Bevezetés

Alábbi írásom a Balkán témakörében született szakdolgozatom bevezetésének zanzásított verziója.

A Balkán-félsziget Európa délkeleti felén található, az Adriai-, a Jón-, az Égei-, és a Fekete – tenger veszi körül, északról pedig a Duna, Száva és Kupa folyók tekinthetők természetes határoknak. A Balkán szó török eredetű, melynek jelentése erdős hegylánc. Ez utal a félszigetet átszelő több hegyvonulatra is.

Mivel északról a legjobban a Kárpátok vonulata különíti el, ezért ezen a nagy területen nem alakulhatott ki egy természetes központ a térségben.

Északon a jelenlegi Románia területén lévő Kárpátok déli vonulata uralkodik a vidéken, ettől délebbre a mai Bulgárián húzódik keresztül a Balkán-hegység, Görögországtól északra pedig a Rodope hegylánc nyúlik el.

Észak-nyugaton az Alpok keleti vonulatai határolják, attól délre az Adriai-partvidékkel párhuzamosan fut a Dinári-hegység, Görögországot pedig a Pindosz-hegység szeli keresztül.

A Balkán vízrendszerét északon a Duna és mellékfolyói - Dráva, Tisza, Száva, Morava, Iszker, Szeret, Prut - alkotják. Délen a Vardar, Strumica, Marica az Égei-tengerbe, nyugaton a Neretva, Drin, és a Skhumbini az Adriai Tengerbe ömlenek.

A földművelésre alkalmas területek száma csekély a hegyvidéki terültekhez képest, így érthető, hogy miért az állattenyésztés került túlsúlyba.

A félszigetet, mivel Ázsia, Afrika és Európa stratégiailag fontos metszéspontján található, a történelem folyamán mindig nagy érdeklődés vette körül. Több korridor is keresztülvezet rajta, és igazán semmi nem nehezíti az előre haladást egész Közép-Európáig vagy az ázsiai sztyeppékig.

A Balkánon húzódik keresztül a nyugati és keleti civilizáció képzeletbeli határa, melyet Samuel P. Huntington fogalmazott meg Der Kampf der Kulturen című könyvében. Kétségtelenül igaz lehet az a feltételezés, mely szerint az „Európa puskaporos hordójának” is becézett Balkán, napjainkban is folyamatos átalakuláson megy keresztül, és még korántsem érte el végleges állapotát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!