Bevezetés és a probléma felvetése

Az RTX 4080 megjelenése 2022-ben drasztikus, jól látható változást hozott az NVIDIA termékpalettájában - míg a játékosok szélesebb körének szánt kínálatban a felső polcot képviselő xx80-as kártyák MSRP ára az elmúlt években szépen lassan kúszott felfelé, generációnként 10-20%-kal (ill. az RTX 3080 esetében stagnált), az RTX 4080-nál a cég egy merész 70%-os emelést hajtott végre, az addigi 700 dollárra "felhízott" árat 1200-ra emelve. Az emelés persze első körben kiverte a biztosítékot, de aztán, ahogy az lenni szokott, az emberek szépen lassan belenyugodtak abba, amit nem tudtak megváltoztatni. Cserébe Jensenék "nagyvonalúan" törölték a botrányszagú RTX 4080 12GB terméket, ill az RTX 4070 és RTX 4060 kártyák többé-kevésbé a korábbi ársávjukban jelentek meg, azt a benyomást keltve, hogy a két kiemelt népszerűségű kategória árazása nem "durvult el", csak a top kártyáért kell többet fizetni (az RTX 4090-et szándékosan mellőzöm, mindjárt visszatérek rá, hogy miért). Szóval akkor minden rendben van, igaz?

Hát, igaz is, meg nem is. Az tény, hogy a két jól bejáratott ársávban továbbra is kaphatóak kompetens termékek a jól bejáratott nevek alatt, ugyanakkor arra semmi garancia nincs, hogy ezek ugyanolyan értékkel is bírnak, mint korábban. Már az RTX 4000-es széria kapcsán is foglalkoztatta a közvéleményt, hogy az egyes SKU-k tudása hogyan változik a termékskála csúcsához képest, az 5000-es széria bejelentésekor pedig ez kifejezetten népszerű téma lett, mivel az RTX 5090 jelentősebb upgrade-et kapott, míg a generáció többi kártyája... nem annyira. Személyes véleményem szerint az xx90-es kártyák nem jó viszonyítási alapok, mert egyrészt részben a (fél)professzionális felhasználókat célozzák, másrészt sokkal kevésbé kiszámítható a konfigurációjuk, mint az alsóbb kategóriáknak - ugyanakkor azt érdemes lehet megvizsgálni, hogy mi a helyzet akkor, ha a viszonyítási alap az xx80-as kártya. A fenti gondolathoz csatoljuk a Turing-generáció megjelenésekor kapott benyomásokat, amikor feltűnt, hogy az RTX 2070 kisebb chipre épül, mint az RTX 2080 (nem pedig a TU104 kasztrált változatára, ahogy a korábbi xx70-es kártyák) - és már meg is van ennek a cikknek az alapgondolata. Összeraktam az alapadatokat, felskicceltem pár grafikont, és rögtön látszott is, hogy érdemes a témával foglalkozni.

A következő ábra, amelyen az utóbbi 7 NVIDIA GPU-generáció xx90-es, xx80-as, xx70-es és xx60-as kártyáinak relatív teljesítményét tüntettem fel (az alap minden generációban az xx80-as kártya), kitűnően demonstrálja körüljárandó problémánkat:

Jól látható, hogy a Kepler, Maxwell és Pascal generációkban a 70-es kártyák a 80-asok 80-90%-át hozzák, de már ezekben a generációkban is nyílik az olló - a négy RTX-generációban pedig ez a trend folytatódik, olyannyira, hogy az Ada és Blackwell termékcsaládokban már a 4070 és az 5070 van azon a szinten, ahol korábban pl. az 1060 volt. A 60-as kártyák kicsit más utat járnak be, a Turingig bezárólag 60-70% között ingadoztak határozott trend nélkül, viszont utána ott is megindul a lejtmenet, és az RTX 4060 már csak az RTX 4080 40%-át tudja, a még meg nem jelent RTX 5060 pedig várhatóan minimálisan lesz jobb az RTX 5080-hoz képest.

Jogos tehát az aggodalom, miszerint azonos nomenklatúra és hasonló árazás mellett csökkentett teljesítményt kínálnak az újabb NVIDIA-szériák legnépszerűbb (nevű) termékei - a cikk további részében azzal foglalkozunk, hogy ez pontosan hogyan történik, és vetünk egy pillantást a piszkos anyagiakra is.

