Külső
A tesztkészülék fehér, az Apple-től megszokott egyszerűségében gyönyörű dobozban hasított a Távol-Kelet legmélyebb bugyraiból Budapestre, majd onnan hozzám. Cikkem asztroszürke tárgya az én tulajdonomat képezi, viszont az egyik sarokban található kopás nem az én saram, ugyanis a mini használt forrásból származik (januárban jár le az egy éves garancia).
A 7.9 hüvelykes/inches/"-es/mit-tudom-én kijelző 1024x768 pixeles felbontását a gép a példaképétől, az iPad 2-től szerezte, képminősége viszont jobb az előbb említett nagytesónál, ugyanis ezek a képpontok kisebb helyre tömörülnek be. A kijelzőről még annyit, hogy nem fogjuk a pixeleket láthatatlan zéró kiterjedésű valaminek érezni, de azért nem lehet a képek szélét körömreszelőnek használni. (Ez persze szubjektív, például azoknak, akik retinás eszközt használnak, eléggé lehangolódhat a kedvük a felbontást látva.)
Az iPad kifejezetten pofás szerkezet volt mindig is, nem csoda hát, hogy ez a tablet sem okoz ebből a szempontból csalódást nekünk. Viszont a fém ház kifejezetten sérülékeny, így bár egy helyben szívesen tapogatom, mobilis életmódra kapcsolva tokba szoktam tenni. A tetőn található a viszonylag jó mikrofon, a hátlapon pedig a kamera.
A tabletet nagyon könnyű egy kézben tartani (bár, ha tapogatjuk, érdemesebb lerakni, mert megfájdulhat a csuklónk), és aki nagyobb tabletről váltott, annak teljesen más érzés. Az alján már Lightning van, szerintem elég durva pofátlanság volt 2 éve hirtelen lecserélni a 30-pines csatit, de ez tényleg jobb, és ráadásul szimmetrikus is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
