Termékskála egyszerűen, lineárisan
A Turing-generáció alulpozicionált, de azon belül túlteljesítő tagjai adták az ötletet, hogy érdemes megnézni az egyes termékek teljesítményének alakulását úgy, hogy szimplán sorbarakjuk őket. Itt a Tier 2A-stílusú besorolás nagyon furán festene, ezért a párhuzamosan bevezetett szinteket (Level) fogjuk használni - Level 2-nek nevezem ki adott generáció xx80-as kártyáját, és utána a többi szintet sorfolytonosan kitöltöm az adott generációban eredetileg megjelent, egyre kisebb sorozatszámú, árú és teljesítményű termékekkel. Azaz pl. a Pascal-generációban a Level 3 a GTX 1070, a Turingban az RTX 2070 (annak ellenére, hogy nem a Tier 2 chipre épül), a Blackwellben pedig az RTX 5070 Ti. Ennek egyik előnye az, hogy sokkal közelebb áll a vásárlók által látottakhoz, mint a chip-alapú besorolás, a másik előnyét pedig majd a grafikonokon fogjuk látni. Hátránya értelemszerűen az, hogy eléggé önkényes, tudományosnak semmi esetre sem nevezhető, és persze az in-generation upgrade-eket (pl. RTX 2060 Super vagy RTX 3070 Ti) sem tudom elhelyezni benne.
Így fest a táblázat átszabva:
Láthatóan sokkal illedelmesebben sorakoznak egymás mögött a kártyák, az Ada és a Blackwell generációban pedig megszűnt a Level 7-es termék (Tier 4B).
Hirdetés
Nézzük akkor, hogyan alakul az egyes kártyák teljesítménye a generációkon átívelve:
Hát, a különbség ég és Föld - az adatpontok hasonlóan konzekvensen követik egymást, mint a chipek méretét bemutató korábbi grafikonon. Itt is vannak kisebb-nagyobb kiugrások, de ennek az ábrának az elemzése már választ fog adni a cikk elején felvetett kérdésekre. Nézzük sorban, szintenként:
Level 0: itt egyedül a Kepler-generációban van termék, a kényszerből kiadott GTX 780 Ti. Sok beszélnivaló nincs róla 
Level 1: GTX 780 -> GTX 980 Ti -> GTX 1080 Ti -> RTX 2080 Ti -> RTX 3090 -> RTX 4090 -> RTX 5090
Ahogy többször utaltam rá, a legtöbb generációban az abszolút csúcsot képviselő kártyák különféle karakterisztikáinak (köztük a teljesítményük) alakulása kevésbé szisztematikus. Az RTX 3090-től kezdve ezek a kártyák jelentősen több VRAM-mal vannak ellátva, és míg a 4090 ettől eltekintve beleillett a korábbi Level 1-es kártyák közé, az 5090 már jobban elugrik az 5080-tól mind chipméretben, mind sebességben.
Level 2: GTX 680 -> GTX 980 -> GTX 1080 -> RTX 2080 -> RTX 3080 -> RTX 4080 -> RTX 5080
Az elemzés kiindulási pontjaként szogáló 2-es szintről túl sokat nem lehet írni - ezek a kártyák az adott generáció felső kategóriás termékei, és az RTX 3080 kivételével mind a Tier 2A chipre épülnek.
Level 3: GTX 670 -> GTX 970 -> GTX 1070 -> RTX 2070 -> RTX 3070 -> RTX 4070 Ti -> RTX 5070 Ti
Talán a legviccesebb trendet mutatja a 3-as szint - a kártyák relatív teljesítménye folyamatosan csökkent az Ampere generációig, majd amikor a 4000-es szériában belépett a Ti megjelölésű kártya a standard termékskála részeként, akkor a teljesítmény megindult felfelé, és valamivel a Maxwell szintje fölé kúszott vissza. No persze, ez nem lesz ingyen
Level 4: GTX 660 -> GTX 960 -> GTX 1060 -> RTX 2060 -> RTX 3060 Ti -> RTX 4070 -> RTX 5070
A 4-es szint a másik klasszikus, a mainstream tetejét jelentő középkategória - az ide tartozó xx60-as kártyák a jó ár / teljesítmény arány letéteményesei voltak korábban. A számomra azóta is érthetetlenül gyengére sikerült GTX 960-at leszámítva ez a vonal nagyon stabil, nem is igazán lehet észrevenni, hogy mikor lett az xx60-ból xx60 Ti, majd xx70.