Hogyan változik a terméknevek és a GPU-k viszonya?

Az NVIDIA régóta jól követhető, koherens struktúrájú GPU-családokra építi termékeit - ezért is lehetséges ennek a cikknek a megszületése. Kiindulva az RTX 2070-es emlékből, logikus első lépésnek tűnt egyetlen nagy adatstruktúrába foglalni, hogy melyik kártya melyik GPU-ra épül - ezen belül azonban szükség van egy rendező elvre, amely egyértelművé teszi, hogyan követik egymást az egyes generációk GPU-i. Ez a rendező elv korábban szimplán a GPU neve volt - az xxx04-es chipekre épültek a 80-as kártyák, az xxx06-ra a 60-asok, stb.; viszont az RTX 4000-es generációval ez a nomenklatúra is változott egy kicsit, ezért szükséges egy további "metaszint" bevezetése. Mivel egy generációban többnyire négy (ritkán 5) játékos szemmel is releváns GPU található, ezeket fogom kategóriákra (Tierekre) beosztani - a legnagyobb (játékos kártyában is alkalmazott) GPU a Tier 1, aztán a Tier 2, stb. Emellett a legtöbb GPU-ra az NVIDIA két kártyát épít - a (közel) teljes értékű GPU-t A jelzéssel látom el, a megvágottat pedig B-vel. Ilymódon pl. a GTX 1080 egy Tier 2A termék, az RTX 5070 Ti egy Tier 2B, stb.
A Tierek mellé rögtön bevezetek egy lineáris lépcsőt is (Level) - ennek majd a kereskedelmi elemzésnél lesz szerepe.

A fentiek megemésztése után jöjjön a táblázat - csak erős idegzetűeknek

A táblázat (kép) némi kattintgatás hatására olvashatóbb méretben is megjelenik. Néhány általános megjegyzés:
A kártyák és a chipek neve sok magyarázatot nem igényel; a chipméret, a tranzisztorszám és az MSRP ár esetében mellőztem a mértékegységeket a jobb áttekinthetőség érdekében, értelemszerűen mm2-ről, millió darabról és amerikai dollárról van szó. A memória-mennyiségeket és típusokat végül nem használom az elemzésben, de tájékoztatásul benthagytam; sárgával jelöltem, ahol a standardtól / elvárttól jelentés eltérés látszik. Végül narancssárgával jelöltem azokat az adatokat, amikre külön érdemes kitérni - erre mindjárt sort is kerítek.

Nézzük akkor, milyen érdekességeket mutatnak az egyes generációk:
A Kepler, a Maxwell és a Pascal családok szépen követik a Tier 1-4 modellt, kimaxolt Tier 1 GPU-ra csak a Kepler épít játékos kártyát, értelemszerűen kompetitív okokból. Mindegyik családban van egy-két kakukktojás, de alapvetően nagyon szép, áttekinthető a GPU-k rendszere.
A Turing generáció hozta el nekünk a real-time ray tracinget, és vele a brand változását GTX-ről RTX-re. Az adatokból is látszik, és a következő grafikon majd szépen mutatja is, hogy itt jelentősen megugrott a chipek mérete, az RTX funkciók bevezetése mellett fenntartandó a raszterizációs teljesítmény növekelését is. Emellett itt ugrik be a többször említett trükk: a generációban nincs Tier 2B chipre építő kártya (eredetileg, később lesz a 2070 Super), az RTX 2070 a TU106-ra épít - viszont ez a GPU arányaiban valamivel nagyobb, mint a korábbi 106-os chipek, úgyhogy itt is láthatjuk, amit később is fogunk: az NVIDIA ezeket az átpozicionálásokat igencsak óvatosan végzi. Tier 4-ként betettem az RTX-mentes TU116-ot, ami talán vitatható, de a grafikonokon majd látszani fog, hogy nagyon is illik a sorba ilyen módon.
Az óvatos átpozicionálgatást az Ampere generáció rögtön a visszájára is fordította: a chipek legalábbis részben gyártástechnológiai okokból nem sikerültek valami fényesen, így az NVIDIA kénytelen volt olyat tenni, amit a rosszemlékű Fermi-generáció óta nem tettek - az RTX 3080-at Tier 2 helyett Tier 1-es GPU-ra építették. Ezért itt az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyébként mindennek az alapjául szolgáló xx80 kártya helyét az RTX 3070 vette át - azért, mert az épült a Tier 2A GPU-ra. Tier 4B GPU-s termék pedig hosszú idő óta először nincs.
Az Ada generáció visszatér arra az ösvényre, amit a Turing indított el, csak itt megkavarták a nomenklatúrát - a legnagyobb chip továbbra is a 102-es számot viseli, viszont utána a 103 jön, majd 104 és 106 (sőt, 107 is - erről bővebben mindjárt). A méretekből azonban szépen látszik, hogy az AD103 a korábbi 104-es chipekkel van pariban, míg az AD104 minimálisan nagyobb, mint a korábbi 106-osok. Kuriózum ebben a szériában az RTX 4060, amely nem egy vágott AD106-ra épül, hanem külön GPU-t kapott - ugyanakkor az AD107 alig kisebb, mint az AD106, úgyhogy itt most kivételesen besuvasztottam Tier 4B-ként.
Végül az idei Blackwell nagyjából az Ada-vonalat viszi tovább, csak a Tier 2B kártya helyett most a Tier 3B hiányzik. A két Tier 4-es kártya teljesítményét külön megjelöltem - az RTX 5060 Ti-vel kapcsolatban úgy tűnik, a 8GB-os modell teljesítménye több játékban is jelentősen elmaradhat a 16GB-osétól; az RTX 5060 pedig még nem jelent meg, a teljesítménye becsült.

