Szoftverek

A lentebb szemlézett szoftverek csak kedvcsinálóként szerepelnek itt a teljesség igénye nélkül, egy részük már alapból a rendszer része (például Dolphin, Ksysguard, qbittorrent), másokat magunknak kell telepítenünk az Octopi segítségével. Az Octopi mellett használhatjuk akár a látványosabb Discover nevű alkalmazást, ami a KDE szoftverboltja, de ezt is először telepítenünk kell az Octopi segítségével.

A Dolphin funkcionalitása messze túlmutat a Nautilus és az erre épülő fájlkezelők képességein, gyakorlatilag csak erről lehetne írni egy kisebb cikket. Funkciói közé tartozik többek között a kétpaneles megjelenítés, a fokozatmentes skálázás, egyszerűen szerkeszthető címmező, testreszabható eszköztár, integrált terminál (!), testreszabható nézetek, mozgatás esetén áthelyezés, vagy másolás opció, szerkeszthető kontextmenük stb. Egyik kedvenc funkcióm az átnevezésekhez kötődik: ha már meglévő fájlnévre szeretnénk átnevezni egy adott fájlt, felajánlja a felülírás lehetőségét is, nem kell újrakezdeni, mint a többi fájlkezelő esetén.

Kétpaneles nézet

Integrált terminál

részletek oldalpanel és részletes nézet, amely teljesen testreszabható

Ráadásul lehetőségünk van különböző plugineket letölteni hozzá és ezzel bővíteni az amúgy is jelentős funkcionalitását, egyik kedvencem a KIM, vagyis KDE Image Manipulator, amivel képeket tudunk konvertálni, tömöríteni, átméretezni stb. egyszerűen a fájlkezelőből. A cikk összes képét ezzel konvertáltam és tömörítettem, hogy takarékosabbak legyenek.

A rendszermonitor alaptartozék egy modern disztribúció esetén, segítségével nyomon követhetjük az erőforrásokat, kilőhetünk alkalmazásokat stb. A Ksysguard ezt még tudja fokozni: tudunk szűrni a folyamatok jellege/tulajdonosai között, vagy a gyorskereső segítségével könnyen megtalálhatjuk az általunk keresett folyamatot. Ezen kívül lehetőségünk van plusz füleket és ezeken plusz funkcionalitást is hozzáadni a rendszermonitorhoz, esetemben például a memória kerül részletesebben monitorozásra, de lehetne a hőmérsékleti érzékelőket, vagy egyéb mért paramétereket (pl. ventilátor fordulatszám) is megjeleníteni.

Aki keresett már Linuxra email klienst, az tudja, hogy vagy egyszerűbb, de megbízható kliensek vannak (Thunderbird, Geary), vagy korlátozott funkcionalitású, fejlesztés alatt állók (Trojita), vagy valamilyen szempontból problémásak (Evolution, Mailspring). Számomra a funkcionalitás mellett fontos egy alkalmazás megjelenése is, így a Thunderbird máris hátrányból indul, de a keresője egyébként is hagy kívánnivalót maga után. A Kmail önmagában fantasztikus lenne, hatalmas funkcionalitás és nagyon letisztult kinézet jellemzi, viszont jó szívvel ezt az egy szoftvert senkinek sem ajánlom a KDE felhozatalból, ugyanis a hozzá szükséges akonadi (ami kezeli az adatbázist), rendszeresen beragad és így nem jeleníti meg a leveleket. Az export/import garantáltan nem sikerül és a beállítása is hosszas tanulmányozást igényel, mert messze nem olyan egyszerű, mint pl. a Thunderbird esetén. Előnye viszont a sokkal jobb kereső, a sokkal nagyobb funkcionalitás és a letisztult megjelenés. Mivel a laptopon hibátlanul megy, ezért egyelőre marad, de amint elérhetővé válik a Vivaldi sokat emlegetett beépített email kliense, azonnal váltani fogok.

Ebből sokat nem látni, de azért legyen róla kép

Ha már szóba került a Vivaldi, térjünk ki erre a kiváló böngészőre néhány szóban, hiszen méltatlanul kevés figyelmet kap (annak ellenére, hogy ebben él tovább az eredeti Opera szelleme - nem véletlen, hiszen ugyanaz a személy, Jon von Tetzchner alapította mindkét céget). A Vivaldi ugyanúgy a Blink engine-t használja, mint a Chrome, Chromium vagy éppen az új Opera, tehát a kompatibilitás adott, azonban azoknál sokkal jobban testreszabható és sokkal több kényelmi szolgáltatást is nyújt. Sajnos még mindig nem tökéletes az összkép: a szinkronizálás egyelőre tesztfázisban van (de egyre közelebb a megjelenés), a mobil változat is fejlesztés alatt áll és a beépített levelezőkliensre is várni kell még, azonban az egérgesztusok, a részletesen paraméterezhető előzmények, a kiváló letöltésvezérlő, a jegyzetek, a teljesen átrendezhető felület vagy a webpanelek már most is részei a csomagnak, mindezt kisebb erőforrás igénnyel, mint amit a Chrome esetén tapasztalhatunk. Ha még nem próbáltad, mindenképpen adj egy esélyt neki, itt van pár szolgáltatás kedvcsinálónak.

