Hogyan változik a terméknevek és a GPU-k viszonya?
Az NVIDIA régóta jól követhető, koherens struktúrájú GPU-családokra építi termékeit - ezért is lehetséges ennek a cikknek a megszületése. Kiindulva az RTX 2070-es emlékből, logikus első lépésnek tűnt egyetlen nagy adatstruktúrába foglalni, hogy melyik kártya melyik GPU-ra épül - ezen belül azonban szükség van egy rendező elvre, amely egyértelművé teszi, hogyan követik egymást az egyes generációk GPU-i. Ez a rendező elv korábban szimplán a GPU neve volt - az xxx04-es chipekre épültek a 80-as kártyák, az xxx06-ra a 60-asok, stb.; viszont az RTX 4000-es generációval ez a nomenklatúra is változott egy kicsit, ezért szükséges egy további "metaszint" bevezetése. Mivel egy generációban többnyire négy (ritkán 5) játékos szemmel is releváns GPU található, ezeket fogom kategóriákra (Tierekre) beosztani - a legnagyobb (játékos kártyában is alkalmazott) GPU a Tier 1, aztán a Tier 2, stb. Emellett a legtöbb GPU-ra az NVIDIA két kártyát épít - a (közel) teljes értékű GPU-t A jelzéssel látom el, a megvágottat pedig B-vel. Ilymódon pl. a GTX 1080 egy Tier 2A termék, az RTX 5070 Ti egy Tier 2B, stb.
A Tierek mellé rögtön bevezetek egy lineáris lépcsőt is (Level) - ennek majd a kereskedelmi elemzésnél lesz szerepe.
A fentiek megemésztése után jöjjön a táblázat - csak erős idegzetűeknek 
A táblázat (kép) némi kattintgatás hatására olvashatóbb méretben is megjelenik. Néhány általános megjegyzés:
A kártyák és a chipek neve sok magyarázatot nem igényel; a chipméret, a tranzisztorszám és az MSRP ár esetében mellőztem a mértékegységeket a jobb áttekinthetőség érdekében, értelemszerűen mm2-ről, millió darabról és amerikai dollárról van szó. A memória-mennyiségeket és típusokat végül nem használom az elemzésben, de tájékoztatásul benthagytam; sárgával jelöltem, ahol a standardtól / elvárttól jelentés eltérés látszik. Végül narancssárgával jelöltem azokat az adatokat, amikre külön érdemes kitérni - erre mindjárt sort is kerítek.
Hirdetés
Nézzük akkor, milyen érdekességeket mutatnak az egyes generációk:
A Kepler, a Maxwell és a Pascal családok szépen követik a Tier 1-4 modellt, kimaxolt Tier 1 GPU-ra csak a Kepler épít játékos kártyát, értelemszerűen kompetitív okokból. Mindegyik családban van egy-két kakukktojás, de alapvetően nagyon szép, áttekinthető a GPU-k rendszere.
A Turing generáció hozta el nekünk a real-time ray tracinget, és vele a brand változását GTX-ről RTX-re. Az adatokból is látszik, és a következő grafikon majd szépen mutatja is, hogy itt jelentősen megugrott a chipek mérete, az RTX funkciók bevezetése mellett fenntartandó a raszterizációs teljesítmény növekelését is. Emellett itt ugrik be a többször említett trükk: a generációban nincs Tier 2B chipre építő kártya (eredetileg, később lesz a 2070 Super), az RTX 2070 a TU106-ra épít - viszont ez a GPU arányaiban valamivel nagyobb, mint a korábbi 106-os chipek, úgyhogy itt is láthatjuk, amit később is fogunk: az NVIDIA ezeket az átpozicionálásokat igencsak óvatosan végzi. Tier 4-ként betettem az RTX-mentes TU116-ot, ami talán vitatható, de a grafikonokon majd látszani fog, hogy nagyon is illik a sorba ilyen módon.
Az óvatos átpozicionálgatást az Ampere generáció rögtön a visszájára is fordította: a chipek legalábbis részben gyártástechnológiai okokból nem sikerültek valami fényesen, így az NVIDIA kénytelen volt olyat tenni, amit a rosszemlékű Fermi-generáció óta nem tettek - az RTX 3080-at Tier 2 helyett Tier 1-es GPU-ra építették. Ezért itt az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyébként mindennek az alapjául szolgáló xx80 kártya helyét az RTX 3070 vette át - azért, mert az épült a Tier 2A GPU-ra. Tier 4B GPU-s termék pedig hosszú idő óta először nincs.