A fenti rengeteg adatból többet is érdemes lesz grafikonon megjeleníteni - kezdjük a GPU-k méretével:

Látható, hogy a chipek bekategorizálása jól sikerült - a 2-4 Tierek GPU-i majdnem pontosan ráfekszenek a szaggatott trendvonalakra, és mindhárom esetben enyhén növekvő tendenciát látunk. Ez azonban csak a 7 GPU-család 13 éves távlatában igaz - míg a Turing chipek mérete mindegyik kategóriában kiugrik a fentebb taglalt okoból (és ezzel a trendvonalak meredekségét is eltolja egy kicsit), a Pascal "szuperhatékony" volt, míg az Ampere után mindhárom GPU-osztály mérete minimálisan csökken.
A Tier 1 GPU-k méretének alakulása sokkal kevésbé következetes - ez is arra utal, hogy az NVIDIA kevésbé kezeli őket a jól kompartmentalizált termékskála szerves részeként.

Nézzük akkor meg, hogyan alakul az egyes Tierek teljesítménye:

Rövid magyarázat: Tier 1A kártyát csak két generációban láttunk, ezért ott érdemi grafikon nincs. Látható ezen felül 4 darab üres kör egyes adatpontok helyén - ez arra utal, hogy az adott generációban az adott Tierben nem jelent meg kártya (pl. Tier 2B nem volt sem a Turing, sem az Ada generációban). A kör elhelyezkedése azt mutatja, hogy ha lett volna ilyen kártya, akkor annak a teljesítménye kb. oda esett volna - ezek tehát nem valós kártyákból származó adatok, viszont a szerepeltetésükkel sokat javul a grafikon áttekinthetősége.

Maga az eredmény (a teljes chart) kissé felemás. Jobban / konzekvensebben néz ki, mint a cikk alapfelvetéseként szolgáló ábra a 60-as és a 70-es kártyák "leépülésével", de nem igazán látszik benne az a fajta jól kiszámított rendszer, ami a chipek méretét bemutató grafikont jellemzi. Emellett azt látjuk, hogy bár a Turing generációban az NVIDIA elkezdte "költséghatékonyítani" az xx70-es és kisebb kártyákat, a teljesítményük nem csökkent le olyan jelentősen, és ha megnézzük a szomszédos adatpontokat, akkor azt látjuk, hogy a Turing kártyák a GPU alapján történő besoroláshoz képest eggyel magasabban teljesítenek (azaz pl. a Tier 3B szinten lévő RTX 2060 hozza a Tier 3A szint elvárt teljesítményét). Itt érhetjük ismét tetten az NVIDIA óvatosságát / ravaszságát (kinek melyik megközelítés tetszik jobban) - a kisebb és olcsóbban gyártható GPU-kat valamivel nagyobb teljesítménnyel ruházzák fel, és így a kategóriabeli ugrás lefelé nem olyan látványos egy, vagy akár két generáció távlatában sem.

