Készítés lépései I
Bármilyen komoly panelt akarunk megépíteni ajánlom mindig a legkisebb alkatrészek beszerelését elsőnek! Aztán szépen haladva a mérettel eljutni a nagy kondenzátorokig. Mindig a legrövidebb lábacskákra törekedjünk! Az univerzális nyák jó barátunk prototípus munkákhoz.
Univerzális nyák: előfúrt, egyszerű, csupán alkatrészek tartását biztosító nyák.
A forrasztást mindig valamilyen már alapból folyasztószerrel ellátott ónnal csináljuk, az már ízlés dolga, hogy milyen vastag ón huzalt használunk, de lehet törekedni a minél precízebb vékony huzal használatára. A páka csúcsa mindig hegyes és a vizes szivacs kéznél (a páka csúcsáról való mocsok eltávolítása miatt) . Folyasztószerrel ellátott ón pl fluxos.
Minél rövidebb a kábel, annál kevesebb a szórt jelből fakadó probléma.
Táp készítés lépései.
ROPPANT ÓVATOS, MEGFONTOLT VISELKEDÉST IGÉNYEL! LEGVESZÉLYESEBB MUNKA FOLYAMAT!
A táp itt is a falból 230VAC-tal kezdődik! Nem szabad elfelejteni, hogy a konnektorból sem tiszta szinusz érkezik. A fölösleges és káros jeleket is átviszi a transzformátor, így nem szabad hagyni, hogy ez megtörténjen. EMI szűrő használata ajánlott. Varisztor sem baj ha van.
Ide érdemes egy 2A-res biztosítékot illetve kapcsolót építeni. (Azért 2A, mert 2A*230V=460W nem fog ennyit még a bekapcsolásnál sem fogyasztani.)
EMI-szűrő az esetleges táphálózatról érkező zajok szűrésére alkalmas illetve az elektromágneses impulzusoktól véd. A varisztor a túlfeszültség ellen véd.
A graetz-híd ami a trafóból jövő AC áramot átalakítja, még csak pulzáló DC-t hoz létre. Jó ha túlméretezett (nem melegszik annyira) én 5-6A terhelésre számoltam amihez 16A-res graetz-híd dukál. Vagy ajánlatos hűteni, ha nem akarunk 35A-rest használni nagyobb terhelés mellett (kb 10A). Sokan használnak még gyors kapcsolású Schottky diódákat , de azok egybe, híd formájában nem kaphatók!
A legtöbb szilicium diódának van egyfajta nyitófeszültsége (kb 0.6V). Ez számunkra probléma, mivel a feltöltött pufferkondik feszültsége miatt addig nem nyílnak ki újra a diódák amíg a kondik 1.2V nem csökken a feszültségűk ( dióda híd az áram mindig 2 diódán halad át). Ezért is jobb a schottky dióda (kisebb nyitófeszültség ~0.1V).
A pulzáló DC jelből nekünk sima DC jel kell! Mer ha ezt nem tudjuk elérni akkor azt a hangfalból konstans hallható BRUMM-al vesszük észre. Ezért van szükségünk sok pufferkondira. Legtöbb erősítő mellé ajánlott felvett amperenként 4700mikrofarad, de van amihez amperenként 22000 is kevés lehet igényeseknek.
Házi szabály: annyi pufferkondi amennyi befér kényelmesen a házba! Véleményem szerint.
A képen nem csak a szokásos trafó graetz puffer kondi sor látszik, hanem CRC elrendezés is és két akkumulátor (még jobb BRUMM elnyomás)
A CRC tehát puffer kondi, ellenállás (1,2,3,4 ohm 20W-os), puffer kondit jelent. Jobb BRUMM elnyomás érhető el általa.De használható CLC is.
A szűrés tekercséhez könnyű hozzájutni, tökéletes a célra kisebb teljesítményű fénycső előtét tekercse (én is ebből építettem meg), valamint passzív PFC-s táp nagy darab fojtó tekercse.
A tápba a pufferkondik mellett szükséges még hidegítő 100nanofarados kondit vagy hasonló értékűt is bekötni.
Ajánlott a graetz után is és a legutolsó nagy kondi után is (az áramkör előtt).
Az egy oldalas tápnál a általában - oldalt használjuk fel egyben a jelföldnek is. Ide nem kell közép leágazású toroid. Itt is ajánlott a CRC vagy CLC.
A tápnál nem szabad elfelejteni, hogy a tényleges terhelés alatt feszültség nem egyenlő nyugalmi feszültséggel. Érdemes a kondik feszültség tűrését túlméretezni pl 33VDC mellé 50V-os kondi.
Kis matek :
Ha van 230VAC hogyan lesz abból 33VDC ?
24V-os trafó kell, így a secunder oldalon a 24VAC egyenirányítás és pufferkondik után terheletlenül lesz 33VDC. Az AC feszültségeknek nem a csúcs feszültségét szokták megadni, hanem az effektív értéküket (Ueff), viszont mikor ebből DC jelet csinálunk az az eredeti AC jel csúcs feszültség értékét fogja mutatni minusz a híd diódán eső feszültség. Ha az AC jelünk tisztán szinusz akkor a csúcsértékét a gyök 2-vel való szorzás után kapjuk 24 * 1.41=33.8. (Uff * sqrt(2)=Upp)
A fentebb lévő táp kapcsolás már a modernebb tulajdonságokat emeli ki.
Amint írtam egy táp terhelés nélkül más feszültséget ad le mint terheléssel.
Ez a kapcsolás pont ezt javítja, mivel ez egy regulated power supply Magyarul (soros) feszültségstabilizátor, vagyis a kimeneti feszültség állandó!
A kapcsolás lényeges eleme az LM338t (LM317 is használható: 1.25V referencia). Ezek az áramköri elemek a nagyobb bemeneti feszültségből csinálnak állandó kimeneti feszültséget. Ajánlatos hűteni!
Kb 36V bemenet és 24V kimenet és 10A terhelés mellett 120W hőt termelne elméletileg.
Érdemes a bemeneti feszültséget úgy megválasztani, hogy a Ube 97%-nál kisebb Uki ne legyen! (Kisebb P(ic) ~ 20W)
Használható más ic is. Például LM78XX legalább 3V különbséget igényel be- és kimenet között, ahhoz, hogy stabilizáljon.
Sokan mégse használnak ilyet, mer egyes vélemények szerint változtat anyit a hangzáson rossz értelemben, hogy nem éri meg. Szubjektív vélemények alapján.
Léteznek megoldások megfelelő feszültség elérésére, de én azt ajánlom, hogy inkább jól méretezett trafót válasszunk.
Íme egy példa:
Kaszkád feszültségsokszorozó:
A bemenet AC a kimenet DC a bemeneti feszültség többszöröse.
Ez a megoldás alkalmas lehet megfelelően használva több feszültség létrehozására.
Ha szükségünk van több feszültség szintre (+90 +45 + 15 0) és nem akarunk sok leágazású trafót vagy csak egy van, akkor alkalmas lehet a céljaink megvalósítására. A megfelelő feszültség szintekre kell persze méretezni az alkatrészeket (ajánlott: maximális feszültség*1.25) . Hátránya, hogy a félvezetőket valószínűleg hűteni kell, az alkatrészeken való feszültség esés által kialakuló nagy hőtermelés miatt.
Rengeteg pufferkondi és hidegítő kondi kell utána!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