Az Ada generáció visszatér arra az ösvényre, amit a Turing indított el, csak itt megkavarták a nomenklatúrát - a legnagyobb chip továbbra is a 102-es számot viseli, viszont utána a 103 jön, majd 104 és 106 (sőt, 107 is - erről bővebben mindjárt). A méretekből azonban szépen látszik, hogy az AD103 a korábbi 104-es chipekkel van pariban, míg az AD104 minimálisan nagyobb, mint a korábbi 106-osok. Kuriózum ebben a szériában az RTX 4060, amely nem egy vágott AD106-ra épül, hanem külön GPU-t kapott - ugyanakkor az AD107 alig kisebb, mint az AD106, úgyhogy itt most kivételesen besuvasztottam Tier 4B-ként.
Végül az idei Blackwell nagyjából az Ada-vonalat viszi tovább, csak a Tier 2B kártya helyett most a Tier 3B hiányzik. A két Tier 4-es kártya teljesítményét külön megjelöltem - az RTX 5060 Ti-vel kapcsolatban úgy tűnik, a 8GB-os modell teljesítménye több játékban is jelentősen elmaradhat a 16GB-osétól; az RTX 5060 pedig még nem jelent meg, a teljesítménye becsült.
A fenti rengeteg adatból többet is érdemes lesz grafikonon megjeleníteni - kezdjük a GPU-k méretével:
Látható, hogy a chipek bekategorizálása jól sikerült - a 2-4 Tierek GPU-i majdnem pontosan ráfekszenek a szaggatott trendvonalakra, és mindhárom esetben enyhén növekvő tendenciát látunk. Ez azonban csak a 7 GPU-család 13 éves távlatában igaz - míg a Turing chipek mérete mindegyik kategóriában kiugrik a fentebb taglalt okoból (és ezzel a trendvonalak meredekségét is eltolja egy kicsit), a Pascal "szuperhatékony" volt, míg az Ampere után mindhárom GPU-osztály mérete minimálisan csökken.
A Tier 1 GPU-k méretének alakulása sokkal kevésbé következetes - ez is arra utal, hogy az NVIDIA kevésbé kezeli őket a jól kompartmentalizált termékskála szerves részeként.
Nézzük akkor meg, hogyan alakul az egyes Tierek teljesítménye:
Rövid magyarázat: Tier 1A kártyát csak két generációban láttunk, ezért ott érdemi grafikon nincs. Látható ezen felül 4 darab üres kör egyes adatpontok helyén - ez arra utal, hogy az adott generációban az adott Tierben nem jelent meg kártya (pl. Tier 2B nem volt sem a Turing, sem az Ada generációban). A kör elhelyezkedése azt mutatja, hogy ha lett volna ilyen kártya, akkor annak a teljesítménye kb. oda esett volna - ezek tehát nem valós kártyákból származó adatok, viszont a szerepeltetésükkel sokat javul a grafikon áttekinthetősége.
Maga az eredmény (a teljes chart) kissé felemás. Jobban / konzekvensebben néz ki, mint a cikk alapfelvetéseként szolgáló ábra a 60-as és a 70-es kártyák "leépülésével", de nem igazán látszik benne az a fajta jól kiszámított rendszer, ami a chipek méretét bemutató grafikont jellemzi. Emellett azt látjuk, hogy bár a Turing generációban az NVIDIA elkezdte "költséghatékonyítani" az xx70-es és kisebb kártyákat, a teljesítményük nem csökkent le olyan jelentősen, és ha megnézzük a szomszédos adatpontokat, akkor azt látjuk, hogy a Turing kártyák a GPU alapján történő besoroláshoz képest eggyel magasabban teljesítenek (azaz pl. a Tier 3B szinten lévő RTX 2060 hozza a Tier 3A szint elvárt teljesítményét). Itt érhetjük ismét tetten az NVIDIA óvatosságát / ravaszságát (kinek melyik megközelítés tetszik jobban) - a kisebb és olcsóbban gyártható GPU-kat valamivel nagyobb teljesítménnyel ruházzák fel, és így a kategóriabeli ugrás lefelé nem olyan látványos egy, vagy akár két generáció távlatában sem.
A fenti grafikonra nem látom érdemesnek vásárlói szemszögű elemzést építeni, úgyhogy a cikk itt majdnem meg is rekedt - viszont támadt egy ötletem, ami váratlanul markáns változást hozott az eredményekben. A következő oldalon ezt fogom bemutatni, és utána tényleg rátérünk a pénzre is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