A fenti grafikonra nem látom érdemesnek vásárlói szemszögű elemzést építeni, úgyhogy a cikk itt majdnem meg is rekedt - viszont támadt egy ötletem, ami váratlanul markáns változást hozott az eredményekben. A következő oldalon ezt fogom bemutatni, és utána tényleg rátérünk a pénzre is.

Termékskála egyszerűen, lineárisan

A Turing-generáció alulpozicionált, de azon belül túlteljesítő tagjai adták az ötletet, hogy érdemes megnézni az egyes termékek teljesítményének alakulását úgy, hogy szimplán sorbarakjuk őket. Itt a Tier 2A-stílusú besorolás nagyon furán festene, ezért a párhuzamosan bevezetett szinteket (Level) fogjuk használni - Level 2-nek nevezem ki adott generáció xx80-as kártyáját, és utána a többi szintet sorfolytonosan kitöltöm az adott generációban eredetileg megjelent, egyre kisebb sorozatszámú, árú és teljesítményű termékekkel. Azaz pl. a Pascal-generációban a Level 3 a GTX 1070, a Turingban az RTX 2070 (annak ellenére, hogy nem a Tier 2 chipre épül), a Blackwellben pedig az RTX 5070 Ti. Ennek egyik előnye az, hogy sokkal közelebb áll a vásárlók által látottakhoz, mint a chip-alapú besorolás, a másik előnyét pedig majd a grafikonokon fogjuk látni. Hátránya értelemszerűen az, hogy eléggé önkényes, tudományosnak semmi esetre sem nevezhető, és persze az in-generation upgrade-eket (pl. RTX 2060 Super vagy RTX 3070 Ti) sem tudom elhelyezni benne.

Így fest a táblázat átszabva:

Láthatóan sokkal illedelmesebben sorakoznak egymás mögött a kártyák, az Ada és a Blackwell generációban pedig megszűnt a Level 7-es termék (Tier 4B).

Nézzük akkor, hogyan alakul az egyes kártyák teljesítménye a generációkon átívelve:

Hát, a különbség ég és Föld - az adatpontok hasonlóan konzekvensen követik egymást, mint a chipek méretét bemutató korábbi grafikonon. Itt is vannak kisebb-nagyobb kiugrások, de ennek az ábrának az elemzése már választ fog adni a cikk elején felvetett kérdésekre. Nézzük sorban, szintenként:

Level 0: itt egyedül a Kepler-generációban van termék, a kényszerből kiadott GTX 780 Ti. Sok beszélnivaló nincs róla

Level 1: GTX 780 -> GTX 980 Ti -> GTX 1080 Ti -> RTX 2080 Ti -> RTX 3090 -> RTX 4090 -> RTX 5090
Ahogy többször utaltam rá, a legtöbb generációban az abszolút csúcsot képviselő kártyák különféle karakterisztikáinak (köztük a teljesítményük) alakulása kevésbé szisztematikus. Az RTX 3090-től kezdve ezek a kártyák jelentősen több VRAM-mal vannak ellátva, és míg a 4090 ettől eltekintve beleillett a korábbi Level 1-es kártyák közé, az 5090 már jobban elugrik az 5080-tól mind chipméretben, mind sebességben.

Level 2: GTX 680 -> GTX 980 -> GTX 1080 -> RTX 2080 -> RTX 3080 -> RTX 4080 -> RTX 5080
Az elemzés kiindulási pontjaként szogáló 2-es szintről túl sokat nem lehet írni - ezek a kártyák az adott generáció felső kategóriás termékei, és az RTX 3080 kivételével mind a Tier 2A chipre épülnek.

