6. Hol állnak a nagyhatalmak?
Törökország szerepéről fentebb már volt szó; hogy miért érte meg Törökországnak Azerbajdzsán támogatása, az talán egy kis magyarázatot igényel. A legnyilvánvalóbb indok befolyásának kiterjesztése a Dél-Kaukázusra, hogy regionális hatalomként jelenjen meg a térségben Oroszország mellett. Ebből a szempontból fontos lehetett megnyerni Azerbajdzsánt első számú szövetségesének. Ez utóbbiban Ankara sikerrel járt, azonban a kaukázusi térnyerés legfeljebb mérsékelten valósult meg, hiszen Törökország nemcsak nem küldhet békefenntartókat Karabah területére, hanem magából a békeszerződésből is kihagyták. (Legalábbis, ha folyt is egyeztetés az orosz és a török fél között, az csak a kulisszák mögött történhetett, így Törökország ázsióját nem növelte.)
Törökország és Oroszország, jelenlegi látszólag jó viszonyuk ellenére több hadszíntéren is egymással szembenálló feleket támogat (Szíria, Líbia), így Karabah a két ország egymással való vetélkedésének újabb terepeként is felfogható.
Oroszország rendkívül kényes helyzetben találta magát a háború kitörésével, hiszen Örményország nemcsak az Eurázsiai Gazdasági Közösségnek tagja, hanem a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) is, vagyis az egyik legszorosabb szövetségese katonai tekintetben is. Emellett azonban Azerbajdzsánnal is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, az azeriek rendszeresen vásárolnak Oroszországtól is fegyvereket, és az azeri-orosz gazdasági kapcsolatok az azeri szénhidrogének miatt fontosak. Részint ezzel magyarázható, hogy Moszkva nem lépett fel erélyesebben a konfliktusban az örmény oldalon. A másik ok, hogy a KBSZSZ kollektív védelme csak akkor érvényes, ha Örményország nemzetközileg elismert területét éri támadás, Karabah azonban egyáltalán nem minősül annak. Bár hozzá kell tenni, hogy Örményország területét is érték azeri rakétatámadások, és az is felmerült, hogy azeri civil célpontok támadásával Örményország éppen az orosz (KBSZSZ-es) beavatkozást próbálja kiprovokálni. A KBSZSZ-nek azonban három török nyelvű, illetve muzulmán ország is tagja, így erősen kétséges, hogy mekkora lett volna egy Azerbajdzsán elleni akció támogatottsága a szervezeten belül.
Orosz békefenntartók Karabahban
Forrás: Reuters
Oroszország célja tehát a minél semlegesebb pozíció kialakítása és konfliktus mielőbbi lezárása volt, lehetőleg direkt katonai beavatkozás nélkül, illetve a diplomáciai babérok learatása egy sikeres békemegállapodás tető alá hozásával. Ezeket a célokat a Kreml el is érte, ráadásul a békefenntartó kontingens bevetésével minimum öt évre biztosította jelenlétét a térségben.
Közzétéve a Szerző engedélyével.