Level 5: GTX 650 Ti -> GTX 950 -> GTX 1060 3GB -> GTX 1660 Ti -> RTX 3060 -> RTX 4060 Ti -> RTX 5060 Ti
Az 5-ös szint a korábbi generációkban kissé filler jelleggel működött, sem nomenklatúra, sem teljesítmény terén nem igazán konzekvens, az ide került kártyákra sokkal inkább hatottak az aktuális piaci körülmények, mint akár a magasabb, akár, érdekes módon, az alacsonyabb szintekre. Az elnevezés is eléggé alternál a Turingig bezárólag, majd felveszi a 4-es szint "ritmusát", és az addig xx50 vagy xx50 Ti néven futó kártyákból először xx60, majd xx60 Ti lett.
Level 6: GTX 650 -> GTX 750 Ti -> GTX 1050 Ti -> GTX 1660 -> RTX 3050 -> RTX 4060 -> RTX 5060
Ez a szint korábban inkább csak afféle érdektelen utószó jeleggel funkcionált, éppen ezért számomra meglepő, milyen szép konkekvens a bele tartozó kártyák trendvonala. Kilóg egy kicsit a Turing generációban a GTX 1660, mert a kategóriájánal nagyobb GPU tranzisztoraiból nem kellett RTX-re költeni, mind a raszterizációs teljesítményt növelték, valamint a Kepler GTX 650-e, ami akkor még a kutyát sem érdekelte - azonban a GTX 750 Ti-től kezdve ezek a kártyák elfogadható belépő szintű teljesítményt nyújtottak, a Maxwell és a Pascal generációkban kiemelten alacsony fogyasztással. Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal, hogy visszavárom ezeket a stílusú SKU-kat, bár egyre kevesebb reménnyel...
Level 7: GTX 640 -> GTX 750 -> GTX 1050 -> GTX 1650 -> RTX 3050 6GB
A Maxwell és az Ampere generációk között szintén meglepően konzekvens képet mutatnak a 7-es szint versenyzői, és itt már a Turing-alapú GTX 1650 sem lóg ki. Ez a kategória is rendelkezik a 6-os szint erényeivel, alacsonyabb teljesítmény-szinten és kevesebb VRAM-mal - és sajnos az utóbbi két generációban meg is szűnt létezni, bár RTX 5050-ről még szólnak néha pletykák.
Összefoglalva: ahogy arra gyanakodni lehetett, az NVIDIA szépen csendben, és főleg fokozatosan és óvatosan átpozicionálgatja a termékskálája egyes elemeit. A korábban a felső kategóriába tartozó xx70-es kártyák most már a középkategóriába csúsztak át (a korábbi xx60 megfelelői lettek), az ár / teljesítmény-bajnok xx60-asokból pedig belépőszint (xx50 Ti) lett. Úgy gondolom, nem árt tisztában lenni ezekkel az eltolódásokkal, ha az ember súlyos százezreket tervez kiadni egy videokártyára - ettől a tudástól persze olcsóbb nem lesz semmi, de legalább realisztikus elvárások alapján tudunk dönteni, és remélhetőleg a megvásárolt termék így nem fog csalódást okozni.
Most viszont, hogy ilyen szépen kiraktuk a termékszintek alakulását, meg tudjuk vizsgálni azt is, hogy hogyan változott az egyes kategóriák árazása - a cikk utolsó oldala ezt mutatja be.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