Level 3: GTX 670 -> GTX 970 -> GTX 1070 -> RTX 2070 -> RTX 3070 -> RTX 4070 Ti -> RTX 5070 Ti
Talán a legviccesebb trendet mutatja a 3-as szint - a kártyák relatív teljesítménye folyamatosan csökkent az Ampere generációig, majd amikor a 4000-es szériában belépett a Ti megjelölésű kártya a standard termékskála részeként, akkor a teljesítmény megindult felfelé, és valamivel a Maxwell szintje fölé kúszott vissza. No persze, ez nem lesz ingyen

Level 4: GTX 660 -> GTX 960 -> GTX 1060 -> RTX 2060 -> RTX 3060 Ti -> RTX 4070 -> RTX 5070
A 4-es szint a másik klasszikus, a mainstream tetejét jelentő középkategória - az ide tartozó xx60-as kártyák a jó ár / teljesítmény arány letéteményesei voltak korábban. A számomra azóta is érthetetlenül gyengére sikerült GTX 960-at leszámítva ez a vonal nagyon stabil, nem is igazán lehet észrevenni, hogy mikor lett az xx60-ból xx60 Ti, majd xx70.

Level 5: GTX 650 Ti -> GTX 950 -> GTX 1060 3GB -> GTX 1660 Ti -> RTX 3060 -> RTX 4060 Ti -> RTX 5060 Ti
Az 5-ös szint a korábbi generációkban kissé filler jelleggel működött, sem nomenklatúra, sem teljesítmény terén nem igazán konzekvens, az ide került kártyákra sokkal inkább hatottak az aktuális piaci körülmények, mint akár a magasabb, akár, érdekes módon, az alacsonyabb szintekre. Az elnevezés is eléggé alternál a Turingig bezárólag, majd felveszi a 4-es szint "ritmusát", és az addig xx50 vagy xx50 Ti néven futó kártyákból először xx60, majd xx60 Ti lett.

Level 6: GTX 650 -> GTX 750 Ti -> GTX 1050 Ti -> GTX 1660 -> RTX 3050 -> RTX 4060 -> RTX 5060
Ez a szint korábban inkább csak afféle érdektelen utószó jeleggel funkcionált, éppen ezért számomra meglepő, milyen szép konkekvens a bele tartozó kártyák trendvonala. Kilóg egy kicsit a Turing generációban a GTX 1660, mert a kategóriájánal nagyobb GPU tranzisztoraiból nem kellett RTX-re költeni, mind a raszterizációs teljesítményt növelték, valamint a Kepler GTX 650-e, ami akkor még a kutyát sem érdekelte - azonban a GTX 750 Ti-től kezdve ezek a kártyák elfogadható belépő szintű teljesítményt nyújtottak, a Maxwell és a Pascal generációkban kiemelten alacsony fogyasztással. Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal, hogy visszavárom ezeket a stílusú SKU-kat, bár egyre kevesebb reménnyel...

Level 7: GTX 640 -> GTX 750 -> GTX 1050 -> GTX 1650 -> RTX 3050 6GB
A Maxwell és az Ampere generációk között szintén meglepően konzekvens képet mutatnak a 7-es szint versenyzői, és itt már a Turing-alapú GTX 1650 sem lóg ki. Ez a kategória is rendelkezik a 6-os szint erényeivel, alacsonyabb teljesítmény-szinten és kevesebb VRAM-mal - és sajnos az utóbbi két generációban meg is szűnt létezni, bár RTX 5050-ről még szólnak néha pletykák.

Összefoglalva: ahogy arra gyanakodni lehetett, az NVIDIA szépen csendben, és főleg fokozatosan és óvatosan átpozicionálgatja a termékskálája egyes elemeit. A korábban a felső kategóriába tartozó xx70-es kártyák most már a középkategóriába csúsztak át (a korábbi xx60 megfelelői lettek), az ár / teljesítmény-bajnok xx60-asokból pedig belépőszint (xx50 Ti) lett. Úgy gondolom, nem árt tisztában lenni ezekkel az eltolódásokkal, ha az ember súlyos százezreket tervez kiadni egy videokártyára - ettől a tudástól persze olcsóbb nem lesz semmi, de legalább realisztikus elvárások alapján tudunk dönteni, és remélhetőleg a megvásárolt termék így nem fog csalódást okozni.

Most viszont, hogy ilyen szépen kiraktuk a termékszintek alakulását, meg tudjuk vizsgálni azt is, hogy hogyan változott az egyes kategóriák árazása - a cikk utolsó oldala ezt mutatja be.

