2019. december 15., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Bróker-ügyfelek segítése?

Bedőlt brókercégek pénze pillanatnyilag nem kézzel fogható. Amennyit lehet, vissza kell adni tulajdonosának, de nem mindegy a hogyan.

[ ÚJ TESZT ]

Bevezetés

Mint széles körben ismert, a brókercégek csődjei megrázták a magyarországi pénzügyi szektort és az embereket egyaránt. Kezdjük ezzel kapcsolatosan a legelején néhány fogalom és szervezet szerepének tisztázásával, hogy tudjuk, miről is beszélünk.

A brókercégek a lehető legegyszerűbben megfogalmazva, arra biztosítanak lehetőséget az embereknek, hogy kereskedjenek az értékpapírokkal – nekik ehhez megvannak a szükséges engedélyeik és technikai hátterük; olyanok, amelyek egy hétköznapi embernek általában nem.

Fontos még esetleg, hogy ezek a cégek portfóliókezelést végeznek, és nem alapkezelést. Ezeknél a cégeknél az ügyfelek papírjai közvetlenül a brókercéghez kerültek letétbe, a megbeszélt irányelveknek megfelelően. Az alapkezelőknél ugyanakkor egy tőle független intézethez kerülnek a papírok – úgynevezett letétkezelőhöz.

Két szervezet neve merült még fel a fenti szervezetek mellett, ezek pedig név szerint az Országos Betétbiztosítási Alap (röviden továbbiakban: OBA), és a Befektető-Védelmi Alap (röviden továbbiakban: BEVA). Ezeket úgy gondolom, szintén szükséges röviden tisztázni.

Először is kezdjük az OBA-val. Már az elején leszögezhetjük, hogy semmi köze az eseményekhez, és nem is lehet. Ez egy alap, amelyet a magyarországi bankok adnak össze és hizlalnak évről-évre annak érdekében, ha egy bank – ne adja az ég – csődbe menne, akkor a betéteseket rövid időn belül ebből kifizetik. Mivel a bankok fizetnek be, ezért nyilván ők jogosultak baj esetén arra, hogy az alap helytálljon helyettük. Ez európai uniós vállalásunk szerint 100.000 euróig meg is teszik, ha szükséges.

Az alap 1993 óta áll fent, a tőkéje pedig évről-évre gyarapodik. Az utóbbi években a gazdasági válság hatására több kisebb pénzintézet is csődbe ment, így csökkent a benne lévő összeg, de szerencsére még mindig van benne tartalék. Annyi érdekes lehet még, ha valakinek több pénzintézetben is van számlája, akkor külön-külön mindegyiknél a fenti összegig él a „biztosítás” rá. A kifizetés automatikusan történik 20 munkanapon belül a rendszerben lévő adatoknak megfelelően.

A BEVA-val kapcsolatban már nem ilyen egyszerű a helyzet, és bevallom ennek nekem is utána kellett olvasni egy kicsit. Az OBA és a BEVA ugyanis addig a legjobbak számunkra, amíg nem hallunk róluk; hiszen ha hallunk, akkor az már azt jelenti, hogy gond van valószínűleg. Ugyanakkor egy minimális biztonságot adnak számunkra baj esetén. A BEVA tagjai a befektetési vállalkozások és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint portfóliókezelést végző befektetési-alapkezelők.

A vagyon itt is a tagok befizetéséből adódik, akik baj esetén nyilván jogosultak is lesznek az alap segítségét igénybe venni, de az OBA-val összehasonlítva fontos különbség, hogy a biztosított összeg csak 20.000 euró. Ezen túl pedig egy millió forintig a 100%-át fizetik ki az összegnek, az afeletti résznek pedig csak a 90%-át, amíg el nem éri a húsz ezer eurós összeghatárt. A kisebb kifizetés oka nyilván a piaci szereplők kisebb súlya és a befizetéseik kisebb összege.

Kártalanítás csak akkor fizethető ki a jelenlegi szabályok alapján, ha a befektetési társaság és az alap között megállapodás van, és nyilván ha fizetik a számára kirótt tagdíjat. Kifizetés továbbá csak akkor rendelhető el, ha a bíróság az alap tagjának a felszámolását rendeli el (itt is eltér a szabályozás az OBA-hoz képest). Ezekből következően egy rosszul megválasztott veszteséges befektetés után nem jár kártérítés, csak akkor, ha a befektetési cég kerül pénzügyileg kezelhetetlen helyzetbe.

Fontos lehet megjegyezni, hogy ez még egyik mostani cégnél sem történt meg eddig, így nem is indulhatott el a BEVA részéről kártalanítási folyamat – ezt a hatályos jogszabály mondja ki). További különbség még az előző szervezettel szemben, hogy a kártalanítást igényelni szükséges, és az igényléstől számítva 30 napon belül kapja meg a károsult az őt megillető összeget. (Forrás: A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek (Tpt.) a Befektető-védelmi Alapra vonatkozó része)
Mindkét Alapra igaz az, hogy ezeket az összegeket igyekeznek utána a cégek maradékaiból beszedni, ha az lehetséges.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

  • Az Apple buborék

    Valami történt a világ egyik legnagyobb tech vállalatával... Ez az írás az okokat és a "Hogyan tovább?"-ot fejtegeti.

Előzmények

  • Kis tőzsdei spekuláció

    Ezen írásomban azt szeretném bemutatni, hogy hogyan tudjuk elkerülni a nagy bukásokat a tőzsdén

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.