Áttekintés, bevezetés
Laptop CPU-t még komolyabban nem igazán tuningoltam, így mikor úgy alakult, hogy kivitelezhető a dolog, nagyon nagy izgalommal vágtam bele, hogy mégis, mi fog ki sülni belőle, persze nem szó szerint.
Egy Intel Pentium M CPU lett a kiszemelt áldozat, amely a Centrino platformként képviselteti magát.
Ez a platform 2003-ban debütált még, és az akkor aktuális desktop gépek CPU-i, a Pentium 4-esek NetBurst architektúrájától homlok egyenest eltérő lett a Centrino.
A Centrino szakított a NetBurst architektúrával, és egy sokkal energia gazdaságosabb megoldást valósított meg. Ezek a CPU-k voltak az elsők, amelyek dinamikusan tudták szabályozni terheléstől függően a CPU órajelét és feszültségét. Ezzel elég komoly mennyiségű energiát spórolhattunk meg, amivel hosszú perceket nyerhettünk a laptopunk akkumulátorának.
De nem csak ez volt az újítás! Az új architektúrának köszönhetően alacsonyabb órajelen is elég komoly teljesítményt tudott felmutatni, vagy másképp fogalmazva, azonos órajelen az asztali Pentium 4-esekkel szemben átlagosan 1,5X voltak gyorsabbak.
Az első szériás Centrino-s CPU-k a Banias magot kapták, és 0,13mikronos csíkszélességgel készültek, L2 gyorstáruk 1MB volt utasításkészletből pedig az MMX, SSE és az SSE2-t támogatták. Belső FSB-jük pedig 100MHz-es volt.
Alig telt el egy év, és 2004-ben jött a 2. generációs Centrino, az ebbe a családba tartozó CPU-k a Dothan magra épültek, amik már 0,09mikronos csíkszélességgel készültek, az L2 Cache méretűk duplájára, azaz 2MB-ra emelkedett, és az FSB-jük is 133MHz-re módosult, ezzel is tovább növelve az akkor elég komolynak számító teljesítményt.
S így el is érkeztünk a cikkem főszereplőjéhez, ami egy Pentium M 740-es CPU
Ennek a CPU-nak a gyári órajele 1733MHz, amit 13X-os szorzó és 133MHz-es FSB szorzatával állítja elő.
Ezt a CPU-t egy asztali, i865P csipszettel szerelt Asus P4P800 alaplapba helyeztem, s ennek a lapnak a túlhajtási funkciójával próbáltam minél magasabb órajelre sarkallni!
A kérdés hogy hogyan?! Hiszen a Pentium M-ek nem láb kompatibilisek a desktop S478-as alaplapokkal, ráadásul sem az alaplapok csipszete, sem pedig a BIOS-uk nem támogatja ezeket, a processzorokat… hivatalosan!
Az Asus készített egy átalakítót, amely az Asus CT-479 névre hallgat, és ennek a segítségével, néhány Asus lapba működésre bírhatjuk a Pentium M, illetve a Celeron M processzorokat, minden probléma nélkül!
Az átalakító alján úgy vannak kialakítva a lábak, hogy az belepasszoljon a S478-as foglalatba, majd a „tetején” már egy olyan foglalatot láthatunk, amibe pedig a Pentium M mobil proci passzol.
Ezt így összerakva, már indulhat is a móka, megy a gép a Pentium M-el!
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az átalakító CSAK Asus alaplapokkal működik. (Illetve azt hiszem, még egy szem Epox-szal) állítólag azért, mert csak ezek a lapok, illetve BIOS-uk kapták meg a Pentium M CPU-k mikrokódját, amire én azért kicsit fenntartással nézek, valami „más trükk” biztos van még, mert „érdekes” módon, moddolt (nem hivatalosan átalakított) BIOS-t nem találtam más gyártó S478-as lapjához, hogy azokba is menjen esetleg a mobil proci. Szóval maradt az Asus, de végül is szomorkodni nincs okunk, hiszen ezek a lapok is nagyon kellemes túlhajtási funkciókkal rendelkeznek!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