Az egyes termékkategóriák árának és értékének alakulása

Mielőtt belemennénk a konkrétumokba, az árakkal kapcsolatban érdemes pár kikötést tenni.
1. Bármennyire is gonosz az NVIDIA (), a forint árfolyamának alakulásáról nem ők tehetnek, ezért a következő elemzések az USD-s árat használják.
2. Minden egyes videokártya-modellből (pl. RTX 3070) kismillió különféle típus jelent meg, kismillióféle áron. Az elemzéshez az NVIDIA által megadott MSRP-t (Manufacturer Suggested Retail Price) használom - a Blackwell generáció megjelenésekor támadt némi ijedség, hogy ezek az árak teljesen elveszítik a jelentésüket, és a gyártók csak sokkal drágább modelleket hoznak, de így 3 hónap elteltével kezd normalizálódni a helyzet, úgyhogy egyelőre az MSRP-t még nem vagyok kész kukázni
3. A generációközi modellfrissítésekbe nem akarok belemenni, ezért az eredeti árakat vizsgálom, mindenféle Super változatok figyelembevétele nélkül.

Nézzük akkor az árak alakulását:

Hát, ezt a grafikont meglátva eltűnt a mosolyomból az őszinteség Az xx80-as kártyák árának növekedése eléggé benne van a köztudatban, a 70-esek és a 60-asok átpozicionálása pedig eddig is képben volt - viszont a jelentősen nagyobb volument mozgató alsóbb kategóriák esetében nem kicsit lep meg, hogy az áremelkedés ennyire konzekvens, kiszámítható, és egyáltalán nem az Adától kezdődik, ahol a drámaibb események történtek. Eredetileg nem is terveztem a trendvonalakat megtartani ezen a grafikonon, de a 4-es szinttől (középkategória) lefelé annyira jól illeszkednek az adatpontok, hogy érdemesnek tartottam megmutatni, milyen kíméletlen következetességgel emelkednek az árak a mindenféle marketing-varázslások mögött.

Nézzük meg számszerűen, hogyan változtak az árak a Maxwell-generáció óta (a Kepler kissé össze-vissza van árazva, ezért nem ideális alap), az elmúlt kicsit több, mint 10 évben:
Level 2: 549 USD -> 999 USD, 1.82x emelkedés, +12.7% / generáció
Level 3: 329 USD -> 749 USD, 2.28x emelkedés, +17.9% / generáció
Level 4: 199 USD -> 549 USD, 2.76x emelkedés, +22.5% / generáció
Level 5: 159 USD -> 379 USD, 2.38x emelkedés, +19.0% / generáció
Level 6: 149 USD -> 299 USD, 2.01x emelkedés, +14.9% / generáció
Level 7 (Maxwell-Ampere): 109 USD -> 179 USD, 1.50x emelkedés, +14.6% / generáció

Érdekes módon pont az xx80-as kártyákat tartalmazó 2-es szint áremelkedési mutatója a legalacsonyabb, és még akkor sem előzi meg a 3-5 szintek mutatóját, ha az RTX 4080 1199 dolláros árával számolunk. A 3-as szintet befolyásolja, hogy az ultrakompetitíven árazott GTX 970-nel indul, a 4-es szint mutatója pedig a gyengébb teljesítményű és alacsonyabb árú GTX 960 miatt ennyire magas, egyébként ott is 2.4x körül van a 10 év alatti növekedés. A lényeg viszont az, hogy mindegyik szinten 1.8-2.5-szeres emelkedés volt 10 év alatt, egyes generációkra vetítve 13-15% mértékben. Tegye fel a kezét, aki ezt a teljes termékpalettát áttekintve meglátta

Eredetileg eddig terveztem elmenni a cikkben, de a fenti számokat látva kvázi muszáj még egy dolgot megnézni: a teljesítmény / ár mutató alakulását, amely az egyes termékek egyik fő értékmérője. A következő grafikon azt ábrázolja, hogy az egyes generációs ugrásokkor adott szinten hogyan változott az egységnyi pénzre jutó teljesítmény:

