aláiratozása, hivatkozása, ill. a táblázatok létrehozása, formázása, igazítása és a belőlük történő automatikus jegyzékkészítés szintén mind alapvető képességnek mondhatók – a szövegformázással, ligatúrákkal, térköz-, hasáb- és listakezeléssel együtt.

Végül – és ezzel persze nem merül ki a LaTeX képességeinek tárháza – ki kell még emelni a nyelvben rejlő „metanyelvi” képességeket is: saját magunk is létrehozhatunk különböző parancsokat, definiálhatunk a szövegen belüli környezeteket, vagy feltételeket, amiktől szintén függ majd a tördelés és a szövegkép. Pl. készíthetünk saját külön parancsot arra, hogy azt kiadva mondjuk a betűtípus, a szöveg kerete és háttérszíne is egyszerre változzon meg a megfelelő szövegrészlet körül.

Szóval tényleg mindenre van itt is lehetőség. No hiszen, mondhatnánk, azért ezek a Wordben is megvannak! Való igaz, egy kétoldalas levél megírására tényleg sokkal gyorsabb eszköz a Microsoft szövegszerkesztője. Mint azonban fentebb is írtam: komolyabb, nagyobb munkákhoz, könyvekhez, kivált tudományos jellegű vagy sok hivatkozást vagy matekot tartalmazó írásokhoz, vagy, ha csak azt szeretnénk, hogy nagyon igényesen nézzen ki a művünk, mindenképp érdemes adni egy esélyt a LaTeX-nek is.

Mindazonáltal nem hagyhatom szó nélkül a sokat emlegetett Microsoft szoftver érdemeit sem. Egyszer beszélgettem egy barátommal, aki akkoriban egy fordítóirodánál dolgozott, ahol pl. kézikönyveknek nem csupán a szöveges fordításával foglalkoztak, hanem a másik nyelvre történő komplett átültetésével is, azaz, hogy ugyanúgy nézzen ki németül vagy magyarul is, mint az angol eredeti – ami ugye már vérbeli tördelési munka.

Na most, a barátom ezen munkája előtt egyetemi újság főszerkesztője volt, tehát volt már némi tapasztalata kiadványkészítés terén, mégis azt találta mondani nekem: "Azért néha nagyokat néztem, hogy mit meg nem lehet csinálni pillanatok alatt a Worddel."
Szóval azért rengeteget tud a Word is (még szép), csak használni kéne tudni azt is, mint mindent. ;)

________________________________________________________

Felhasznált irodalom:
Jeney Gábor: Dokumentumszerkesztés LaTeX használatával (órai jegyzet)
http://hu.wikipedia.org/wiki/LaTeX

Ajánlott irodalom:
Jeney Gábor: Hogyan néz ki egy igényes dokumentum?

Ha hibát találsz, légyszi priviben jelezd! THX!