Hova tűnt a tárhelyem? Ha gyorsan telik az SSD, és nem érted, hova tűnt a hely, a Filelight kiváló eszköz ennek kiderítésére. Kiválasztod a beolvasni kívánt meghajtót, majd egy speciális kördiagram segítségével a program kirajzolja méretarányosan a legnagyobb helyet foglaló mappákat, így már könnyen be lehet azonosítani például néhány régi nem használt lemezképet (.iso), nagyobb archívumot vagy mondjuk egy nagy felbontású képeket tartalmazó mappát, amire már nincs is igazából szükséged. Így néz ki a gyakorlatban (a képeken nem látszik, de egérrel rámutatva kirajzolja az egyes sávok - mappák, fájlok - méretét és interaktívan ki is tudja bontani az alsóbb szinteket, ezt szemléltettem is):

A Gravit designerről csak pár szóban teszek említést, mivel érdemben még nem használtam, szemben a kiváló Inkscape-pel, amiről az előző, Ubuntu-s cikkemben (Linux a mindennapokban) már részletesebben megemlékeztem. A Gravit designer egy sokkal egyszerűbb és emészthetőbb felülettel, viszont szerényebb funkcionalitással rendelkező szoftver, de ezeknek köszönhetően kezdőknek ideálisabb választás, mint az Inkscape. Továbbá valószínűleg gyorsabban is lehet vele látványos eredményeket elérni annak, akinek új terület a vektorgrafika. Érdemes vele tenni egy próbát, egyébként multiplatform, tehát megtaláljuk Windowson és macOS-en is.

További grafikai szoftverek között mindenképpen érdemes megemlíteni a GIMP-et, a Kritát illetve a Mypaintet is.

Az alap zenelejtszó a Cantata, de telepíthetjük például az Audacioust vagy más, tetszőleges zenelejátszót. Spotify is van.

Videókra továbbra is érdemes vagy az MPV-t, vagy a VLC-t használni, az alap QtAV lejátszó nem a legjobb.

Torrentre kiváló választás a qbittorrent, ami tudásban/funkcionalitásban jelentősen túlmutat a népszerű és más disztribúciókon alapértelmezett Transmission képességein. A szokásos szolgáltatások mellett van RSS feed kezelés és képes letöltés közben is lejátszani az adott videókat.

Az Office szoftverek esetén bár a LibreOffice már a 6-os verziónál tart (ami nemrég jelent meg), sajnos még mindig jelentős kompatibilitási problémákat tapasztalhatunk, ha Microsoft Office fájlokkal IS együtt kell dolgoznunk. Ha ez nem elvárás, akkor önmagában is kiváló választás a LibreOffice. Mivel esetemben sajnos szükség van a Microsoft verziójára is, így azt egy virtuális gépben futtatom, de ez nem hátráltat semmiben, így fest, ha egymás mellett fut a két versenyző:

Ugyan lehetőség van a kompatibilitási réteg alkalmazására is, viszont az bizonyos esetekben problémákat eredményezhet és lassabban is indul, így jobbnak látom egy virtuális gépet futtatni (gyakorlatilag állandóan a memóriában van).

A Screenfetch egy egyszerű és látványos eszköz, a terminálban kiír néhány részletet a rendszerünkről, mellette pedig megjeleníti annak logóját. Túl sok haszna nincs, inkább látványos, bár gyors CPU hőmérséklet ellenérzésre megteszi. A rendszer része, és szerettem volna valami kis terminálos képet is betenni, hogy mégis csak lássuk: ez továbbra is egy Linux ;)

A TLP-ről elég annyit tudnunk, hogy a rendszer része, nem kell utólag telepítenünk, ahogyan azt az előző cikkemben az Ubuntu esetén külön javasoltam. Funkciója továbbra is ugyanaz: optimalizálja az energiafogyasztást, jelentősen kitolva az akkumulátoros üzemidőt. Teendő nincs vele, a háttérben fut alapértelmezetten.

Egy gyors kitérő a játékokra is: az alap tárolókból elérhető ingyenesen a 0 A.D., ami elsőre erősen hasonlít az Age of Empires első részére, azonban azt messze túlszárnyalja minden tekintetben, legyen az grafika, lehetőségek vagy játékélmény. Érdemes vele tenni egy próbát, mert teljesen ingyenes és nagyon jó, bár több, mint nehéz. Nem mellesleg így fest:

De ha ez nem elég, akkor a tárolókból telepíthető a Steam a natív játékok futtatásához, vagy a PlayOnLinux az emulált környezethez. Utóbbira jó példa mondjuk a Homeworld 2, mint klasszikus. De ne feledkezzünk meg az ingyenes Starcraft II Starter editionről sem, ami szintén kiválóan fut emulált környezetben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!