Hát, az eddigi szép konzekvens trendvonalak után ez most egy orbitális katyvasz Nézzük meg az egyes váltásokat röviden:
Mind a Maxwell, mind a Pascal generációk eljövetele jellemzően 40-70%-os javulást hozott a teljesítmény / ár mutatóban, néhány kivétellel. Lefelé egyedül a GTX 750 Ti lóg ki jelentősebben. A Maxwell esetében a verseny miatt alacsonyra árazott GTX 970, valamint a GT 640 után sokkal értelmesebb GTX 750 kiemelkedik, a Pascal szériában pedig az 1050-esek rádupláztak a 750-esekre érték terén. Jól tessék ezeket megnézni, mert többet ilyen nem lesz
A Turing nyers FPS-re alapozott értéknövekedés terén rendesen a földbe áll. Itt ugye az az indok, hogy a raytracing és a DLSS bevezetése komoly extra értéket jelent a nyers FPS-eken túl - a bibi csak annyi, hogy az 1660 Ti sem hoz előrelépést (ill. az 1660 és az 1650 sem túl sokat), pedig ott nincs RTX.
Az ellenkező irányba pozicionált chipekre építő Ampere értéknövekedése önmagában is káosz. A 2-4 szintek itt visszatérnek a 40-70%-os javulás tartományába, viszont lejjebb csak 0-20% látszik - talán azért, mert ezek a szintek itt kapták meg az RTX funkciókat, talán azért, mert itt már kevésbé voltak releváns ajánlatai a konkurenciának. Kiemelendő még az RTX 3090 siralmas produkciója - ugye itt kapott az 1-es szint dupla VRAM-ot.
Az Ada generáció volt az, ahol nagyon kellett sajnálnunk Jensent, mert a Covid-19 miatt szörnyen megnőttek a költségei - ez látszik is a generáció árazásán, valamint az érték növekedésén(ek hiányán). Részben hasonló a helyzet a Turinghoz, sőt, a 2-4 szintek még értékromlást is mutatnak, viszont a sokat szidalmazott 4060-asok értékelhető mértékben javulnak, és a legnagyobb előrelépést meglepő módon az RTX 4090 hozza. Összességében mégis elég gyenge érték terén ez a generáció - persze, jött itt új DLSS meg a közkedvelt fake frame generator, de a felső- és középkategóriában a csökkenő perf / price mutatót akkor is nehéz lenyelni.
Végül a Blackwell esetén ismét új jelenséget látunk - az NVIDIA a meglehetősen sovány teljesítmény-növekedést kategórián belül csökkenő árakkal kompenzálja, igazából egész tűrhetően. Majdnem a teljes paletta 20-40%-os javulást mutat, ami nem egy Pascal, de azért nem is borzalmas. Egyedüli kivétel az 1-es szinten az RTX 5090, ami egyre inkább eltávolodik a többi SKU-tól.

Szeretnék valami nagyívű végkövetkeztetést levonni a teljesítmény / ár mutató alakulásából, de attól tartok, nemigen van ilyen. Míg a GPU-k átpozicionálgatása szépen nyomonkövethető a chipek mérete alapján, az árak pedig meghökkentő következetességgel növekszenek minden egyes generációval, az egyes kártyák értékét leginkább jellemző teljesítmény / ár mutató alakulása sokkal esetlegesebb, és függ attól, hogy az adott generációban mit sikerült az NVIDIA-nak gurítania. A Maxwell és a Pascal nagyon komoly teljesítmény-ugrásokat hoztak minden szinten, és emellett az árak csak visszafogottan nőttek. A Turing, Ampere és Ada generációkat extra faktorok is befolyásolták (RTX, rosszul sikerült gyártás, Covid-19 világinfláció), és amíg a marketingesek gondosan igazgatták az árakat a teljesítményekhez, a stratégia szépen csendben átértelmezte a korábbi megszokott és közkedvelt kategóriákat. A Blackwell már egy igazán jelentős változás nélküli iterációja az Ada-nál összeállt modellnek - és a 20-40%-os javulás a teljesítmény / ár mutató terén valószínűleg előrevetíti azt is, mire számíthatunk a folytatásban. Hacsak nem lesz ismét valami rendkívüli esemény, amire hivatkozva ismét komolyabban árat lehet emelni

A cikk elkészítéséhez nélkülözhetetlen segítséget jelentett a Techpowerup.com GPU-adatbázisa. A teljesítmény-adatokat a Techpowerup.com és a Computerbase.de tesztjeiből vettem, a két forrást egymással folyamatosan összevetve. Köszönet az oldalaknak és az ott megjelent cikkek szerzőinek!